TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
Beregszásztól a Vereckei- és az Uzsoki-hágón át
A Kárpátok – ahogy a költő fogalmaz – zord és vadregényes tája egyben szemet gyönyörködtető és lélekemelő szépségével ma is magával ragadja az ide látogatót. Tartson velünk Ön is azon a felfedező úton, melyet szerkesztőségünk kis csapatával t... SZÁLLÁSHELYEK
Az utóbbi években kezdtek el a falu lakosai közül néhányan falusi vendégfogadással foglalkozni. Azóta számos külföldről érkezett turistacsoport látogatott el a községbe.
A vendégfogadók egyike Holozsay-Trill Éva és család... LÁTNIVALÓK
Magyar község, a régi Ung megye keleti részén fekszik, a Latorca folyó egyik régen eliszaposodott ága mentén. Létezésének első nyomaival a XIV. sz. közepén találkozunk a Sztáray-kódex LXXX-ik oklevelében, melyben neve „Geuch”, s birtokosa... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Harangláb
Földrajzi elhelyezkedés
Harangláb a beregszászi járás északnyugati csücskében közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén fekszik a várostól 28 kilométerre. A Beregszász - Nagydobrony - Csap országúttal egy 5 km hosszúságú bekötőút köti össze. A település megközelíthető Harangláb társközségétől, Bótrágytól is. (A polgármesteri hivatal is Bótrágyon található.)
A település szélén 1989-ben a magyarországi Lónya felé kishatárátkelő nyílt, melyet 2003 őszén nemzetközivé nyilvánítottak. A települést számos buszjárat köti össze a járási központtal.
Történelem
Haranglábot a XIV. században keletkezett okmányok említik először. Nevét valószínűleg valamely magányos kápolnától, vagy remetelak mellett álló haranglábtól nyerte. A helységet már a kezdetektől fogva a Lónyai család bírta: évszázadokon át a nagylónyai uradalomhoz tartozott. Lakossága 1550-ig katolikus volt, majd miután a Lónyai család reformátussá vált, ők is áttértek a református hitre. A XVIII. század végéig a bótrágyi anyaszentegyház leányegyházaként működött, 1795-ben lett önálló anyaegyházzá. Ekkor renoválták a már fennálló templomát. Anyakönyvét is ettől az évtől kezdték vezetni.
A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből közülük kilencen soha nem tértek vissza. A helyi református gyülekezet 1991-ben új templom építésébe kezdett, amelyet 1993 nyarán vettek birtokukba a hívek.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Haranglábnak 797 lakosa van. Harangláb lakóinak túlnyomó többsége magyar, ezek szinte valamennyien reformátusok. Az itt élő ukránok nagyobb részt pravoszláv vallásúak.
A szovjet érában Harangláb munkaképes korú lakóinak nagyobb része a bótrágyi székhelyű közös gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban dolgozott. Az itteniek közül alig kéttucatnyian vállalták a mindennapos ingázást szülőfalujuk és a járási központ között. Néhányuknak a vasút adott munkát.
Haranglábon igen nagy hagyománya van a háztáji jószágtartásnak. Az itteniek a kolhozrendszer évei alatt is igen sok sertést tartottak eladásra. Emellett (a gazdasággal) szerződéses szarvasmarha-hízlalást vállaltak. A tehenek száma a lakosság számarányához viszonyítva Beregvidéken itt az egyik legmagasabb. Az utóbbi években megszervezték a tej felvásárlását. (Az Ungvár melletti Nasztunyja üzem.)
2000 tavaszán a felszámolásra ítélt közösből a haranglábiak átlagosan 2,5 hektárnyi földrészt kaptak. Ez teremtette meg a leendő családi gazdaságok alapját. Ma a községben 230 egyéni családi gazdaságot tartanak nyilván. Az itteni két farmergazda egyenként öt-öt hektáron gazdálkodik.
Ukrajna függetlenné válásakor jelentkező gazdasági válság következtében az itteniek elvesztették a városban levő munkahelyüket, fokozatosan megszűntek a kolhoz melléküzemágai. Jelenleg a település lakóinak többsége a mezőgazdaságból él, s mint a korábbi években, most is jószágot hizlal, kalászosokat, burgonyát termeszt. A saját szükséglet kielégítése mellett eladásra is.
Néhány család a zöldségtermesztésben lát fantáziát. Ők az utóbbi 3-4 évben átálltak a kordonos uborka és az intenzív fajtájú paradicsomok termesztésére. Mióta megnyílt a határátkelő, a helybéliek kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket: a közelebbi-távolabbi magyarországi településeken építőmunkát és idénymunkát vállalnak.
A helyi általános iskolában száz gyerek tanul. Az első négy osztályban a magyar osztályokkal párhuzamosan ukrán osztályok is vannak. Óvodájába 15 gyerek jár. Felcserközpontja, postája helyben. A református hívek több mint egy évtizeddel ezelőtt a régi templom helyén tágas parókiát építettek.
A településen több ABC és kávézó is működik, melyek minden fontosabb élelmiszerrel ellátják az ittenieket.
2001 tavaszán az árvíz több mint 60 házat rongált meg. Ezeknek nagy részét le kellett bontani. A tönkretett, romba döntött otthonokat - hathatós állami és külföldi támogatással azóta újjáépítették. A haranglábiak egy része azt tervezi, hogy tágas, új otthonukban már a közeljövőben falusi vendégfogadásra rendezkedik be. A turizmus fejlődésének igen nagy lendületet ad majd, ha a településre bevezetik a földgázt. A tervek szerint erre a jövő évben kerül sor. A helységben 2002 nyarán tartottak első ízben falunapot.
Régi középkori templomát a múlt század kilencvenes éveinek elején elbontották. A hagyomány szerint a korábbi időkben az akkor még jóval kisebb fából készült templomot kerekeken tudták megfelelő helyre juttatni, ha árvízveszély volt. Az utolsó kereket még sokáig őrizték. Egyesek szerint az úrasztala alatt, mások szerint a szószék alatt helyezték el a kis templomban.
Kikapcsolódás, pihenés
A haranglábiak kedvelt kirándulóhelye a falu határában húzódó liget. Nyáron perzselő hőségben az árnyas fák alatt kiadós sétákat lehet itt tenni. Nyaranta, hétvégeken itt gyakran telepednek le szalonnát sütő, bográcsot főző kisebb-nagyobb társaságok. Fürödni a legtöbben Bótrágyra, az ottani tározóhoz járnak. Az utóbbi időben igen felkapott hely a Hetyen határában található fürdőzőhely.
Adatlap
|
Járás: Beregszászi járás Irányítószám: 90214 Település típusa: Község Lakosság: 797 Hívószám: +380/31-41 |
Harangláb: Emlékmű Haranglábon