• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Csap (Csop)

Földrajzi elhelyezkedés

Az ukrán-magyar-szlovák hármashatár szögletében elterülő kisvárost egykoron a Szovjetunió nyugati kapujának nevezték el. Országos jelentőségű vasúti csomópont ma is. Az újabb megfogalmazás szerint: a független Ukrajna Európára nyíló ablaka. Tény, hogy itt bonyolódik le a Magyarország, Szlovákia, Csehország stb. felé irányuló vasúti személy- és teherforgalom jelentős része. Átrakodó állomásán cserélik le az európai nyomtávú (1 435 mm) vasúti kerekeket, az orosz szabványnak megfelelő, az európainál majdnem tíz centiméterrel szélesebb (1 520 mm) nyomtávúakra. A település határában a várostól 3 km-re található a Tisza (Csap-Záhony) nemzetközi közúti határátkelő. 1957-ben a helység városi rangot kapott.

A Munkács-Csongor-Nagydobrony- Ungvár főútvonalhoz Csap két bekötőúttal is kapcsolódik.

Történelem

Nevét a krónikák először 1281-ben említik. Ekkor a Baksa nemzetség birtoka. 1427-ben 26 jobbágyportából áll a helység. A XV. század második felétől kezdődően más családok (Bay, Pozsgay, Literáty család) is bírnak itt részekkel. A Dózsa György vezette parasztfelkelésben Barsvay Péter csapata révén a csapiak is részt vettek. Később a tatárok a falu egy részét elpusztították, az itt lakókat pedig elhurcolták. Egy ideig Bocskai Istvánnak is volt itt birtoka. 1675-ben Lipót császár Vécsey Sándornak és testvérének, Istvánnak adományozta. 1715-ben a megyei adólajstrom 12 magyar jobbágy nevét említi. A csapiak az 1697-es tokaj-hegyaljai felkelésben, majd az 1703-1711-es kuruc szabadságharcban is részt vettek.

A helybéliek életében gyökeres változás következett be, amikor az 1870-es években megindult a vasútépítés. Néhány éven belül a helység már fontos vasúti csomópont, hisz ekkor már vasúti sínpár köti össze a vidéket Magyarország különböző vidékeivel és a birodalomhoz tartozó Galíciával. 1910-ben lakóinak száma még csak 2 300 fő, 1940-ben már közel 4 000. 1944 őszén az előrenyomuló szovjet csapatok csak több héten át tartó kemény harcok során tudják elfoglalni a települést.

Jelene

Csap lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 8 870 fő, ebből 3 496 magyar nemzetiségűnek vallja magát.  Az ukránok, ruszinok, szlovákok mellett élnek itt az egykori Szovjetunió nemzetiségeinek más képviselői is.

A kisváros lakóinak életét immáron több mint 130 esztendeje a vasút határozza meg. A csapiak közül sokan ma is a fűtőházban, az átrakodó állomáson, a tolató-pályaudvaron dolgoznak. Számuk mintegy 480-ra, 500-ra tehető. Igen sok embernek ad munkát a Pacobo Vállalat, amely a vasúti áruszállítás szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A Lego cég helyi ruhagyárában mintegy 400 munkás dolgozik. Reggelente ma is csapiak tucatjai szállnak fel a vonatra, s indulnak el az Ungváron levő munkahelyeik felé. A 90-es évek második felében megépült az Avtoport-Csop kamionterminál, mely naponta közel 200 kamion fogadására és indítására képes. A településen malom, gépkocsijavító-műhely, kommunális vállalat, két pékség, 10 kávézó, számos szolgáltatóegység működik.

Modern orvosi rendelője, két kórháza van. A kisvárosban nyolc országos bank nyitott fiókintézetet.

Néhány évvel ezelőtt felújították a városközpontot, s a beruházás keretében rekonstrukciót hajtottak végre a régi állomásépületen. Korszerűsítették a személyforgalmat lebonyolító pályaudvart.

A szovjet érában a csapi vasútállomás naponta átlagosan 1 500-1 800 utast fogadott, a mostani utasforgalom ennek alig az egytizedét éri el. Ezzel szemben dinamikusan nő a Csap határában létesített közúti határátkelő forgalma.

A turisták fogadására az utóbbi években több hotel is épült (Izumrud, Orchidea), a régieket felújították.

A településnek két középiskolája van. Az ukrán tannyelvűbe 800, a magyar tannyelvűbe 400 gyerek jár. Óvodájában 300 csöppségre felügyelnek. Művészeti iskolájának tanulólétszáma 100 fő.

A városban három éve működik kábeltévé. A polgármesteri hivatalban azt tervezik, hogy a 2006-os esztendőben létrehozzák a városi televíziót, amely önálló stúdióval, saját adásidővel rendelkezik majd.

Hitélet

Római katolikus egyháza 1890-ben szerveződött újjá, a gyülekezet jelenleg 1 300 lelket számlál. Mai templomának építését – melyet Szent Anna tiszteletére emeltek – 1903-ban fejeztek be. Mivel a református templomot a második világháborúban felrobbantották, ez a gyülekezet templom nélkül maradt. 1979-től kezdődően – az ökumené szép példája ez – a helybéli római katolikusok megnyitották templomuk ajtaját a református hívek előtt, akik 17 éven át tartották itt istentiszteletüket.

A csapi református egyházközség a kezdeti időkben a szomszédos salamoninak volt a filiája. Anyaegyházzá 1642-ben lett, az akkor földesúr, Pozsgay István jóvoltából. 1875-ben lerakták egy kőtemplom alapjait, amelyhez a tornyot, a szűkös anyagiak miatt, csak 1902-ben építették hozzá. Ezt a templomot robbantották fel a visszavonuló német katonák, akik itt előzőleg harci állást és lőszerraktárt alakítottak ki. A gyülekezet 1992-ben rakta le az új templom alapjait, melyet 1996-ban szenteltek fel.

Időközben felépült a helyi pravoszláv templom is, épül a görög katolikusoké is. A kisvárosban gyülekezetük van az adventistáknak és a Jehova tanúi híveknek is.

Emlékhelyek, nevezetességek

A település központjában található egy több alakból álló szoborkompozíció, mely a háborúk ártatlan áldozatainak állít emléket.

A csapiak 1989-ben a temetőkertben emlékművet állítottak a sztálinizmus helyi áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

Nyári hétvégeken a csapiak előszeretettel keresik fel a Latorca partját, illetve a folyónak valamelyik közelben található holtágát. A környék igazi horgászparadicsom. A városlakók – megfelelő engedély birtokában – lejárhatnak horgásznia Tiszára is, mely itt határfolyó. A helyi vezetés mintegy negyedszázaddal ezelőtt kezdte el kiparcellázni a város határában az üdülőtelkeket: ma már négyszáz család szorgoskodik az idény beindultával a nekik kiutalt 8-10 árnyi földrészlegen.

2004-től kezdődően a csapiak nagyszabású ünnepségsorozat keretében megtartják a város napját. Erre minden alkalommal meghívják a testvértelepülések, Záhony (Magyarország) és Ágcsernyő (Szlovákia) küldöttségét. Az időpont megválasztása nem a véletlen műve: Ukrajnában ezen a napon méltatják szakmai ünnepüket a vasutasok.

Téli hétvégeken a csapiak kisebb-nagyobb csoportja sífelszereléssel, szánkóval vonatra száll. Irány a Kárpátok! Pontosabban a hegyekben levő valamelyik sítelep. A legközelebbi síparadicsom a nevickei várral szemben elterülő Ókemence község szomszédságában húzódó Pliska-hegyen található.

Adatlap