• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Kovászó (Kvaszovo)

Földrajzi elhelyezkedés

Kovászó Beregszásztól keleti irányban a várostól mintegy 12 km távolságra a Borzsa folyó jobb partján festői környezetben található.

A benei vasútállomás 4 km-re van innét, az Újlak-Tiszabecs nemzetközi határátkelő pedig kb. 6 km távolságra. A község a szovjet érában mind közigazgatásilag, mind gazdaságilag Sárosoroszihoz tartozott. 1991-ben nyerte el önállóságát.

Történelem

A krónikák a település nevét 1270-ben említik első ízben. Az V. István korában megejtett határjárásról készült okmányban királyi birtokként jegyzik. A néphagyomány szerint Kovászó a nevét a települést nyugatról és északról övező hegyekben található kovás szikláktól nyerte. A települést a XIV. században a Nagymihályi család bírta. A későbbi korok során kisebb-nagyobb birtokrészei volt itt az Atyaiaknak, a Csarnavodaiaknak, a Kunoknak, a Kesziknek, a Matucsinaiaknak, a Butykaiaknak és a Kánásiaknak. A XVI. századi okmányok arról tudósítanak, hogy a közeli Attak folyón kétkerekű malom, a Borzsa folyón pedig őrlőmalom működik. A krónikák arról is szólnak, hogy a kovászói hegyen ekkor már jóféle bor terem, s a szőlőültetvény birtokosa maga a kovászói vár ura.

1546-ban a várat Mathuznai György és Pál bírja. Az adóösszeírási lajstrom tanúsága szerint 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok 24 házhelyről hurcolták el az ott élőket. 1651-ben királyi új adomány címén beiktatott az itteni birtok egy részébe Lónyai Zsigmond. 1808-ban az itt lévő birtokok legnagyobb része Pogány Ferenc tulajdonába került. Emellett kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkeztek itt a Perényiek és a Lónyaiak. 1809-ben Kovászón timsó gyárat létesítettek, amely 1812-ben már 125 mázsa timsót termelt.

A községnek 100 polgára vett részt az első világháborúban, közülük 16-an odavesztek. A második világháború idején közel száz kovászói férfi szolgált a magyar hadseregben. 1944 őszén, amikor a szovjet hadsereg elérte e vidéket, 38 helybéli férfi önkéntesként csatlakozott hozzájuk.

Jelene

Kovászó lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 899 fő, ebből 49 magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Az ukránok szinte kivétel nélkül görög katolikus vallásúak, szinte valamennyien jól beszélnek magyarul. Néhány itt élő magyar család, illetve vegyes házasságok révén ide kerülő más személyek felekezeti hovatartozása különböző.

A szovjet korszak évtizedeiben a kovászóiak többsége a sárosorosziakkal közös mezőgazdasági nagyüzemben dolgozott. A sokáig igen jól prosperáló Barátság kolhozban a hagyományos mezőgazdasági ágazatok - dohánytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés - mellett jónéhány úgynevezett kisegítő üzem (festékgyártó műhely, varroda, konzervgyár, ajándéktárgy-készítő műhely) is működött. Ezeknek nem csupán az volt a szerepük, hogy egész évben munkát biztosítsanak a gazdaság dolgozóinak. A viszonylag magas fizetések mellett az innét származó bevételek fedezték a hagyományos mezőgazdasági ágazatoknál időnként keletkező veszteségeket. Így a munkaképes korú kovászóiaknak csak kis része volt kénytelen ingázni szülőfaluja és a városban levő munkahelye között.

Ukrajna önállóságával egyidőben (1991) jelentkező mély gazdasági válság miatt a szocialista nagyüzem egyre inkább eladósodott, sorra zártak be melléküzemágai is. Az itt dolgozók ekkortól kezdődően próbáltak munkát vállalni a határ túloldalán. Nem hivatalos adatok szerint ma már közel száz helybéli lakos keresi meg kenyerét magyarországi építkezéseken, különböző vállalkozásoknál. Az asszonyok egy része mezőgazdasági idénymunkára szegődik el nyaranta.

2000 tavaszán az ukrajnai földreform következményeként itt is felosztották a közöst. A falusiak átlagosan egy hektáros földterülethez jutottak. Kimérték a közeli domboldalon levő 30 hektárnyi szőlőt is. A nagyüzem jogutódja, a Borzsova Mezőgazdasági Kft., néhány tucatnyi hektáron gazdálkodik, többnyire kalászosokat termeszt. Az itteni gazdák - az egyéni családi vállalkozások száma több mint 350 - többnyire önellátásra rendezkedtek be, piacra nem termelnek.

A helyi általános iskolában 95 gyerek tanul, óvodába 22 csöppség jár. Felcserközpont, posta, könyvtár helyben. Klubja 200 férőhelyes. A helyi vállalkozók száma hét, valamennyien egy-egy ABC-t, illetve kávézót üzemeltetnek.

