• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Kisdobrony (Mala Dobrony)

Földrajzi elhelyezkedés

Kisdobrony Ungvártól 38 kilométerre délkeleti irányban terül el. A falun áthalad az Ungvár – Csap - Nagydobrony országút. A jelenleg 2 000 lelkes települést csaknem kizárólag magyarok lakják. Ők szinte valamennyien reformátusok. Társközsége az ukránok lakta Demicső. Szomszédos települések: a falutól 1 kilométerre délkeletre Nagydobrony, nyugatra 500 méterre Tiszaágtelek. Tiszaágtelek 2003 decemberéig közigazgatásilag Kisdobronyhoz tartozott. Legközelebbi vasútállomás, Csap innét 10 km.

Történelem

A krónikák először 1248-ban említik, ekkor még Csépánfölde, Csépánfalva néven. 1384-ben már Kisdobronyként szerepel. Valószínűleg a tatárok elpusztították. Évszázadok során Ung megyéhez tartozik, a XVIII. században egy időre Bereg vármegyéhez csatolják. A XIX. század közepén az ismert geográfus, Fényes Elek a következő leírást adja: a települést 26 római katolikus, 18 görög katolikus, 354 református és 15 zsidó lakja. Határa gazdag búzatermő, fája tűzre, épületre elég, lakosai halászattal, faedénycsinálással is kereshetik élelmüket, egyébiránt néha árvizektől szenvednek.

1944 őszén a sztálinisták 154 férfit hurcoltak el a faluból, közülük 72-en odahaltak.

Jelene

Kisdobrony lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 872 fő, ebből 1 728 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet érában a kisdobronyi földművesek jónéhány évig a saját közös gazdaságukban dolgoztak, majd ezt a kolhozt hozzácsatolták a nagydobronyi mezőgazdasági nagyüzemhez. A két Dobrony földművesei szép eredményeket értek el a lótartás, később a gabona- és dohánytermesztés terén. A közös gazdálkodás idején a nagyüzem fokozatosan a megyei székváros legfőbb zöldségellátójává lépett elő. A megyében – ez még a múlt század hatvanas éveinek végén, a hetvenes évek elején történt – a két szomszédos község lakói Kárpátalján elsőként kezdtek fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozni. Ma már csaknem minden itteni portán fóliasátor áll. A primőr zöldségfélék jövedelmezőségének köszönhetően kevés helybélinek kell máshol munkát vállalnia.

A városi (Csap, Ungvár) munkahelyükre naponta bejáró kisdobronyiak száma jelenleg negyvenre tehető, a falu férfijai közül mintegy két tucatnyian vállaltak munkát a határ túloldalán.

A fóliás zöldségtermesztés mellett az itteni gazdák gabonafélék termesztésével és jószágtartással is foglalkoznak. Az itt megtermelt fölösleges tejet szintén piacon értékesítik. A kisdobronyi határban 27 farmer tevékenykedik. Néhány évvel ezelőtt az egyik fontos fűszernövény, a piros paprika feldolgozására és csomagolására a településen vállalkozás jött létre. Már a múlt század harmincas éveiben felfedezték, hogy itt a föld méhében található víz gyógyhatású, különösen jól enyhíti a reumatikus bántalmakban szenvedők fájdalmát. Évtizedeken át igen látogatott volt a kisdobronyi fürdő, melyet a múlt század végén a rendszerváltás körüli időkben zártak be. Jelenleg folyik a fürdő felújítása, az új tulajdonos tervei szerint a 2006-os év második felében már fogadni tudják a betegeket.

A kisdobronyi iskolának 247 tanulója van, a helyi óvodába 45 gyerek jár. Postája, könyvtára, orvosi rendelője helyben, száz férőhelyes klubja felújítás alatt áll. A helyi művészeti iskolát 1995-ben hozták létre, a tanulók létszáma meghaladja a száz főt.

A helybéliek és az ide látogató idegenek a falu hat vegyes boltjában vásárolhatnak. Közülük kettő kávézóként is működik. A kisdobronyiak régi vágya, hogy a faluban zöldségfeldolgozó üzem létesüljön, mivel így a termelés az itteni gazdák számára tervezhetőbbé és biztonságosabbá válna. A kolhoz felszámolása óta jórészt kihasználatlanul álló állattenyésztő telepen mind zöldségfeldolgozó üzem, mind fafeldolgozó, mind varroda kialakítására alkalmas épület megtalálható.

A községben néhány évvel ezelőtt gazdaszövetség alakult. A helybéliek nemrég hozták létre a Kisdobronyi Iskoláért Jótékonysági Alapítványt, mely fő feladatául az új, modern iskola felépítését tűzte ki.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református egyháza 1618-ban keletkezett. A gyülekezet 1838-ban új templomot épített magának, mely 1881-ben leégett. A mostani templom 1893-ban nyerte el mai formáját. A kisdobronyiak 1989 novemberében emléktáblát állítottak a második világháborúban és a sztálini lágerekben elpusztult falubelijeik tiszteletére. A település 2000-ben ünnepelte fennállásának 750 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a község központjában emléktáblát lepleztek le. Hagyományőrző község. A kisdobronyiak 2005-ben hatodik alkalommal rendezték meg falunapjukat. Magyarországi testvértelepülésük Döge.

Kikapcsolódás, pihenés

A kirándulást, a kempingezést kedvelő helybéliek jelentős része a nyári hétvégeket a közeli Latorca partján tölti. A folyó itteni holtága nagyszerű horgászhely. Kisdobrony határában több mint 200 hektárnyi erdő húzódik, kirándulásra, táborozásra alkalmas hely is bőven akad. Nyáron errefelé sok a gomba, a vadon termő gyümölcs. A Latorcán, a folyó közelében található kubikgödrökben rengeteg vadkacsa költ. Vadkacsavadászat szempontjából a kisdobronyi vadásztársulat tagjai kivételezett helyzetben vannak: ennyi vadon élő vízi szárnyas Kárpátalján sehol sem található. A helybéli vadászok gyakran fogadnak vendégvadászokat is. A kilencvenes évek közepén a településre bevezették a földgázt. Ettől az időtől kezdve még inkább felgyorsult az itteni otthonok felújítása, komfortfokozatának javítása. Ma a településen nem csupán korszerűen felszerelt vendégszobák tucatjait találjuk, számos olyan épület is van, amelyik  - esetleg kisebb felújítással – igény szerint kulcsos házként is működhetne a továbbiakban.

Adatlap