• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Rát (Rativci)

Földrajzi elhelyezkedés

Rát két, egykor önálló település egyesüléséből jött létre. A település Ungvártól 12 kilométerre délnyugati irányban található. A községet másfél kilométeres bekötőút köti össze az Ungvár - Csap országúttal. (Ez a mellékút Szürte község központjában torkollik az országútba. Szomszédos települések: nyugatra a már említett Szürte, északkeletre Császlóc (3 km), délkeleti irányban ugyanilyen távolságra Kisgejőc található. Vasútállomása helyben.

Történelem

A krónikák Nagyrátot 1284-ben említik először, ekkor a Baksa nemzetség tulajdona. 1567-ben hatalmas pestisjárvány tör ki a vidéken, és a betegségben elhalálozik az itteni lakosság nagy része is. A környéken fosztogató császáriak ezekben az évtizedekben szintén óriási pusztítást végeznek. Végső eredményként a település hosszú időre lakatlanná válik, majd csak a XVIII. század első évtizedeiben telepítik újra. Ebben a falurészben főként római és görög katolikusok telepedtek meg.

Kisrát

Az ősi magyar települést az írások legelőször 1417-ben említik. Legfőbb birtokosa hosszú ideig a Ráthy család. Később a Buday és a Mokcsay família is nagyobb birtokrésszel rendelkezett itt. A XIX. század végén a helyiség már közel 100 házból áll és ekkor már több mint hatszázad lakják.

Jelene

Rát lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 325 fő, ebből 841 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra évtizedeiben – akárcsak a jelenben – a ráti földművesek a helyi állami gazdaságban dolgoznak. Ugyanis a jelenleg hatályos ukrán földtörvény szerint a szervezetileg a mezőgazdasági akadémiához tartozó nagyüzemek földjei a kolhozrendszer felszámolása után sem oszthatók szét. Így aztán a rátiak a nekik juttatott kibővített háztájin gazdálkodnak, a többségük igencsak sikeresen.

Nagy múltra visszatekintő hagyománya van errefelé a primőr zöldségfélék termesztésének, a város közelségét kihasználva az itteni családok közül sokan kifejezetten a piacra szánt növények (uborka, paradicsom, káposzta, sárgarépa) termesztésére álltak át. A Rát határában gazdálkodó Elit Agrárcég több mint ezer hektár szántót művel, és 75-80 helyi dolgozót foglalkoztat.

A vasútnak köszönhetően mintegy ötven ráti lakos Ungvár iparvállalatainál dolgozik (régebben még többen ingáztak lakóhelyük és a megyeközpontban lévő munkahelyük között). Vasutasként is sokan keresik a kenyerüket.

A településen egyre inkább feljövőben van a fóliás zöldségtermesztés. Csaknem minden portán tartanak tehenet: a tejet és a tejtermékeket szintén az ungvári piacon értékesítik.

A Ráti Általános Iskolában 170 gyerek tanul – vannak ukrán osztályok is – az itteni óvodába 25 gyerek jár. Posta, családorvosi rendelő, könyvtár helyben. Klubja 150 férőhelyes. A helybélieket és az ideérkező vendégeket a falu öt ABC-jében – közülük némelyik kávézóként is funkcionál – szolgálják ki.

Hagyományápoló község, 1996 óta minden évben falunapot tartanak.

Hitélet

A ráti magyarok mintegy 40%-a református, csaknem ugyanennyi a római-katolikus hívek száma. A helybéliek 20-22%-a görög katolikus. Mindhárom felekezetnek saját temploma, parókiája illetve plébániája van a községen. A ráti református templom építését 1864-ben fejezték be. Kis harangján, melyet Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester készített 1928-ba, a következő felirat olvasható: "Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom". Római-katolikus egyházát 1714-ben alakították újra. Az 1949-ben betiltott görög katolikus egyház 1989-ben szerveződött újjá. A helyi görög katolikusok búcsú ünnepüket május első vasárnapján, a római katolikusok szeptember utolsó vasárnapján tartják.

Emlékhelyek, nevezetességek

A faluközösség 1989 novemberében a római katolikus templom kertjében emlékhelyet állított a sztálinizmus helyi áldozatainak. Ugyanitt, 1990-ben emléktáblát avattak. 2002-ben a falu szülötte, a Magyarországon élő Kótyuk Erzsébet és férje Botlik József a falu központjában kopjafát állíttatott az 1848-as hős nemzetőröknek.

Kikapcsolódás, pihenés

A Rátiak többsége nyaranta a falutól nem messze elterülő horgásztóra jár pihenni. Itt fürödni is lehet. A helybéliek gombázni, kirándulni a téglási erdőbe járnak. Aki Ráton száll meg az vonattal bő negyedóra alatt éri el Ungvárt. Munkács ide bő másfél óra autóút. A nevickei vár, a várhegy alatt az Ung folyó partjánál kialakított üdülőövezet szintén másfél óra alatt érhető el vonattal és személygépkocsival egyaránt. Télen a Pliska-hegyi sítelephez másfél órányi, a voloszjankai síparadicsom közelébe háromórányi vonatozás után jutunk. A településről gyakran indulnak iránytaxik a megyei székváros irányába.

Adatlap