Bartók Béla emléktáblája Nagyszőlősön
Beregújfalu a beregszászi járás keleti csücskében a várostól 16 km távolságra fekszik. A községet a Beregszász- Nagybereg - Alsóremete - Ilosva országúttal a 3 km hosszú bekötőút köti össze. A település az egy tömbben élő beregvidéki magyarság végvára. Innét északra és keletre már csak ruszin, illetve ukrán községek találhatók. Beregújfalut, illetve a község határát több oldalról gyönyörű erdők övezik.
A 2001-es népszámlálálsi adatok szerint Beregújfalunak 2000 lakosa van. Az itt lakók 75 %-a ma is a magyart vallja anyanyelvének. 16 %-uk ukrán, akik közül egy-két ritka kivételtől eltekintve mindenki beszél magyarul. Többnyire kétnyelvű az itt élő 150-170 fős cigány kisebbség.
Nevének első említése a krónikákban 1378-ban történik: ebben az évben Macsolai Rudolf beiktatott némi részekbe. A falu évszázadokon át a munkácsi uradalom tartozéka, s mint ilyen, osztozik a többi uradalmi helység sorsában. Hódolván az évszázadok során Mátyás királynak, Hollós Jánosnak, Szilágyi Erzsébetnek. Majd a Csáktornyai, a Büdy, a Szapolyai, a Bethlen, Rákóczi, Mágóczi, Eszterházy, Thököly családoknak. 1726-tól a Schönbornok, illetve azok bérlői bírták a falu határának jelentős részét.
1566-ban a helységet a tatárok feldúlták, lakóinak jelentős részét elhurcolták.
Jellemző mozzanatok a település életéből: 1644. Június 26-án, tehát csaknem 400 esztendővel ezelőtt Rákóczi György erdélyi fejedelem, Munkács ura jószívűségből, a helység jobbágyait megerősítette azon erdő használatában, amelyet neves elődje, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jelölt ki az itteni alattvalóinak sertéseik makkoltatása céljából. A korabeli iratok szerint a jobbágyok tartoztak telekbért fizetni, évenként két akó bort kimérni, a beregszászi Horgos szőlőt megművelni, ehhez hordót készíteni. Az itteni gazdák körében mindig is népszerű volt a szarvasmarhatartás, ez főként a község határában levő dús legelőkkel magyarázható. Egy 1649-es összeírás szerint 466 darab szarvasjószág találtatott. Emellett közel 70 méhkas, ami arra utal, hogy az itt élők közül sokan foglalkoztak méhészettel.
Nem csupán a helybeliek tartják úgy - mivel ezt a korabeli feljegyzések is megerősítik - , hogy a falut egykor körbeölelő rengeteg erdőkben hajdan bölények, medvék, hiúzok, nyestek és szarvasok bőven tanyáztak. Lehoczky Tivadar, vidékünk lelkes kutatója az 1870-es évek derekán pedig azt írja hogy "a beregújfalui erdőkben vadsertések, farkasok és őzek most is tenyésztenek". A krónikák feljegyezték, hogy II. Rákóczi Ferenc örömest vadászott itt, s 1709. január 29-én és szeptember19-én itt töltötte az éjszakát.
A korabeli iratokban azt olvassuk, hogy 1756-ban a községi malomnál a sertések 140 darab ezüst lengyel érmét túrtak ki.
150 évvel ezelőtt a faluban előforduló leggyakoribb családnevek: Darcsi, Molnár, Máté, Puskás, Simon, Szeles, Tihor, Tóth. Javarészt ma is utódaik lakják a községet.
A községnek 300 polgára vett részt az első világháborúban. Huszonnyolcan elestek. 1944 novemberében a sztálinisták 139 férfit hurcoltak el a községből. Közülük 45-en odahaltak, 20-an a II. világháborúban magyar katonaként elpusztultak.
A csaknem egy fél évszázadon át tartó szovjet érában a munkaképes lakosság közel fele naponta ingázott szülőfaluja és a járás központjában levő munkahelye között. A 70-80-as években reggelente 7-8 autóbusz hordta, szállította innét a munkásokat. Az itteni felnőtt lakosság másik része a nagyberegi székhelyű Lenin Kolhoz brigádjában dolgozott állattenyésztőként, dohány-, zöldség- és gyümölcstermesztőként.
Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező súlyos gazdasági válság következtében megszűnt a városi munkahelyek jelentős része. Ezzel együtt egyre kevesebb dolgozónak tudott megélhetést biztosítani az akkor már Beregvidék Rt.-vé átalakult közös gazdaság. Hatályos jogszabályok 1993-ban már lehetővé tették, hogy a földművesek farmergazdaságot hozzanak létre: Beregújfaluban ebben az esztendőben egyenként 20-21 hektáros területen kilenc farmergazdaság alakult.
