• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Tiszasalamon (Szolomonove)

Földrajzi elhelyezkedés

Tiszasalamon a megye egyik legdinamikusabban fejlődő községe, Ungvártól 27 kilométerre délnyugatra, a Tisza és a Latorca között terül el, közvetlenül az ukrán-magyar, illetve az ukrán-szlovák határ mentén. 1 400 lakója közül több mint ezren magyarnak vallják magukat. A település lakóinak életét, a község fejlődését jelenleg döntően két tényező befolyásolja: egyrészt közvetlenül a falu közelében található a Csap-Záhony nemzetközi határátkelő, másrészt a helység határában terül el a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet, ahová az elmúlt években több nyugati világcég korszerű gyárat, gyáregységet telepített. Ennek köszönhetően, míg a megye más településein a munkanélküliség komoly problémát jelent, errefelé a lakosság teljes foglalkoztatottsága a jellemző.

Szomszédos települések: közigazgatásilag hozzá tartozik a Strázskolónia, ahol 300 fős szláv népesség él, a helységtől 2 km-re nyugatra található Csap. A határ túloldalán Záhony (2 km), a határ szlovák oldalán Tiszaágcsernyő 2 km.

Történelem

A helységet a krónikák először 1312-ben említik, ekkor még Zemplén vármegyéhez tartozik. Első ismert birtokosa az Aba nemzetség. A XIV. század közepén már mint templommal rendelkező gyülekezetet írják le. A közelben folyó Tiszán ekkoriban már rév és vám működik. A települést 1387-ben Ung megyéhez csatolják. Az elkövetkező évszázadok során bírtak itt részekkel a Homonayak, a velük rokonságban álló Drugethek, a Vécseyek, a Zekliek. Egy ideig a Nevickei vár tartozéka, de majd véglegesen az ungvári uradalomhoz csatolják. Az írások beszámolnak arról, hogy a Tisza áradásai miatt határának olykor csak kisebb részét művelhették.

1944 őszén a sztálinisták 43 férfit elhurcoltak, közülük 19-en sohasem tértek haza.

Jelene

Tiszasalamon lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 387 fő, ebből 833 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A település földművesei a szovjet érában a helyi állami gazdaságban dolgoztak. Akkoriban a Határőr Szovhoz többek között gyümölcsfacsemete-nevelésre szakosodott. A munkaképes lakosság jelentős része már ebben az időben is a vasúton, Ungvár ipar- és szolgáltató vállalatainál helyezkedett el. A szovhoz felszámolása után (2000 tavasza) a helybéliek között 2,6 hektárjával felosztották a földet. Ezeket a parcellákat, valamint a szintén szétosztásra kerülő mezőgazdasági gépek jelentős részét az akkor frissen megalakult két Kft. vette bérbe. A salamoni határban jelenleg öt farmergazdaság tevékenykedik. A gazdák és a mezőgazdasági vállaltok főként gabonafélék valamint burgonya termesztésével foglalkoznak. Néhány falubeli (fóliás) virágtermesztésre szakosodott.

A helybéliek egyik legnagyobb munkaadója a parkettagyár és feldolgozóüzem. Itt száz ember dolgozik. Legalább ugyanennyi salamonit foglalkoztat a község határában megtelepedett Eurocar közös vállalat.

Ugyancsak sok helybéli munkása van a Komlayt és az Ukrointer autószerviz cégeknek. Ez utóbbi hamarosan megnyitja korszerű kamionterminálját. A község területén hamarosan átadásra kerül egy modern kukorica-feldolgozó üzem. Az imént felsorolt cégeknek köszönhetően errefelé igen jók a közlekedési feltételek. Máshonnan bejáró dolgozóit az itten vállalatok saját mikrobuszaikon szállítják, ily módon Salamonból mind Csapra, mind Ungvárra könnyen el lehet jutni.

A térségben tapasztalható gazdasági fellendülésnek a jó kereseti lehetőségeknek köszönhetően épül, szépül a falu. 2002-ben sikerült bevezetni a földgázt. 2005 végére 2 kilométernyi vízvezetéket építettek ki.

A helyi általános iskolába 80 gyerek jár. Óvodájában 30 csöppséggel foglalkoznak. Református parókia, könyvtár, posta, családorvosi rendelő helyben. Autójavító műhely, fodrászat, patika úgyszintén.

A helybéliek és az itt gyakran megforduló idegenek tíz ABC-ben vásárolhatnak. A határátkelő közelében két többszintes modern szálloda épül.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református templomát 1903-ban emelték. Sztrázson nemrég szentelték fel a helyi baptista gyülekezet modern templomát. 1989 novemberében a faluközösség a temetőkertben kopjafát állított a lágerekben elpusztult helybélieknek. Néhány évvel később ugyanitt felavatták a sztálini önkény áldozatainak és a második világháborúban odahaltaknak az emlékművét.

Kikapcsolódás, pihenés

A község határában levő Holt-Tisza ág régóta horgászparadicsom. Itt kempingezésre is kiváló alkalom nyílik. Aki viszont a folyami horgászatot kedveli, annak a közelben kanyargó Latorcát ajánljuk figyelmébe: a csaknem teljesen érintetlen természet a fogás mennyiségétől függetlenül felejthetetlen élményt jelent.

A modern gyárak, üzemek közelsége ellenére Salamon falusias jellege továbbra is megmaradt. Reggelente kihajtják a csordát, a gazdaasszonyok tejfelt, túrót készítenek, itt-ott kenyeret is sütnek. Szeptember hagyományosan a lekvárfőzés hónapja. Aki salamoni családoknál száll meg, az akár autóval, akár vonattal könnyen elérheti a turisták által leginkább látogatott emlékhelyeket (Ungvár, skanzen, Munkács, vár, belváros).

Adatlap