TÉRKÉPES KERESŐ

Nagybereznai járás Perecsenyi járás Ungvári járás Munkácsi járás Beregszászi járás Volóci járás Ökörmezői járás Szolyvai járás Ilosvai járás Nagyszőlősi járás Huszti járás Técsői járás Rahói járás Kárpátalja térképe

ÚTVONAL-AJÁNLATUNK

Utazás a miszticei Szent Mihály monostorhoz

Utazás a miszticei Szent Mihály monostorhozMisztice (Imszticsevo) Nagyszőlőstől 28 km-re északkeletre, Beregszásztól 40, Ilosvától pedig 12 kilométernyire fekszik a Nagyszőlősi-hegység nyugati oldalán a Borzsa folyó bal partján.

SZÁLLÁSHELYEK

Kamelot Hotel Étterem

Kamelot Hotel ÉtteremA Kamelot Kárpátalja egyik legszebb folyójának partján, az Ung mellett terül el. A helyi lakosok szerint a folyó néhány helyen mély, így ideális a fürdőzéshez és a horgászathoz. A nyugalommal teli környezet pedig segít elszakadni a városi hajtástó...

LÁTNIVALÓK

Barlangfürdő

BarlangfürdőAz Európában egyedülálló Barlangfürdő, amit a meleg források felé emelkedő sziklabarlangban alakítottak ki Miskolctapolcán található. A 30 °C-os víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén, de sótartalma alacsonyabb, mint a...

HÍRLEVÉL

E-mail:
Vezetéknév:
Keresztnév:
Feliratkozás Leiratkozás
Hírleveleink archivumaAz archivumra

Szalóka

Földrajzi elhelyezkedés

Szalóka a Tisza jobb partján, az ukrán-magyar határ mentén terül el. Ungvártól délnyugatra a megyeszékhelytől 43 kilométerre. Szomszédos települések: északra 2 km-re Eszeny található, keletre 6 km-re Nagybakos. A határ túloldalán a Tisza túlpartján Tiszaszentmárton, Eperjeske, valamivel délebbre Lónya. Társközsége a főként ukránok lakta Petrivka. A néphagyomány szerint a falu neve onnan ered, hogy a Kárpátokban a Tiszán fát szállító tutajosok itt szálltak meg.

Történelem

A helység a régebbi időkben Bereg vármegyéhez, később Szabolcs megyéhez tartozott. Legkorábban a krónikák 1464-ben említik. Úgy tudni, hogy a XII. században a Betke család bírta, majd a XIII. században Bánk bán vejére, Simonra, később a Rusdi nemzetségből származó Mihályra és így a Lónyai családra szállt. A község jelentős részét évszázadokon át ez a família bírta. A falu 1715-ben 15, 1720-ban 17 jobbágytelekből áll. Lakói korán református hitre tértek, először Eszeny filiálja volt, 1742-től anyaegyház.

1944 őszén a sztálinisták 108 férfit hurcoltak el innét, közülük 58-an odahaltak. A második világháborúból a községből 11-en vesztek oda.

Jelene

Szalóka lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 825 fő, ebből 749 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet érában a szalókai földművesek évtizedeken át az eszenyi és a tiszaásványi sorstársaikkal együtt dolgoztak a helyi Avangard Kolhozban. A megyében – természetesen felsőbb utasításra – itt alakult meg az első szovjet típusú közös gazdaság. A sors fintora, hogy a nagyüzem sohasem tudott igazán jó eredményeket felmutatni. A szalókai munkaképes lakosság jelentős része ezekben az évtizedekben a vasútnál, az árvízmentesítő társulatnál, Ungvár iparvállalatainál dolgozott.

A közös felbomlása (2000 tavasza) után a helybéli földművesek egyenként két hektár szántót kaptak, ez jelentette a kialakulóban levő családi gazdaságok alapját. Az itteni gazdák főként szemes terményt termelnek, hízó- és tejelő jószágot tartanak. Nagy a falusi csorda, 150 tehénből áll, a gazdasszonyok a fölösleges tejet, tejtermékeket a csapi piacra hordják.

A férfiak jelentős részének ma is a vasút, a vízügy ad munkát. Az asszonyok egy része az eszenyi és a csapi varrodában dolgozik. A nők közül többen idénymunkára szegődnek el a határhoz közel eső magyarországi falvakban.

A Szalókai Általános Iskolának jelenleg 130 tanulója van, óvodájába 20 gyerek jár. A helybéli lakosok és az ide érkező vendégek öt vegyesboltban vásárolhatnak. Az üzletek közül kettő kávézóként működik.

Posta, felcserközpont, könyvtár helyben, a klub 300 férőhelyes. A településen 2002-ben a magyar kormány támogatásával Teleház nyílt.

A szalókiak túlnyomó többsége református.

Hagyományőrző község, Helytörténeti Múzeumát most szervezik. Hazahívogató falunapjain – már a jubileumit, a tizediket tartották - az itteni lakosok rendre kiállítják azokat a használati és dísztárgyakat, amelyeket a paraszti ősöktől örököltek. Testvértelepülése Lónya.

A községben több mint 40 porta áll jelenleg üresen. Lakóik az elmúlt évek során haltak ki. Az elhagyott otthonok közül egyelőre igen keveset vásároltak meg. Más településekről félnek ide költözni, mivel mind az 1998-as, mind a 2001-es árvíz elöntéssel fenyegette a helységet. Jó részt az itteniek és a segítségükre siető környékbeliek kitartásán és rátermettségén múlt, hogy a község megmenekült.

A települést sűrűn kötik össze buszjáratok a közeli határ menti kisvárossal, Csappal. A mikrobuszok naponta nyolcszor fordulnak.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma 1793-ban épült, kazettás mennyezetén különböző festett alakzatok, mintázatok láthatók. A falubeliek 1989-ben a temetőkertben emlékművet állítottak a sztálini lágerekben odapusztult és a II. világháborúban elesett földijeik emlékére.

Kikapcsolódás, pihenés

A helybéliek nyaranta, hétvégeken a szalóki erdőre, valamelyik közeli kanálispartra járnak kirándulni. A környéken számos kiváló horgászhely található. Nemrég terv született arra vonatkozóan, hogy a Szalókától Nagybakos irányába vivő út mentén található, 5 hektárnyi vízfelülettel rendelkező tározó környékén üdülőövezetet létesítenek. Itt fürödni, csónakázni és horgászni egyaránt lehet majd.

Adatlap

Járás: Ungvári járás

Irányítószám: 89462

Település típusa: Község

Lakosság: 825

Hívószám: +380/31-2

Telefonszám: +(380312)-71-66-17

GALÉRIA
Református templom

Szalóka: Református templom

AJÁNLJUK
LÁTNIVALÓK
KIEGÉSZÍTŐK
CIKKEK