• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Sislóc (Sislivci)

Földrajzi elhelyezkedés

Sislóc a megyeszékhelytől 9 kilométerre, délnyugati irányban, az Ungvár - Palló országút mentén terül el. Sislóc Botfalvával együtt közigazgatásilag Ungtarnóchoz tartozik.

További szomszédos települések: Gálocs 1 km-re délkeletre, Palló, innét délnyugatra mintegy másfél kilométerre található.

Történelem

A települést első ízben az okmányok 1323-ban említik. Már ekkor a leleszi prépostság egyik birtokaként tartják számon. A XIV. századból több irat is ránk maradt a helységgel kapcsolatban: a csicseri nemesek ugyanis jogtalanul foglaltak az egyház itteni birtokaiból, e perek anyaga részben fennmaradt. Egy időben bírtak itt földekkel a Kálmásyak is. Azt is feljegyezték, hogy 1696-ban 9 jobbágy élt a településen. 1820-ban 28 ház állt itt, melyben 220-an laktak. Görög katolikus vallású lakosai a XVIII. század elején telepedtek le mint jobbágyok. A községnek 1869-ben 300, 1900-ban 317 lakosa van. 1940-ben 332 lélek él itt.

A második világháború frontjain a falu férfijai közül 3-an haltak hősi halált. 1944 novemberében a sztálinisták 3 férfit hurcoltak el, egyikük sohasem tért haza.

Jelene

Sislóc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 339 fő, ebből 203 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra évtizedeiben az itteni földművesek az ungtarnóci, őrdarmai, botfalvai, stb. sorstársaikkal együtt megalakított közös gazdaságban tevékenykedtek. Az akkoriban jól prosperáló nagyüzem különösen gyümölcstermesztés és jószágtartás terén ért el kiváló eredményeket. A sislóciak közül sokan – kihasználva Ungvár közelségét – már ezekben az időkben is vállaltak munkát a megyeközpontban. A múlt század kilencvenes éveinek elején az Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező gazdasági válság következtében több ungvári üzemben és gyárban jó ideig szünetelt a termelés. Emellett több vállalat teljesen bezárt. A munkájukat elveszített sislóciak hazajöttek gazdálkodni. A férfiak közül többen a határon túl – elsősorban Magyarországon és Szlovákiában - próbáltak szerencsét. Nekik többnyire építkezéseken sikerült elhelyezkedniük. Néhányan közülük még ma is a családjuktól távol keresik kenyerüket.

Errefelé régi hagyománya van a háztáji jószágtartásnak. A felesleges tejtermékeket az itteni gazdasszonyok Ungvár piacain értékesítik. A környező földekről betakarított zöldség és burgonya egy jelentős része is a városban kerül eladásra. A települést sűrű autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel.

Sislócon az utóbbi évtizedben több magánkézen lévő vegyesbolt nyílt, egy részük kávézóként is működik. Gépkocsijavító és asztalosműhely helyben.

A Sislóci Középiskolának – ide járnak az ungtarnóci és a botfalvai gyerekek is – jelenleg 330 tanulója van. A magyar mellett vannak ukrán osztályok is. A szintén közös óvodába 40 gyerek jár.

Hitélet

Siclóc lakói fele-fele arányban görög- illetve római katolikusok. A helységben ezenkívül néhány református család is él.

Görög katolikus magyar ajkú egyháza a XVIII. században keletkezett. A szovjet érában – 1949 és 1989 között – betiltották működését. A templomot bezárták, tornyát lebontották, az épületet tornateremmé alakították át. A helyi gyülekezet 1989-ben szerveződött újjá. Búcsúünnepüket Kisboldogasszony napján tartják.

Ugyanebben az esztendőben alakították újjá a település római katolikus egyházát. Az itteni hívek hamarosan hozzákezdtek templomuk építéséhez, melyet 1995-ben szenteltek fel.

Emlékhelyek, nevezetességek

Ungvár negyedórányi autóút során érhető el Sislócról: a városban számos történelmi emlékhely található. Igen hangulatos a belváros, az ódon vár, sok látnivalót ígér a szabadtéri Néprajzi Múzeum. Emellett jelentős vonzerővel bírnak a környező falvakban található templomok, emlékhelyek (Gálocs, Palágykomoróc, Bátfa).

Kikapcsolódás, pihenés

A sislóciak közül sokan, akárcsak a környező falvak népe, nyaranta a közeli Ung partján keres felüdülést. A folyó egyben kedvelt horgászhely is. Gombázni, kirándulni az itteniek az Őrdarma melletti ligeterdőbe járnak. Bár közel a nagyváros, Sislóc továbbra is megőrizte falusias jellegét. Az itteniek igen sok haszonállatot tartanak, konyhájukban többnyire az elődök által tanult hagyományos ételek készülnek. Némelyik háznál a téli hónapokban ismét csattogni kezd az esztováta, készül a rongypokróc. Időnként befűtenek a kemencébe is: házi kenyeret sütnek. Szeptember itt a lekvárfőzés hónapja.

Adatlap