Hosszú évekig tartó vajúdás után tavaly gyors ütemben megépült a földgázvezeték. Mára közel száz kovászói otthonba jutott el a földgáz.

Az utóbbi évek Kárpátalján pusztító árvizei e községet sem kímélték. 1998 őszén a kiömlő Borzsa nyolc házat rongált meg, 2001 tavaszán ennél jóval nagyobb természeti csapás érte az ittenieket: az áradat 50 házat döntött romba. Azóta jelentős állami segítséggel és külföldi támogatással az otthonok újjáépültek. Néhány család a falu biztonságosabbnak ítélt dombosabb részein lerombolt otthona helyett kész házat vásárolt.

Hitélet

Görög katolikus egyháza a XVII. század közepén keletkezett. Fatemplomukat 1773-ban építették, ennek helyén 1895-ben készült el a mai kőtemplom. 1949 és 1989 között pravoszláv egyházként működött, 1989-ben az itteni hívek újraalapították a görög katolikus egyházat. Parochus Hrabár Tamás atya. A kovászóiak a parókiát néhány évvel ezelőtt szépen felújították.

A múlt század harmincas éveiben itt szolgált Romzsa Tódor, a később vértanúságot szenvedő főpap, akit II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtti ukrajnai látogatása során szentté avatott.

Emlékhelyek, nevezetességek

Görög katolikus egyháza a XVII. század közepén keletkezett, a mai kőtemplom 1899 között készült el. Lovagvára valószínűleg a XII-XIII. században épült. Ma már erősen romos állapotban van, az erősséget évszázadokon át a Matucsinaiak (Mathuznai) bírták. A krónikák arról tudósítanak, hogy a mohácsi vészt követő zűrzavaros időben "Mathuznai Pál a kovászói várat rablótanyául használta", s ezáltal a környék ostorává vált. Az 1563. évi országgyűlés meghagyta az ország főkapitányának, hogy vizsgáltassa meg: vajon a kovászói vár szükséges-e őfelsége megvédésére? Ha igen, tegyen intézkedést, hogy az őrség a prédálástól visszatartassék, s hogy a császári párt hívei ne zaklattassék. Ha pedig az erősség a köz védelmére alkalmatlan, akkor romboltassék le. 1564-ben Svendli Lázár császári vezér jelentékeny sereggel Kassán át Munkács alá érkezett, s a várat elfoglalta. Innét a környékbeli kisebb várakat is hatalmába kerítette, s azokat - a kovászói várral együtt - leromboltatta.

A romvár szomszédságában áll a Pogány-kastély. A patinás épülethez a szovjet érában fészerszerű építményeket ragasztottak és raktárnak használták. A kovászói várból, illetve a mellette levő Pogány-kastély környékéről nagyszerű kilátás nyílik e vidékre. A kastély felújítva panzió, vendéglő számára igen alkalmasnak látszik. A három évtizeddel ezelőtt alapított iskolai múzeum nem csupán a paraszti múlt tárgyi emlékeit őrzi. Számos érdekes lelet származik a közeli kovászói várból is, mely "a daliás időkre" emlékezteti a látogatókat.

Kikapcsolódás, pihenés

Kovászót földrajzi fekvése, a közelben kanyargó Borzsa, a falu határában az erdővel borított domboldalak, az itteni hegyeken termelt jóféle szőlő és bor mind-mind arra predesztinálja, hogy már a közeljövőben a beregvidéki falusi turizmus egyik központjává váljon. A község határában a Borzsa folyóhoz közeli részen évtizedekkel ezelőtt két beregszászi vállalat - a műszergyár és a ruhagyár - 2 - 2,5 hektáros területen vállalati üdülőt létesített. A múlt század kilencvenes éveinek elején jelentkező gazdasági válság következtében az üdülőket elhanyagolták, a műszergyári teljesen tönkrement. 

A községtől néhány kilométernyire a folyó túloldalán található az a hely, ahol minden év augusztusában megrendezésre kerül a több ezer fiatalt megmozgató Aréna sátortábor. A tábor strandja kialakítás alatt áll.

Ezenkívül számos sátorozásra, csónakázásra, fürdőzésre, horgászásra alkalmas hely található a folyónak ezen a szakaszán. A közeli erdőkben kiadós sétákat lehet tenni. A környéken több gombában gazdag erdőrész található.

Mint említettük, a falu közel ezer lakója közül valamilyen szinten igen sokan beszélik a magyar nyelvet, melynek presztízse - többek között a magyarországi munkavállalások miatt - egyre nő.

Kovászó hagyományőrző község. A téli időszakban itt mintegy két tucat házban szőnek rongypokrócot, továbbra is igen sok udvaron megtalálható a kemence, ezeket azonban csak nagyobb egyházi ünnepek, például húsvét, illetve lakodalmak alkalmával fűtik be. Kovászónak helyi újságja is van. Turányi Emil, a Mezőgazdasági Kft. igazgatója néhány évvel ezelőtt lapot alapított Lant címmel, melyben főként helytörténeti írások jelennek meg.

Adatlap