• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Halábor

Földrajzi elhelyezkedés

Halábor Beregszásztól 13 kilométerre délkeleti irányban a Badaló - Mezővári útvonalon terül el. A Tisza jobb partján fekvő településnek jelenleg 750 lakója van. Mind Badaló, mind Mezővári 3 kilométernyi távolságra található innét. A községgel átellenben a Tisza bal partján, immár a magyarországi oldalon Szatmárcsekét és Kóródot találjuk. A település 1996-ban vált önállóvá, addig közigazgatásilag Badalóhoz tartozott. Az itt élők szinte valamennyien magyarok, és reformátusok.

Történelem

Halábor Árpád-kori település. A régi okmányokban Hrabor majd Hrabur és majd csak a XVI. században nevezik Halábornak. Egy 1332-ben keletkezett okmányban arról olvashatunk, hogy Ipsa fiának Molysnak a fiai, Pál és Balázs hrabori nemes birtokosok örök áron Pál fiának, Dezsőnek, beregi főispánnak és munkácsi várnagynak 20 márkányi garasokért eladták birtokukat. 1400-ban egy hrabori János királyi emberül említtetik. A századok folyamán birtokrészei voltak itt a Csernavodaiaknak, a Baktaiaknak, a Kölcseieknek, a Bethleneknek, a Budaiaknak, a Matolcsaiknak, a Tordaiaknak.

A krónikák feljegyezték, hogy a XVII. századi fatemplom 1753-ban a református temploma lángok martalékává vált. 1760-ban épült fel az új istenháza. A krónikák azt is megemlítik, hogy a Haláboron található tó - a Tiszának a községet ketté szelő holt ágáról van szó - a folyó szabályozása előtt gyakran kiszorította a lakosokat a házaikból. A hosszú évszázadokon át csöndes településen csak a XVIII. század végén, a XIX. század elején pezsdült meg az élet. A távolabbi Kárpátokban és a közelebbi erdőségekben mind erőteljesebben beindult ekkortájt a fakitermelés. "A Borzsa vízén Remetén, ahol szintén jó sikerrel lehet fát úsztatni Vári felé a Tiszához, honnan ez az ország legtávolabbi részeire eljuttatható" - írja Lehoczky Tivadar, a környék történetének jeles kutatója az 1870-es évek közepén. Tudni kell, hogy a hegyekből a Tiszán illetve annak mellékfolyóin érkező kisebb vízi alkalmatosságokat a fát úsztató ruszinok itt Újlak, Vári, Halábor és Badaló környékén szerelték össze igazi nagy tutajjá (háromból általában egyet).

A fán kívül sót is szállító tutajosok a hosszú - sokszor Szegedig - tartó útra a helybeliektől vásárolták meg az élelmet - szalonnát, kenyeret, hagymát, száraz tésztát, stb. Míg a tutajok összeállítása folyt - ez több napot vett igénybe - a munkások a helybeli családoknál étkeztek, illetve itt vették meg az ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagot. Az imént felsorolt élelmiszereken kívül tejtermékeket, gyümölcsöt vásároltak a hegyekből jött ruszinok. A tavaszi és a nyári hónapokban tehát élénk élet folyt a halábori Tisza-parton.

A falu neves szülötte Halábori Dobos Bertalan a Döbrentei-kódex másolója, az Énekek éneke, Dávid király zsoltárainak egyik első fordítója. Innen származott Halábori János kisbirtokos, aki tevékenyen részt vett az 1514-es parasztháborúban. Dózsa György seregében a "beregiek élén vezérkedett ott".

A sztálinisták 1944 őszén 112 férfit hurcoltak el, közülük 33-an odahaltak.

Jelene

Halábor lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 752 fő, ebből 738 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra csaknem fél évszázada alatt a haláboriak jelentős része a Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson dolgozott, mely abban az időben egyike volt a vidék legjobb gazdaságainak. Az itteniek gépkezelőként, állattenyésztőkként, illetve a kisegítő üzemágak - varroda, téglagyár, stb. - munkásaiként tevékenykedtek itt. Ma a komoly pénzügyi nehézségekkel küszködő nagyüzem alig másfél tucat helybelit foglalkoztat. Az itteni férfiak zöme építő- illetve idénymunkásként Magyarországon keresi kenyerét a kilencvenes évek eleje óta. A család itthon levő tagjai pedig állattartással, növénytermesztéssel foglalkoznak. 180 tehenet számlál a halábori csorda. Az itteni tejbegyűjtőnek nyári napokon 500 liter tejet is leadnak. Emellett igen sokan hordják a tejet és a tejtermékeket a beregszászi piacra.

Az itteniek közül egyre többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel (paradicsom, uborka, káposzta). Ezek egy részét szintén értékesítik.

A helyi általános iskolába 80 tanuló jár, óvodájában 25 gyerekkel foglalkoznak. A községnek felcserközpontja, könyvtára van. Postája ugyan nincs, ám a nemzetközi telefonhívásokat tudja fogadni. Református parókiája van. A helybélieket és az ide látogató vendégeket három ABC-ben szolgálják ki. Némelyikük egyben mint kávézó is működik. 

Halábor hagyományőrző község. Az asszonyok télvíz idején még igen sok házban szőnek rongypokrócot. A fiatal legények körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend telente a fakutyázás.

Emlékhelyek, nevezetességek

Halábor jelenlegi református temploma 1911-ben épült. 1984-ben felújították.

1989-ben a sztálinizmus áldozatainak a helybéliek kopjafát, néhány évvel később pedig emlékművet állítottak a temetőben.

Kikapcsolódás, pihenés

A beregi Tiszahát községei közül a haláboriak az elsők között létesítettek üdülőövezetet a folyó partján. A strandot tavaly óta az egyik helyi vállalkozó üzemelteti. A gépkocsival érkezőknek parkolási lehetőséget biztosítanak. A fák alatt felállított asztaloknál lehet étkezni, beszélgetni, olvasni, sakkozni. A folyópart kavicsos homokján pedig napozni. Fürdésre kiválóan alkalmas az itt már csöndesen hömpölygő Tisza. A helyszínen mozgóbüfé működik.

Adatlap