• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Bátfa (Derevci)

Földrajzi elhelyezkedés

Az Ungvártól 10 km-re délnyugatra, az ukrán-szlovák határ mentén fekvő kisközségnek jelenleg 270 lakója van. 70%-uk magyar, 30%-uk ukrán anyanyelvű. A magyarok túlnyomórészt refromátusok. Bátfa közigazgatásilag az innét 2 km-re lévő Gálocshoz tartozik. További szomszédos települések: Sislóc (1 km-re északkeletre), Palló (1 km-re délnyugatra).

Történelem

A krónikák először 1332-ben említik: Batwa plébániás község. Első birtokosai a Bártfayak voltak. A következő 2-3 évszázadban kisebb-nagyobb földterülettel rendelkezett itt a Daczó, a Drágffy, később a Drugeth család. A családi leszármazások során a Kengősiek, a Madaiak, a Passayak bírtak itt részekkel.

1828-ban 28 házból áll a falu és közel 200-an lakják. 1869-ben már 250-en, viszont 1920-ra ez a szám lecsökken 214-re. A múlt század harmincas éveinek végére 250 körüli az itt élő lakosok száma.

Jelene

Bátfa lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 231 fő, ebből 183 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A település földművesei a szovjet érában a palágykomoróci, gálocsi és pallói sorstársaikkal együtt a közösen megalakított gazdaságban tevékenykedtek. A helybéliek közül már ezekben az évtizedekben is sokan vállaltak munkát Ungvár ipari üzemeiben. Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező gazdasági válság következtében a megyei székváros vállalatainak egy része bezárt. Ekkor több bátfai vesztette el munkahelyét és gazdálkodásra kényszerült. A fiatalabb férfiak közül néhányan a határ túloldalán építőmunkára szegődtek el.

A kolhoz felbomlása után – 2000 tavaszán – a közös gazdaság tagjainak és a kolhoznyugdíjasoknak 3,9 hektárjával kimérték a földet. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A helybéliek főként gabonafélék és takarmánynövények termesztésével, valamint jószágtartással foglalkoznak. Az itteni gazdaasszonyok a megtermelt tejtermékek egy részét Ungvár piacain értékesítik.

A kisközségnek egy boltja és tágas kultúrháza van. Családorvosi rendelője helyben.

Hitélet

A helyi református egyházközség megalakulásának időpontját nem tudjuk pontosan, minden valószínűség szerint ez a XVI. század végére, a XVII. század elejére tehető. Történelmi adatok bizonyítják, hogy 1616-ban Bátfa anyaegyház, filiái egykoriban Palló és Sislóc. Az ellenreformáció térnyerése idején református templomát bezárják, lepecsételik. 1760 körül Nemes Sutkai János ad utasítást a pecsét feltörésére, a kisközségbe ő hozza a papot is. Az itteni gyülekezet hosszú évtizedeken át élvezte a Pálóczi Horváth család pártfogását.

Emlékhelyek, nevezetességek

Templomát még a XIV. században emelték, azóta többször átalakították. Legutóbbi nagy átalakítása 1910-ben történt. A templom alatt kripta található: ez a Pálócziak végső nyughelye. Itt alussza örök álmát Pálóczi Horváth Mária, testvére Simon és azok családtagjai. Az érckoporsók ma is megtekinthetők. A községben található a Kárpátaljai Református Egyházkerület egyik legrégebbi parókiaépülete, melyet még a reformkor idején, 1825-ben emeltek. A szovjet érában kolhozirodának, községházának, raktárnak használták. 1992-ben az egyházközség visszakapta jogos tulajdonát, azóta felújították.

Kikapcsolódás, pihenés

A nyári hétvégeken a bátfaiak szívesen kirándulnak a közeli Kiserdőre. A hangulatos ligeterdő szélén ilyenkor több népes társaságot találunk, amint éppen bográcsost főznek, saslikot, szalonnát sütnek. A gombaszezon beköszöntével a gombázók is sűrűn felkeresik ezt a helyet. A horgászok a közeli Ungon vagy a Latorca valamelyik holtágánál próbálnak szerencsét, vagy a Latorca-parton ütnek tanyát.

A településre 2004 folyamán jutott el a földgáz, azóta számos családi otthont átalakítottak, komfortosabbá tettek. Aki vendégként Bátfán tölt néhány napot, annak része lehet a hagyományos falusi életben. Itt a rongypokróc szövés, a lekvár főzés, a kenyérsütés ugyanúgy a mindennapok részét képezi, mint télvíz idején a hangulatos falusi disznótorok.

A településről gyakran indulnak mikrobuszok a megyeszékhelyre, így módon negyedórás autóút után megtekinthetjük Ungvár nevezetességeit: a hangulatos belvárost, az ódon várat, a látványokban igencsak bővelkedő skanzent.

Adatlap