• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Técső (Tjacsiv)

Földrajzi elhelyezkedés

Técső jelentős magyar nyelvsziget a Felső-Tisza-vidéken. Ez a terület már az I-II. században lakott volt, amiről az is tanúskodik, hogy az ásatások során a környéken több helyen római kori pénzérmék kerültek elő. A Tisza jobb partján elterülő 1961-ben városi rangra emelt településnek jelenleg közel tízezer lakója van, közülük 2 300-an magyarnak vallják magukat. A városon keresztülhalad az Ungvárt Rahóval összekötő országút. Vasútállomása helyben a Csap-Nagybocskkó vonalon. A település közvetlen szomszédságában húzódik az ukrán-román határ. A híres Nereszen-hegy, melynek lábánál fekszik a település már a román oldalon található. A folyó bal partján – szintén a határ túloldalán – terül el Kistécső. Técső járási székhely. Kárpátalja járásai közül mind a népesség, mind a terület nagyságát tekintve a legnagyobb. A megyei székváros innét 136 km. Beregszászból idáig mintegy másfél óra alatt tehető meg a közel 100 km-es út.

Történelem

A település létrehozása a XIII. századra tehető. Fejlődése olyan gyors ütemű volt, hogy már 1329-ben Viskkel, Hosszúmezővel, Huszttal és Máramarosszigettel együtt Károly Róbert király rendelete értelmében elnyerte a koronavárosi rangot. Ez annyit jelentett, hogy lakosait felmentették a természetbeni és pénzbeli fizetési kötelezettségek alól, csak közvetlenül a királyi kincstárnak voltak kötelesek adózni. Később, a 1406-ban és 1458-ban kiadott királyi dekrétumok ismételten igazolták koronavárosi rangját, lakosainak kiváltságait.

A técsőiek 1514-ben csatlakoztak Dózsa György felkeléséhez, annak leverése után, akárcsak Munkácsot, Ungvárt, Beregszászt, rebellis vidéknek minősítették és súlyos sarcot vetettek ki rájuk. Kötelesek voltak élelmiszerrel ellátni a huszti vár őrségét. Técső fokozatosan elvesztette a koronavárosi ranggal járó kiváltságait.

A técsőiek aktívan részt vettek II. Rákóczi Ferenc felkelésében, 1705-ben 100 fővel, három év múlva pedig további 45 katonával egészítették ki a kurucok seregét. A Habsburg-ellenes felkelésben való részvételéért Técsőt a császári udvar megfosztotta koronavárosi rangjától. Privilégiumainak egy részét a XIX. század elején nyerte vissza. A városnak önkormányzata, sast ábrázoló pecsétje volt.

1836-ban 1 814 lakosa volt a városnak. A técsőiek örömmel üdvözölték az 1848. március 15-én kitört magyar forradalmat, többszázan csatlakoztak a megalakított nemzetőrséghez, hősiesen harcoltak a szabadságharc számos csatájában.

1944 vérzivataros őszén a városból 190 magyar férfit hurcoltak el, közülük 79-en odahaltak. A második világháborúban az itteniek közül 29-en estek el.

Hitélet

A szentély keleti falának közepén áll a XIX. század elején épített szószék. A szentélyt a hajótól félköríves diadalív választja el. A hajót kazettás, festett famennyezet fedi, amely 1748-ban készült. Közel 200 kazettából áll, díszítése párját ritkítóan szép. Minden egyes kazetta ugyanis más-más díszítésű. Ornamentális motívumokon kívül figurális ábrázolásokat is tartalmaz, melyek sellőket, oroszlánokat, fiait etető pelikánt, sast, emberfejű sárkányt, madárfejű lényt, halat, kecskét, lovakat, seregélyeket ábrázolnak. Szinte minden kazetta igazi remekmű!

A református templom másik ékessége egy sok vihart megélt magyar zászló. A zászló az 1900-as évek elejéről való, és a szovejt érát a templom padlásán vészlte át. A técsőiek ugyanolyan ereklyeként tisztelik, mint a sok hatalomváltást átvészelt Kossuth-szobrot. Mindkettő a nehézségeken felülkerekedő, a bajokat átvészelő magyarság jelképévé vált.

Római katolikusegyháza a reformáció korában megszűnt, újraalapításának dátuma 1780. A técsői római katolikusok templomukat Szent István király tiszteletére emelték és szentelték fel 1888-ban.

Magyar élet

1946-tól magyar tannyelvű általános, 1957-től önálló magyar középiskola működik a városban. A tanulók összlétszáma átlagosan 270-280 fő. A técsői óvodában magyar óvodai csoport is működik. A KMKSZ técsői alapszervezete 1989 tavaszán alakult 500 taggal. A városban minden évben megrendezik az Arany Ősz Kórustalálkozót, melyen nem csupán kárpátaljai, hanem határon túli folklór együttesek is részt vesznek. A Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum épületének alapkövét 1993. május 2-án tették le. 2000 szeptemberétől működik mint önálló líceum. A református líceum épülete a város központjában van közvetlenül a Hollóssy Simon Középiskola mellett. A líceum azóta a szórványban élő magyarság fontos intézményévé vált. Aktív sportélet folyik itt. Negyvenfős énekkara messze híres. Programjuk jelentős részét egyházi művek teszik ki (zsoltárok, dicséretek, ifjúsági énekek). A líceum számos hasonló típusú magyarországi intézménnyel tart fenn kapcsolatot.

Emlékhelyek, nevezetességek

A templom melletti téren találjuk Hollósy Simon mellszobrát, melyet 1993-ban avattak fel.

Ha Técsőn járunk, keressük fel a Hollóssy-házat is, melyet a régi temető közelében találunk meg. A ház a város szélén, a Rahó felé vezető főúttól jobbra, a Saposnyikov utca sarkán található.

Hollóssy Simon 1857. február 2-án Máramarosszigeten született, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb képviselője volt. Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és Magyarországon is nagy sikert aratott.

1886-ban magániskolát nyitott, maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. 1896-ban Nagybányára vitte iskoláját, amelyet a magyar festészetben a nagybányai irányzat bölcsőjének tartanak. 1904-ben vált ki a nagybányai közösségből és Técsőre vitte tanítványait. A teleket azonban Münchenben töltötte. Técsőn festette olyan híres képeit, mint Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. Önarcképe (1918) egyike legmegrázóbb alkotásainak.

Hollóssy Simon Técsőn 1918. május 8-án hunyt el. A város kegyelettel őrzi emlékét.

A református templom melletti téren találjuk az alpesi stílusban épült parókiaépületet, amely szervesen illeszkedik a városképbe. Pár lépésnyire tőle emelkedik a római katolikus templom épülete.

Nevezetes emlékműve Técsőnek Kossuth Lajos mellszobra. Ezt a Kossuth utcán, a már említett parókiától, illetve római katolikus templomtól mintegy száz lépésnyire találjuk. A bronzból öntött, díszes fehér márvány talapzaton álló mellszobor alkotója Gerenday Béla szobrászművész. Avatására a millennium évében 1896. május 10-én került sor. A Kossuth-szobor több mint egyszerű műemlék, hozzá számos helyi legenda fűződik. Megmenekülése a szovjetek bevonulásakor csak a helybéliek leleményességének volt köszönhető. A szobrot lerombolni érkező sztálinistákat a técsőiek jóféle helyi szilvapálinkával itatták le, majd a lerészegedett társaságot felültették a Románia felé tartó vonatra. Ott a határőrök mint határsértőket elfogták őket, s mire kilétükre fényderült, addigra a szobor eltávolításának ügye háttérbe szorult, majd elfelejtődött.

Adatlap