• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Csetfalva

Földrajzi elhelyezkedés

Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján terül el, a a beregszászi járás határközsége. A város ide 15 km-re van.

A szomszédos Tiszakeresztúr (Perehresztye) és Tiszaújlak (Vilok) már a nagyszőlősi járáshoz tartozik. A Tisza bal partján magyarországi falvak vannak átellenben: Tiszacsécse és Milota, kissé távolabb Tiszakóród, Tiszabecs. A települést az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A Bátyú-Aknaszlatina helyi érdekű vonat járatainak megállóhelye van itt. 1992-ben vált a község önállóvá, korábban közigazgatásilag Nagymuzsalyhoz tartozott.

Történelem

A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Neve az okmányokban való rendszeresebb előfordulása az 1400-as évektől figyelhető meg. A falu történetében különböző rendű és rangú birtokosok váltják egymást, illetve marakodnak a telkekért, jobbágyokért. Sőt gyakran előfordult, hogy egyszerre több birtokos között oszlott meg a föld és a jobbágyság.

Az 1418-as adatok szerint a falut a Széchyek birtokolták, királyi adomány folytán 1498-ban a Tarczayak kaptak részbirtokot; 1513-ban Lónyay Albert és neje örökáron megvették Tarczay János özvegyétől, Sárától azok csetfalvai birtokát.

Az 1567-es adóösszeírás szerint itt 11 népes és 12 puszta telek találtatott, mely utóbbiakról a tatárok azon a télen a népet elhurcolták.

1573-ban a huszti vár kapitánya, beregszói Hagymássy Kristóf tiltakozott Gyarmaty Balassi András, Balassi Bálint költő nagybátyja ellen Csetfalva, Zápszony, Som és a makovicei vár elfoglalása miatt.
1600-ban bírtak itt: Rákóczi Zsigond 5, Lónyay István 14, Mikolay István 1, Réthey Péter, Melith Pál, Báthory István és Anarcsi Péter 1-1 telket.

Az 1800-as évek végén a falunak volt: 89 lakóháza, 473 lakosa, 1685 holdnyi határa. Birtokosai: Lónyay, Csató, Pogány és Abonyi családbelieken kívül bölcsi Buday Sándor örökösei. Az iskola régi jótevőjeként emlegették az itteni földbirtokos Buday családot; különösen Buday István alispánt, aki 1847-ben római katolikus létére a református szegény tanulókat bőven ellátta írószerekkel és könyvekkel.

1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni vidékünkre gróf Széchenyi István. 1847. szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra fut, s miután az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón tölti, belátja, hogy törekvéseit ezúttal nem koronázza siker. A feljegyzések szerint 10-én Csetfalvát, 11-én Badalót látogatja meg.

 Csetfalván Móricz Zsigmondot családi szálak kötötték Csetfalvához. Itt volt egy ideig református pap anyai nagyapja, az író édesanyja is itt született. Móricz személyesen is járt Csetfalván: népköltészeti anyagot gyűjtött, lerajzolta a református templom famennyezetének gyönyörű festett tábláit, nótákat jegyzett fel...

Az 1567. évi adóösszeírás szerint a faluban 11 népes és 12 pusztatelek volt, az utóbbiakról a tatárok azon a télen elhurcolták az embereket.

A reformáció idején a protestánsok régi XV. századból való, csúcsíves, egyszerű idomú római katolikus templomot és a hozzá tartozó parochiális birtokot elfoglalták, minthogy a község nagyobb része az új hitet fogadta el. 1645-ben már virágzó református anyagyülekezet volt itt. Később a templomot átépítették, a korabeli feljegyzések szerint Beregi István nemesi bíró és Geréty Mihály másodbíró idejében.

A második világháború és az ezt követő sztálinista retorzió megtizedelte a község férfilakosságát. 1941 őszén 91 férfit hurcoltak el, ebből 38-an odahaltak. 

Jelene

Az utóbbi öt esztendőben két pusztító árvizet is átélt a falu. 1998 őszén 138 ház rongálódott meg, 76 házat teljesen újjá kellett építeni. Még hatalmasabb pusztítást vitt véghez a kiömlő Tisza 2001 tavaszán. Ekkor majd minden otthont tönkre tett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült és mindegyikbe be is költöztek. Az új otthonok mindegyike többszintes, magas betonalapokra felhúzott tágas építmény.

