• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Eszeny

Földrajzi elhelyezkedés

Eszeny az ukrán-magyar határ mentén a Tisza jobb partján terül el. A megyeközpont innét északra 30 kilométernyi távolságra van, Csap ide 8 kilométer. A település az Ungvár – Csap - Nagydobrony országúthoz két kilométer hosszúságú bekötőúttal kapcsolódik. Szomszédos települések: északra (2 km) Tiszaújfalu és Cservona, délre (2 km) Szalóka. A határ túloldalán a Tisza bal partján Tiszaszentmárton.

Történelem

Eszenyt a krónikák először 1248-ban említik. 1283-ban megvették a Becse-Gergely családból származó Apa fiai, Gergely és Jakab 300 márkáért, Tamás és Boksza grófoktól, Simon fiaitól. Később ismét Simon leszármazottai lettek a helység birtokosai. Egyikük lett a neves Csapi család őse. A településen 1270-ben a pálosok kolostort alakítottak. 1639-ben Csapi Ferenc az új, református vallás híve elűzte a pálosokat. A néphit úgy tartja, hogy a kolostor köveiből épült az új templom és a helység akkori lakóházainak egy része.

Az elmúlt évszázadok során a Csapiak mellett kisebb-nagyobb birtokrésszel rendelkezett itt az Eszterházy, a Fáy, a Beregszászi család. 1879-ben a település házainak túlnyomórésze tűzvész martalékává vált. Református anyaegyháza az 1770-es években keletkezett.

A sztálinisták 1944-ben innét 313 férfit hurcoltak el, közülük 94-en sohasem tértek haza. A második világháborúnak a községből tíz halottja van.

Jelene

Eszeny lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 677 fő, ebből 1 607 magyar nemzetiségűnek vallja magát. Lakóinak túlnyomó része református.

Kárpátalján frissen berendezkedő szovjethatalom a magyarok lakta vidékek közül elsőként Eszenyben alakított – természetesen az erőszak és a ráhatás különböző eszközeivel közös gazdaságot. Az Avangard kolhoz azonban sohasem vált igazán erős élenjáró nagyüzemmé. Ezekben az időkben az eszenyiek jelentős része a vasútnál Csap és Ungvár ipar- és szolgáltató vállalatainál helyezkedett el. Az Ukrajna függetlenné válásával (1991) egyidőben jelentkező mély gazdasági válság nyomán ezeknek a munkahelyeknek egy része megszűnt. Azóta több mint 14 év telt el és a termelés jó néhány cégnél újraindult. Így visszakapták munkahelyüket az itteniek is.

Közel egy évtizeddel ezelőtt Eszenyben varroda nyílt, amely jelenleg több mint 70 helybéli és környékbeli fiatalasszonyt foglalkoztak.

A kolhoz felbomlása után a tagok és a kolhoznyugdíjasok között 2-2 hektárjával szétosztották a földeket.

A helybéli gazdák főként szemes terménnyel foglalkoznak, jószágot tenyésztenek. Az asszonyok a határ közeli községekben idénymunkára szegődnek el. Feltalálta magát az itt élő mintegy háromszáz fős cigánynépesség. Ők korábban Oroszországban dolgoztak különböző építkezéseken, illetve répát kapáltak és fát termeltek ki.

Az Eszenyi Középiskolának 200 tanulója van, a helyi iskolába 40 gyerek jár. Családorvosi rendelője, postája, könyvtára helyben.

Tágas, 350 férőhelyes kultúrháza igazi szellemi kulturális központ, messze földön híres a helybéli Ritmus Táncegyüttes, az itteni roma betlehemes csoport, valamint a cigányzenekar. A kultúrház az utóbbi években több nemzetközi folklórfesztiválnak adott otthont.

A falubeliek és az ide látogató idegenek rendelkezésére a községben hét ABC áll. Némelyik élelmiszerüzlet kávézóként is működik.

Hagyományőrző község. Az utóbbi években rendszeresen szerveznek falunapot, Cegléddel testvértelepülési kapcsolatot ápolnak.

Emlékhelyek, nevezetességek

A község református temploma 1794-ben épült, torony nélkül, mai formáját 1815-ben nyerte el. Előtte áll a település első világháborús halottainak turulmadaras emlékműve, amely több évtizedeken át tartó kálvária után 2002 nyarán került vissza a helyére.

1991 novemberében a temetőkertben emlékhelyet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak. Ugyanazon év őszén emléktáblát avattak a templom falán Balogh Sándornak, a falu református lelkészének, aki szintén a sztálini önkénynek esett áldozatul.

A községháza falán emléktábla jelzi: a helység 850 éve létezik, népe nyolc és fél évszázada vívja küzdelmét a természeti erőkkel, a tiszai áradásokkal és a gyakran változó világi hatalmakkal. A falu határában álló Kastélydombhoz érdekes legenda fűződik.

A néphit szerint itt állt Micz bán kastélya. Gőgös neje a férj távollétében hét fiúgyermeknek adott életet. A kegyetlen asszony egyik szolgájának megparancsolta, hogy a hét újszülött közül hatot rejtsen el… Igen sok év telik el, s a fiúk sok viszontagságon mennek keresztül, míg hazatérnek atyjuk házába.

Kikapcsolódás, pihenés

Nyaranta az eszenyiek gyakran keresik fel a szalóki, a bakosi erdőt. A közelben folyó kanálisokban számtalan kiváló horgászhely található. Néhány évvel ezelőtt Eszeny és Tiszaásvány közötti határban egy csapi vállalkozó halastavat létesített. Aki kedveli a romantikát, az bátran sátrat verhet a Cservona határában folyó Latorca partján, nagy kirándulásokat tehet a közeli ártéri erdőkben. A falusi turizmus fejlődésének nagy lendületet adhat az a körülmény, hogy Eszenyben megkezdték a gázvezeték építését, így az itteni otthonok komfortosabbá, kényelmesebbé alakíthatók át.

Adatlap