• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Palágykomoróc (Komarivci)

Földrajzi elhelyezkedés

Palágykomoróc két falu – Palágy és (Palágy)Komoróc egyesüléséből jött létre. A helység Ungvártól 15 km-re délnyugati irányban a Latorca és az Ung folyó között terül el. Szomszédos települések: északra Gálocs (2 km), délnyugatra Kisszelmenc (2 km), délkeletre Szürte (5 km). Ez a legközelebbi vasútállomás. Az itt élők túlnyomó többsége magyar, kétharmaduk református, a többiek javarészt görög katolikusok.

Történelem

Palágy. 1280 előtt az Aba nemzetségbeliek bírják. A XIV. század elején már a ruszkai Dobó családé, később a Daczófiaké. 1436-ban nyerik adományul I. László királyunktól a Palágyiak, akik évszázadokon át a legfőbb birtokosai. A Palágyi család fiúágának kihalásával fele rész a kincstáré lett és az ungvári uradalomhoz tartozott. Másik fele a Palágyiakkal rokonságban álló Berényi családé lett.

(Palágy)Komoróc. A régi időkben Palágy falu mellett álló külön helység volt, gyér lakossággal. Birtokosai az első időktől kezdve a Palágyiak. A település első említése 1696-ból való. Lakói ekkortájt többségében református vallású magyarok. A XIX. században mindkét település a nagykaposi járáshoz tartozott. A második világháborúba 9 palágykomoróci férfi halt oda. A sztálinisták 1944 őszén a faluból 21 férfit hurcoltak el, közülük csaknem mindegyik elpusztult.

Jelene

Palágykomoróc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 834 fő, ebből 650 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet érában az itteni földművesek a kisszelmenci és a palágyi sorstársaikkal létrehozott közös gazdaságban tevékenykedtek. A lakosság egy része – főként a férfiak – már ekkoriban eljárt dolgozni a megyeközpontba. Az Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező súlyos gazdasági válság következtében a város iparvállalatainak jelentős része teljesen leállt, így a palágykomoróciak közül is sokan munka nélkül maradtak. Sok család számára akkoriban a föld jelentette az egyetlen megélhetést. Az itteniek, kihasználva a város közelségét, már évtizedek óta Ungváron értékesítik a háztájiban megtermelt burgonya és zöldség jelentős részét. Szinte minden portára jut egy fejőstehén, tejből, tejtermékekből a felesleg szintén a bazárba kerül. A helyi kolhoz felszámolásakor (2000 tavasza) az itteni földművesek között egy hektárjával szétosztották a földet. Ezek egy részét a lakosságtól az újonnan megalakult két Mezőgazdasági Kft. vette bérbe. Palágykomoróc határában jelenleg öt farmer gazdálkodik. Az itteni földművesek főleg gabonatermesztésre, jószágtartásra rendezkedtek be, de az utóbbi időben egyre inkább feljövőben van a zöldségtermesztés. A férfiak egy része ismét Ungváron dolgozik, kisebb hányaduk magyarországi építőmunkásként keresi a kenyerét.

A Palágykomoróci Általános Iskolának jelenleg 110 tanulója van, a helyi óvodába 15 csöppség jár.

Posta, felcserközpont, könyvtár, református és görög katolikus parókia helyben.

A falusi kultúrház 200 férőhelyes, körülötte élénk művelődési élet szerveződik. A helybéliek és az ide látogató idegenek a település három vegyes boltjában vásárolhatnak. Kávézója szintén népszerű.

Hagyományőrző község. Jeles alkalmakkor még jónéhány portán befűtenek az udvaron álló kemencébe, ősz elején nem maradhat el a lekvár főzés. Ez – akárcsak 70-80 esztendővel ezelőtt – rézüstben történik. Ilyenkor összegyűlnek a közelben lakó rokonok, jó szomszédok, az utcabeli gyerekek. A téli hónapokban az asszonyok rongypokróc szövésével foglalkoznak.

A palágykomoróciak falunapjukat minden évben augusztus utolsó vasárnapján tartják. A helyi görög katolikusok búcsúünnepére kisasszonynapkor kerül sor. 1996-ban a községbe sikerült bevezetni a földgázt, azóta számos házat átépítettek. Az itteni otthonok komfortosabbá váltak.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma eredetileg román stílusban épült még a XIII. század második felében. Az évszázadok során többször átalakították. Ennek ellenére sikerült az épület egységét megőrizni, a környék egyik legsikeresebb építészeti alkotásaként tarják számon. Az ősi templomban két kripta található. 1571-ben itt helyezték örök nyugalomra Szalay Ferencet, Beregmegye főispánját, kisvárdai várkapitányt. A sírbolt bejáratánál egy emlékkövön ma is látható a Szalay család címere. Itt temették el gróf Buttler Jánost is, akinek a nevét Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regénye tette különösen ismertté. (A gróf nagy pártfogója és segítője volt a helyi református gyülekezetnek.) 1991-ben a református templomkertben a helyi közösség emlékművet állított a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

Fürdőzésre és horgászásra alkalmas vizekben nem szűkölködnek a palágykomoróciak. Nyaranta sokan eljárnak a közeli Sziriny-tóra, illetve a homokbányába fürödni. A horgászok inkább a Latorca közelében található egyik holt ágát választják. Nem véletlenül, hisz itt méretes ponty, csuka mellett időnként egy-egy nagyobb süllő is horogra akad. A természetet kedvelők hatalmas sétákat, kirándulást tehetnek a közeli Csigettye ligetben, illetve a falutól szintén nem messze levő Kiserdőbe. Nyaranta ezeken a helyeken sok gomba terem, erdei szamóca, ősz elején szeder szedhető. A megyeközpont, Ungvár innét negyedórás autóúttal érhető el.

Adatlap