Ukrajna elnökének rendelete alapján a közös gazdaságokat 2000 tavaszáig felszámolták. Földjeik, vagyona szétosztásra került. Beregújfaluban ekkor 500 családi gazdaság jött létre. Ezek átlagosan másfél-két hektár szántón gazdálkodnak. Mintegy félszáz szőlőtulajdonos gondoz átlagosan 40-50 ár szőlőültetvényt.
Az itteni gazdák a korábbi években többnyire a kalászosok termesztésére helyezték a fő hangsúlyt. Most már egyre többen foglalkoznak intenzív zöldségtermesztéssel (uborka, paradicsom). A hágón túlról teherjárművekkel érkező viszonteladók nyaranta helyben vásárolják fel az itteni, többnyire kiváló árujelleggel bíró mezőgazdasági termékeket. Feljövőben a hajtatott (fóliás) zöldségtermesztés.) Az elmúlt évben mintegy félszáz beregújfalui talált újból munkát a járás ipari és szolgáltató vállalatainál. Jelenleg 15-20 főt foglalkoztat a helyi erdészet, és ugyanannyit az itt működő pékség.
Az itteni gazdák továbbra is kiemelt szerepet szánnak a jószágtartásnak: a falusi csorda jelenleg 400 darabból áll. A községben két tejátvevő működik. A településen tíz esztendővel ezelőtt 15 taggal gazdaszövetség alakult. Elnöke Ács Béla.
A Beregújfalui Általános Iskolában 212 gyerek tanul. Az itteni óvodába 50 gyerek jár. Parókiája 2001-ben épült. Református lelkipásztora Halász Dezső és Halász Zita. 321 férőhelyes tágas kultúrházában hagyományőrző (felnőtt) csoport működik. Az együttes az évek során több helyen sikerrel szerepelt a hagyományos falusi fonóestet bemutató műsorával.
Postája, orvosi rendelője helyben.
Az itt élőket és az ide látogató vendégeket 6 ABC-ben - némelyikük kávézóként is működik - szolgálják ki. A helybéliek mostanáig öt falunapot tartottak. A népünnepélyre minden egyes alkalommal május első vasárnapján került sor.
Az itteni faluközösség a XVI. században fogadta el a helvét hitvallást: 1645-ben az itteni reformátusság már virágzó anyagyülekezetet képezett. Anyakönyve 1765-ben kezdődik. Iskolatanítója 1796 óta külön működik.
Régészeti emlékhelynek számít a falu határában levő néhány kurgán, illetve halomsír, amely a Krisztus előtti VI-IV. századból való. A mostani kőtemplom 1829-ben épült, végleges kialakítását 1876-ban fejezték be. A falu lakossága 1991 novemberében a templomkertben emlékművet állított a sztálinizmus áldozatainak.
1993-ban Tűzoltó nagymadár címmel könyv jelent meg, melyben Penckóferné Punykó Mária, beregújfalui népmeséket és mondákat adott közre, többek között Mátyás királyról, Rákócziról, Jézus Krisztusról. Beregújfalunak élő, eleven a hiedelemvilága. Itt még mindenki ismer legalább egy-két, a vele vagy a vele közvetlen környezetével megesett babonás történeteket. Különösen gazdag "a csúszókő" mondakör. A XIX. század végén lecsapolt Szernye-mocsár - mely itt terül el a falu határában - jó életteret biztosított a kígyók számára.
A Beregújfalut és a község határát övező erdők nyáron nagyszerű lehetőséget nyújtanak egy-egy hosszabb erdei sétára, gombázásra. A falu központjától mintegy 4 kilométerre található a Beregi-tó. A 40 hektáros vízfelület körül a tó gazdái fokozatosan üdülő övezetet alakítanak ki. Fürdésre, horgászásra már ma is egyaránt alkalmas ez a hely.
A Beregújfalui Vadgazdaság néhány évvel ezelőtt korszerű, minden kényelemmel ellátott vadászházat épített. A Vadgazdaság 1480 hektárnyi drótsövénnyel elkerített erdejében évente szerveznek tehetős külföldi és honi vendégnek vaddisznó-, őz- és muflonvadászatot. Maga a helyi vadásztársaság 3300 hektárnyi vadászterülettel rendelkezik. Vadászataikra ők is gyakran hívnak vendégvadászokat.
|
Járás: Beregszászi járás Irányítószám: 90240 Település típusa: Község Hívószám: +380/31-41 Cím: Beregszászi járás, Beregújfalu, II. Rákóczi Ferenc u. 101. Telefonszám: 2-40-00, 64-223 |