Utazás a miszticei Szent Mihály monostorhoz
Nagydobrony jelenleg a legnépesebb magyar falu Kárpátalján. A településen két fontos út is áthalad: egyrészt az Ungvár – Munkács országút, másrészt az Ungvár – Beregszász közút. Ezek Nagydobrony központjában találkoznak. Szomszédos települések: a falutól 1 km-re nyugatra Kisdobrony, 6 km-re keletre Csongor, 10 km-re délkeletre Bátyú. (Itt található a településhez legközelebb eső vasútállomás.)
A krónikák először 1248-ban említik. A települsé valószínűleg létezett már korábban is, de minden bizonnyal a tatárok elpusztították. A mögöttünk hagyott évszázadok során bírta a községet a dobronyi, a kisdobronyi család, de volt itt kisebb-nagyobb birtoka a Dobó, a Perényi és a Báthori famíliának is. A későbbiek során részekkel bírtak itt a Lórántffyak. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a Schönbornoké lett.
A nagydobronyiak beszéde erősen különbözik a környező falvak nyelvjárásától. Az itteni nyelvjárás legfőbb, mondhatni meghatározó hangtani jelensége az ajakkerekítés nélkül képzett rövid á, az ajakkerekítéses hosszú á megléte. Sokan ezt palócos nyelvjárásnak vélik. Létezik olyan elmélet is, miszerint a nagydobronyiak a tatárok elől ide menekült palócok leszármazottjai. Ezt nem tudjuk pontosan, ám azt igen, hogy 1943-ban közel háromszáz nagydobronyi települt át a Losonc melletti tanyákra. A háború után a csehszlovák hatóságok egy részüket Bakonyjákóra, másik részüket Nyíregyházára telepítette át. (Az elszármazott nagydobronyiak a múlt század kilencvenes éveinek elején felvették a kapcsolatot az itthon maradottakkal, rendszeresen látogatják egykori falujukat).
A második világháború során 152 nagydobronyi férfi esett el. 1944 novemberében a sztálinisták közel 300 férfit hurcoltak el, közülük 93-an odahaltak.
Nagydobrony lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 5 607 fő, ebből 5 072 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A szovjet érában a helyi lakosság jelentős része az itteni közös gazdaságban, a Győzelem Kolhozban, annak melléküzemágaiban (tégla- és konzervgyár, stb.) dolgozott. Ezenkívül sokan vállaltak munkát az árvízmentesítő igazgatóság helyi részlegén, a szövetkezeti kereskedelemben, sokan ingáztak lakóhelyük és ungvári munkahelyük között. A nagyüzem már a hatvanas évektől kezdődően felvállalta Ungvár zöldséggel való ellátását. Hamarosan a háztáji kertekben is megjelentek a primőr zöldségfélék. Ma már Nagydobrony Kárpátalján az újburgonya és a piros fűszerpaprika hazájának számít. (2005-ben szervezték meg itt az első újkrumpli fesztivált.)
De a burgonyán kívül termesztenek errefelé jelentős mennyiségben káposztát, sárgarépát és seprűcirkot. A seprűt az itteniek egyedül kötik meg. Egy idő óta a községben virágzik az út menti kereskedelem. A helybéliek az útpadkára kirakott asztalokról mindig az éppen megtermett, aktuális zöldségféléket kínálják az arra elhaladó autósoknak. Emellett igen sok viszonteladó érkezik a hágón túlról, akik teherautókon, mikrobuszokon szállítják el a helységben felvásárolt primőröket.
A kolhoz felbomlása után az aktív tagok és a kolhoznyugdíjasok között 1,3 hektárjával felosztották az itteni földet. A dobronyi határban jelenleg 54 farmergazdaság működik. Nekik 3-5 hektárnyi szántó jutott. A településen működő vállalkozások igen sok helybélinek adnak munkát. 30 nő dolgozik a varrodában, a téglagyár 70 férfit foglalkoztat. 15 férfi a helybéli fűrésztelepen dolgozik. Továbbra is jelentős az ingázók száma: mintegy 100 nagydobronyi munkásnője van a csapi Lego ruhagyárnak.
A községben 20 vegyesbolt illetve kávézó, valamint cukrászda, pizzéria és számos szolgáltatóegység működik: malom, pékség, autójavító és asztalosműhely, szépségszalon, stb.