A helybéliek biztonságérzetét növeli, hogy 2003 őszére elkészült a falu határában húzódó tiszai védmű rekonstrukciója. Az új töltés átlagosan másfél méterrel magasabb a réginél. A helységet járva ma már csak néhány üresen hagyott porta emlékeztet a két árvíz pusztítására: évről évre rendezettebbé válik a község. 14 család elköltözött a faluból.

A régió munkamegosztásában a falu földműves népe sajátos részt vállalt. A csetfalvaiak már a második világháború előtti időben foglalkoztak palántaneveléssel. Az egykori Bereg és Ugocsa kertészkedni kívánó lakosait jórszt ma is az itteniek látják el zöldségpalántákkal. Emellett mind többen foglalkoznak kordonos uborka és paradicsom termesztésével. Termékeiket a környéken működő konzervgyáraknak, illetve a járműveikkel helybe lejövő felvásárlóknak adják el.

A munkaképes lakosság egy része a helyi gazdaságban, jónéhányan Tiszaújlak, illetve Beregszász vállalatainál dolgoznak. Igen sokan tartanak sertést, szarvasmarhát, aprójószágot. A csetfalvai emberek munka- és rendszeretők. Ez meglátszik a portákon és a falu rendezettségén is.

A határátkelő közelségét - 2 km-re van ide Tiszaújlak - természetesen többen kihasználják. Ők mezőgazdasági idénymunkára szegődnek a határ túloldalán. Mások építőmunkát vállalnak Magyarországon.

Csetfalva iskoláját, akárcsak óvodáját az árvizek után magyarországi segélyszervezetek segítségével újították fel. A központban álló polgármesteri hivatal épülete ad otthont a művelődési háznak és a falu gazdag könyvtárának. Postája helyben, felcserközpontjának épületét szintén nemrég sikerült felújítani. A községnek felnőtt és ifjúsági labdarúgó csapata vesz részt a járási bajnokságban. A település lakóit és az ide érkező vendégeket két vegyes boltban, illetve két kávézóban szolgálják ki.

A település az utóbbi években számos rangos eseménynek adott otthont. Több alkalommal itt rendezték meg a kárpátaljai magyar polgármesterek találkozóját. A csetfalvaiak már négyszer tartottak falunapot. A rangos eseményre mindig népes küldöttség érkezik a magyarországi testvértelepülésről, Tiszadadáról.

Néhány éve a községben megalakult a falusi zöldturizmussal foglalkozó vendéglátók egyesülete. Jelenleg 15 család fogadja a turistákat. A vendéglátó házakban kétágyas szobák fogadják az utazót. Hálószobán kívül konyha és fürdőszoba - benne hideg-meleg víz - áll a vendégek rendelkezésére. A beregi tájra az ételek különleges ízvilága jellemző. A szíves vendéglátás mellett több látvnyosság is akad.

Lakóinak száma jelenleg 730 fő, melynek 90 %-a magyar.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították. Ekkor készült a csúcsíves diadalív, melyen a legutóbbi feltárás egy igen töredékes faliképet is a felszínre hozott. A csetfalvai református templom legfőbb ékessége a festett famennyezet. A templomban két korból származó mennyezetet látunk. A fehér alapszínű a szentélyt díszíti. Ez 1773-ban készült el, amint azt a felirata is mutatja. A templomhajó feletti sötétebb tónusú táblák 1753-ban készültek. Alkotójuk Asztalos Ládor Ferenc. Leghíresebb munkája a Szatmár megyei Tákos kis templomának festett mennyezete. A templom bejárata elé 1796-ban zsindelyes, négyfiatornyos haranglábat építettek. A harangtorony népi építészetünk egyik legszebb, legsikerültebb darabja.

Az organikus építészet jegyeit magán viselő görög és római katolikus templomot 2002 pünkösd vasárnapján szentelték fel. Belső faragásait Matl Péter neves munkácsi szobrászművész készítette.

1989. novemberében a temetőben sírkövet állítottak a sztálinizmus áldozatainak emlékére. 1996 nyarán a KMKSZ kezdeményezésére a templomkertben kopjafát állítottak a millecentenárium emlékére, a temetőben pedig felavatták a második világháború áldozatai emlékművét.

Adatlap