• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Szürte (Szjurte)

Földrajzi elhelyezkedés

Szürte a Csap-Ungvár országút mentén terül el, a megyeszékhelytől 15 kilométerre délkeleti irányban. Magyar többségű falu, az itt élő ukránok, ruszinok lélekszáma folyamatosan bővül, ez idő tájt megközelíti az ötszázat.

Szomszédos települések: vele mára teljesen egybeépült egykori társközsége, Téglás, innét öt kilométernyire északnyugatra található Palágykomoróc, az Ungvár felé vezető úton 8 kilométerre Homok. Vasútállomása helyben.

Történelem

A krónikák első ízben 1281-ben említik a település nevét, emellett számos okmány bizonyítja, hogy a helység már korábban lakott volt. Valószínű, hogy a tatárjárás során elpusztult. A korai időkben birtokosai között említik a Rátót nemzetséget. Jelentős földrésszel bírtak itt a középkor folyamán a Baksa nemzettség tagjai is. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően folyamatosan fejlődő község: 1696-ban még csak két, 1715-ben 9, 1720-ban már 20 jobbágyháztartásból áll. Fényes Elek, a XIX. század ismert geográfusa 1851-ben a következőképpen jellemzi a helységet: "nagy kiterjedésű róna határa minden jót terem, ótölgyes erdeje szép, a Latorcza vizénél vámszedése, vendégfogadója s malma van." Szürtében ekkoriban 382 római, 445 görög katolikus, 628 református és 50 zsidó lakott.

1857-ben takarékpénztárt, 1864-ben postahivatalt létesítettek a településen. A második világháborúban a szürteiek közül tizenegyen odapusztultak. 1944 novemberében a sztálinisták 21 férfit hurcoltak el innét, közülük tízen sohasem tértek haza.

Jelene

Szürte lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 898 fő, ebből 1 239 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra évtizedeiben a helybéliek a téglási földművesekkel közös gazdaságban a Népek Barátsága Kolhozban dolgoztak. Emellett számos más munkahely akadt itt helyben: sertéstelep, abraktakarmány-gyár, kenyérgyár, vetőmagtisztító és -forgalmazó állomás. Akkoriban igen sokan ingáztak naponta otthonuk és Ungváron levő munkahelyük között. A múlt század kilencvenes éveinek elején jelentkező gazdasági válság következtében a környék igen sok ipari létesítményében szűnt meg a termelés, emiatt számos szürtei is elveszítette munkahelyét. Akkoriban sok munkaképes férfi Magyarországon próbált kenyérkereset után nézni. Ők többnyire az építőiparban tudtak elhelyezkedni. A kolhozrendszer felszámolásakor (2000 tavasza) az aktív tagok és a kolhoznyugdíjasok között szétosztották a földet. A gazdaság bázisán néhány Mezőgazdasági Kft. alakult. Igen sok szürtei ezeknek a társulásoknak adta bérbe a földjeit. Jó néhányan megpróbálkoztak az önálló gazdálkodással. A szürtei határban jelenleg 18 farmer gazdálkodik. Főként kalászos növényeket termesztenek, jószágot tartanak. A településen autójavító, díszburkolat-készítő és falazóblokk-készítő, és fafeldolgozó parkettakészítő műhely működik. Az ungvári vállalatok egy részében újraindult a termelés. A szürteiek jelentős része itt helyezkedett el. Néhány fiatal férfi továbbra is a magyarországi építkezéseken dolgozik, az asszonyok közül néhányan a határhoz közel eső településeken idénymunkára szegődnek el.

A Szürtei Középiskolába 400 gyerek jár, postája helyben. A településen jelentős számú, mintegy 300 főnyi roma kisebbség él, számukra a holland református egyház segítségével korszerű iskolát és imaházat építettek. Ennek felavatására 2004 őszén került sor.

A tágas kultúrházat közösen használják a téglásiakkal. (Az ungvári járási könyvtárat is ebben az épületben helyezték el.) Szürtében van a Dorcas segélyszervezet kárpátaljai részlegének központja. Falunapot 2000 óta minden évben Szent István napján tartanak. Szürte testvértelepülése a szlovákiai Tardoskedd.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református egyháza 1550-ben keletkezett, a helybéli gyülekezet mintegy ötszáz lelket számlál. Mai templomát 1822-ben kezdték építeni, kettős tornyát 1898-ban húzták fel. Római katolikus temploma középkori eredetű. Falán 1996-ban emléktáblát helyzetek el. Ezen feltüntették a településen élők számát, gyülekezetekre lebontva. A templom belsejében, nem messze a karzattól egy XVI. századbeli síremlék található. Ezt Szürtei Miklós állíttatta feleségének, Márisássy Krisztinának.

2001 augusztusában a templomkertben felavatták államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a szobrát. A szobrot Frech Ottó, magyarországi faragóművész készítette. A római katolikusok búcsúünnepüket minden évben szeptember 17-én tartják.

A helybéliek a református templom udvarán emlékművet állítottak a sztálini lágerekbe elhurcolt falubelieknek.

Kikapcsolódás, pihenés

A helybéliek horgászni többnyire az innét nem messze folyó Latorcára, illetve annak valamely közeli holtágára járnak, fürödni főként a falu határában lévő bányatóra. A legkedveltebb kirándulóhely a téglási erdő. Vonattal Ungvárt alig több mint negyedóra, a nevickei várat, illetve a vár alatt kialakított üdülőövezetet innét másfél óra alatt érjük el. Munkács Szürtéből másfél órányi autóút. Télen a legközelebbi síparadicsomot az Ungvár fölötti Ókemencén találjuk. A Pliska sítelepet vonattal mintegy két óra alatt érjük el.

Adatlap