Néhány éve nyílt meg a Sting Szabadidőközpont, mely éttermet, kávézót, Internet-kávézót, biliárd- és asztalitenisz-termet üzemeltet. A diszkóteremben egyszerre ezer fiatal táncolhat.
A település Bátyú felőli bejáratánál motel épül. Nagydobrony központjában évek óta piac működik. A helybéliek régi vágya, hogy a település területén egy korszerű konzervgyár épüljön, amely az itt megtermelt zöldség egy részét dolgozná fel. Ily módon tervezhetőbbé és biztonságosabbá válna az ittenieknek kenyeret és munkát adó zöldségtermesztés. A falu területén számos olyan használaton kívüli épület található, amely erre a célra átalakítható lenne. A településen van az Ungvári Erdőgazdaság nagydobronyi részlegének irodája.
A Nagydobronyi Középiskolának, 980 tanulója van, óvodájába 170 gyerek jár. 1995-ben nyitotta meg kapuit a Nagydobronyi Református Líceum, ahol 120 diák tanul.
Közel egy évtizeddel ezelőtt holland segítséggel épült fel az Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekközpont, ahol átlagosan 65-70 árva, beteg gyereket gondoznak.
Posta, könyvtár, tűzoltó alakulat, orvosi rendelő helyben. Az itteni kórház 40 ágyas. Klubja 150 férőhelyes. Nagydobrony könnyen megközelíthető: Ungvár felől naponta 5, Munkács irányából 4 menetrendszerinti járat közlekedik. Jelentős az átmenő forgalom.
Mai kőtemploma 1912-ben épült neoklasszicista stílusban. A templom kertjében 1990 óta újra áll az első világháborús emlékmű. (Ezt a szovjet éra első éveiben távolították el.) A sztálini lágerekbe odahalt nagydobronyiak, és a második világháborúban elesetteknek állított emlékművet 1991 novemberében avatták fel, ugyancsak a templomkertben.
A XX. század elején felkereste a falut Bartók Béla, hogy a helyiektől népdalokat gyűjtsön. Két nótafát – Nagy Józsefnét és Molnár Tari Sándort – 1937-ben pedig Kodály Zoltán hívta meg Budapestre. Szociográfiai gyűjtőútjuk során többször megfordultak itt a Sarlós mozgalom tagjai is (1930-as évek).
A településen él Hidi Endre ismert keramikusművész. Alkotásai – művészi értékükön túl - igazi kárpátaljai szuvenírnek számítanak.
Nagydobronyról 1993-ban néprajzi monográfia jelent meg a falu szülöttének, Móricz Kálmánnak a tollából.
A település határában, Kisdobrony szomszédságában még a szovjet időben két 4-5 hektáros víztározót építettek. Ezeket mostanra privatizálták, új tulajdonosaik az egyik tározót horgásztóvá, a másikat fürdőzőhellyé alakították át. A rendezett környék kempingezésre kiválóan alkalmas. Aki pedig az érintetlen természeti tájat kedveli, annak azt ajánljuk, hogy keresse fel a Latorcát – a településtől mintegy 2-2,5 kilométerre kanyarog a folyó, s annak partján verjen sátrat. Vadregényesek a Latorca mentén húzódó ártéri erdők. Bennük kora tavasztól kezdve igen sok gomba terem. Sok itt az apróvad – fácán, nyúl, róka, borz -, de őz és vaddisznó is megakad. A Latorca itteni holtágai különösen gazdagok halban.
Ha szálláshelyünk Nagydobronyban van, akkor innét gyorsan elérhetjük azokat a történelmi helyeket és természeti látnivalókat, amelyeket előszeretettel keresnek fel a Kárpátaljára érkező turisták.
Nagydobronyban idén ötödik alkalommal rendeztek falunapot. A község testvértelepülése, a magyarországi Nyírbogdány. Az utóbbi években ez a falu ad otthont a Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál színes rendezvénysorozatának.
|
Járás: Ungvári járás Irányítószám: 89463 Település típusa: Község Lakosság: 5607 Hívószám: +380/31-2 Telefonszám: +(380312)-71-43-25, 71-42-56 |