Hámor Vasöntő- és Kovácsműhely (Liszicsevo)
Következő kirándulásunkat szintén Beregszászból kezdtük, innen indultunk Kárpátalja felfedezésére Nagyszőlős, Huszt, Rahó irányába, egészen Jaszinyáig (Kőrösmező). Kőrösmező a Kárpátok tövében, a Bliznyica (1883), a Hoverla (2061) és a Petrosz (2022) hegycsúcsok közötti völgykatlanban, a Fekete Tisza és a Lazescsina folyók találkozásánál, a Tatár-hágótól mindössze néhány kilométernyire, páratlan szépségű táj közepén fekszik. A Hoverla megközelítése májustól novemberig ajánlott. A csúcs megmászása több irányból is lehetséges, akár Kárpátalja, akár Ivano-Frankivszk megye területéről.
Sok turista (akárcsak mi) Kőrösmezőről indul a Hoverla meghódítására. Csúcsa a legmagasabb Ukrajnában, tengerszint feletti magassága 2061 méter. A hegycsúcs Mezőháton (Lazescsinán) át közelíthető meg a legrövidebb idő alatt. Az út hossza Kőrösmezőről 48 kilométer, ennek jelentős részét azonban, egészen a Hoverla turistatelepig gépkocsin tehetjük meg. A turistatelepről a Lazescsina folyó mentén haladunk, amely a Hoverlán ered. A csúcsig jól járható ösvény vezet, szélessége 1-2 méter. A turistatelepről gyalog nyolc óra alatt lehet megtenni a csúcsig vezető utat. Kedvező időben páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet a turista, a látvány bőségesen kárpótol a csúcs megközelítésével járó fáradságért.
Kirándulásunkat érdemes több naposra tervezni. Mi 3 napot szántunk erre a nem mindennapi kalandra. Szombaton 1 óra körül indultunk Beregszászból s este 6 óra körül értünk Jaszinyára (Kőrösmező). Egy nap a túra, s harmadnap lehet hazajönni. De aki még nem járt azon a környéken, ajánlatos több napot is eltölteni a kellemes környezetben.
Utunk egy részét már megismerhettük, ha ellátogattunk a Szinevéri-tóhoz, de ha nem, akkor most megtehetjük.
Nézzük csak, mit is láthatunk útközben.
Csetfalván megtekinthetjük a csetfalvai református templomot.
Tiszaújlaknál menjünk egyenesen a főúton Nagyszőlős irányába. Vigyázzunk, mert balra kanyarodik, s úgy néz tűnik mintha az volna a mellékút. Ha időnk engedi itt megtekinthetjük a nagyszőlősi Perényi-kastélyt, a nagyszőlősi római katolikus templomot és Ferences-rendi kolostort, valamint a nagyszőlősi ugocsa várat is. Ezekre egyébként akár egy másik alkalommal is időt szakíthatunk. Nagyszőlősön vigyázzunk, mert a városhatár nagy kiterjedésű, s a rend őrei ezt tudják. Azt hisszük, már rég elhagytuk Szőlőst, de a tábla szerint még a városban kanyargunk.
Huszt előtt térjünk balra a várost elkerülő útra, de előbb még megnézhetjük a huszti református templomot vagy a huszti várromot is.
Ha tovább megyünk, akkor hamarosan megérkezünk Técsőre, ahol vár bennünket a a técsői református templom, a Kossuth-szobor és Hollósy-ház.
Técsőről továbbutazva Szlatina előtt nem mindennapi látvány tárul elénk. Itt van ugyan is Gyibrova (mai nevén Alsóapsa) a maga „picike” palotáival. Ezt nem lehet elmondani, látni kell. A település a vodkahamisítás fellegvára volt. Gondolom napjainkban is megtalálták azt a tevékenységi formát, ahol nagy pénzt lehet keresni. A palotácskák legalábbis erről tanúskodnak.
Szlatina után jó kb. 40 km-re fekszik Rahó: város Európa közepén. Az Európa közepét jelző oszlop Rahó előtt található a főút mellett. Lehetetlen nem észrevenni.
Rahótól kb. 30 km-t kell még utazni, hogy megérkezzünk Kőrösmezőre (Jaszinya).
Mi itt szálltunk meg. Előre lebeszéltük a szállást és az étkezést. Úgy néz ki, hogy a helybéliek látnak fantáziát a turizmusban, mert épül egy korszerű szálloda, s a mienk is javítás előtt állt. Velünk kivételt tettek, mert egyik társunk már 2003-ban is igénybe vette szolgáltatásaikat.
Vigyázzunk, vigyünk magunkkal több réteg ruhát. Nagyon hideg van fent, s fúj a szél. Érdemes rétegesen öltözni. Lent sűrű erdő, majd fokozatosan eltűnnek a fák, marad fű, no meg a kő minden mennyiségben. Földrajzórának is kitűnő terep.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy aki rászánja magát erre a kalandra, nem bánja meg. Első nap nagyon fáradtak voltunk, de mára már csak a szép, a kellemes emlékek maradtak. A buszban hazafelé már azt tervezgettük, hogy jövőre a Dragobrat csúcsra is el kellene menni. „Csak” 1600 méter s egy tengerszem is van ott.
A Hoverla csúcsához egy legenda fűződik, amely az örök szerelemről szól, a címe is az, hogy örök szerelem.
