• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Kisbégány (Malij Bejhany)

Földrajzi elhelyezkedés

Kisbégány Beregszásztól 12 kilométernyi távolságra északnyugati irányban terül el mintegy 2 kilométerre a Nagybégányon áthaladó Beregszász - Nagydobrony - Csap országúttól. A település másik közeli szomszédja Gut 3 kilométerre északra található. A Kisbégányban élők sorsa évszázadokon át összeforrt Nagybégány lakóinak életével. 1944-ig önálló községi elöljárósággal bírt. Azóta Nagybégány társközsége.

Történelem

A község első említése 1333-ból való. Ekkor a pápai tizedek rovatában már népes parochiális helyül említik. A hét évszázaddal ezelőtti krónikákban a két község Ó-Bégány (Nagybégány), illetve Kisbégány néven szerepel.

A két település életében hosszú időn át kiemelkedő szerepet játszott a Bégányi család, amelynek jelentős földbirtokai terültek el a határban. E család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba, hol pedig éppen zálogba adták itteni vagyonukat. Az előkelő família tagjai közül az okmányok elsőként Bégányi Csoth Istvánt említik 1374-ben, királyi emberül. 1383-ból való az a feljegyzés, miszerint gróf Széchi Miklós országbíró visszaadatni rendelte Bégányi Lukács fia Tamásnak az idegen kézbe került ó-bégányi birtokot. 1470-ben Nagybégányi Miklós és fia, János panaszára vizsgálat indult amiatt, hogy Jakcsi György özvegye és Keszi Balázs, a Medvés-rekettye és a Nagyszeg nevű erdejükből egy sertésnyájat kaszonyi jobbágyaik által elhajttattak, s a kövérebbjeit leölették. (A sertéstartás egyébként mind a mai napig az itt élő gazdák egyik fő foglalkozása.)

Református egyháza 1640-ben keletkezett. Sokáig a nagybégányi fiókjaként működött. 1783-ban vált önállóvá, 1789-től vezetik anyakönyvét.

Az 1870-es-80-as évek táján Nagybégánnyal szemben Kisbégány volt népesebb település: ekkoriban Kisbégányban 730-an laktak, Nagybégányban csupán 470-en. Ebben az időben Kisbégány fő birtokosai voltak: Joó Lajos, Galgóczy Pál, Nemes József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre, Kondor Gáspár, Nánási György, Pogány Lídia, Szini János, Turóczy Ferenc. Ma is jórészt az ő leszármazottjaik lakják a helységet. A községnek 110 polgára vett részt az első világháborúban, 17-en elestek.

A sztálinisták 1944 őszén 97 férfit hurcoltak el, 38-an odahaltak.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Kisbégánynak 1 300 lakosa van. A lakosság több mint 90%-a magyar. Jelentős roma kisebbség él itt.

A szovjet érában a kisbégányiak nagy többsége a helyi gazdaságban kereste meg a kenyerét. A helyi nagyüzem szép eredményeket ért el a növénytermesztés és az állattartás terén. Zöldségkertészeti és dohánytermesztő brigádjukat a beregszászi járásban sokáig a legjobbak között tartották számon.

A település lakóinak életében további pozitív változást hozott, hogy a két falu határában a hetvenes évek végére megépült a gazdaságközi keveréktakarmány gyár, amely a járás valamennyi gazdaságát volt hivatott ellátni abraktakarmánnyal. Ezekben az években kezdte meg működését Nagybégány határában a gazdaságközi sertéstelep, ahol annak fénykorában több ezer sertést tartottak.

2000 tavaszán Ukrajnában feloszlatták a kolhozokat. A kisbégányi gazdák átlagosan másfél-két hektárnyi földhöz jutottak a közösből. Az itt található 465 családi gazdaság jelentős termelési potenciállal rendelkezik. Fő profiljuk a gabonatermesztés és a jószágtartás. Az egy portára jutó tehenek számát tekintve a település a beregszászi járás községei között előkelő helyet foglal el. A zöldségtermesztés, ezen belül a fóliaházi zöldségtermesztés - az ágazatnak itt komoly hagyományai vannak - egyre nagyobb szerepet játszik az itteniek életében.

A munkaképes lakosság egy része a kilencvenes évek eleje óta Magyarországon keresi kenyerét. A férfiak többnyire építkezéseken dolgoznak, a nők mezőgazdasági idénymunkát vállalnak a határhoz közelebb eső településeken.

A Kisbégányi Márkus Menyhért Általános Iskolában jelenleg 160 gyerek tanul. A helyi Szivárvány óvodába 21 gyerek jár. Az itteniek többsége református.

Felcserközpontja, postája helyben, klubja felújításra szorul. Kisbégányban a helybélieket és az ide látogató vendégeket öt üzletben szolgálják ki. (Ezek némelyike egyben kávézó is.)

Emlékhelyek, nevezetességek

A kisbégányi református templom, mely 1805-ben épült, klasszicista stílusjegyeket hordoz magában. Takarosan rendben tartott épület.

A falu lakossága 1992 novemberében a település központjában emléktáblát állított a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

A közelben húzódó guti erdőség - mely összességében 2 000 hektáron terül el - gyalogtúrákra, gombázásra kiválóan alkalmas. A Mérce partján elterülő fiatal tölgyfaerdő, a Liget, néhány éve kempingezők kedvelt táborhelye. A szintén a guti határt átszelő Mércén számos kiváló horgászhely található. Aki a szórakozva pihenésnek ezt a formáját választja, annak a Mérce folyón kívül ajánlani tudjuk a nagybégányi, kisbégányi és balazséri hármashatárban elterülő, 5,6 hektárnyi vízfelülettel rendelkező halastavat. A halastó gazdája az Amúr Kisvállalat, a tó környékén mintegy két tucat hangulatos horgászhelyet épített ki. A hely egyben családi kirándulásokra is alkalmas.

Adatlap