TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
Dolha (régi magyar nevén: Hosszúmező) Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre a Dolha-patak és Borzsa-folyó összefolyásánál fekszik az Ilosvai járásban. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak SZÁLLÁSHELYEK
Alsószeliscse (Nizsnye Szeliscse) Kárpátalja huszti járásában található nagyközség. A település határában húzódik a világon egyedülálló természetvédelmi terület - a Nárciszok Völgye. Keresztülfolyik rajta a Huszt patak, mely Huszton ömlik bele a N... LÁTNIVALÓK
Szolnoki belvárosi Szentháromság templom
Bezdiczky Ignác sótiszt 1718-ban költözött a Szolnokra, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. Az 1718-ban elkészült szentélyhez 1723-1729 között épült a hozzá kapcsoló... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Verbőc (Verbovec)
Földrajzi elhelyezkedés
Verbőc (1946-tól Verbovec) magyar falu. A település Feketepatak és Egres között terül el. Nagyszőlőstől 15 km-re fekszik. Közúton a járási központ két irányból közelíthető meg: Mátyfalván keresztül illetve Egres irányából. A falu kisvasúttal is megközelíthető Feketepatak megállóval. Feketepatak közigazgatásilag Verbőchöz tartozik. A két község mára teljesen összeépült.
Történelem
A történelemben a települést Vrbeuch néven 1251-ben említették. A falunak attól a pataktól származik a neve, amely mellett fekszik. A patak neve szláv eredetű, a szerb-horvát Vrbovac tulajdonképpeni értelme "fűzfával benőtt hely, füzes". Bereg-Ugocsa vármegye településének határa mindig gazdag volt, szép volt az erdeje. Ebből a faluból vette származását a Werbőczy nemzetség, verbőci eredetű az Újhelyi és a Zowárdfy nemzetség is. Verbőc határában 1923-ban a csehszlovák hatóságok létesítették a Verbőc kolóniát, ahova ruszinokat telepítettek be az elszlávosítás érdekében. A Verbőc kolónia ma Puskino néven ismert.
1944 őszén Verbőcről a sztálinisták 64 férfit hurcoltak el, 41-en soha nem térhettek haza.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Verbőc lakossága 1 206 ember, ebből 1 088 magyarnak vallja magát. Az 1670-ben keletkezett református egyházközösség 1989-ben visszakapta a hatóság által zárva tartott templomát. A faluban magyar tannyelvű általános iskola működik.
A falu 400 férőhelyes kultúrháza a helyi magyar művelődés központja, gyakran rendeznek hagyományőrző rendezvényeket (farsangi bál, szüreti mulatság, kézimunka kiállítás). Befejeződött a föld privatizációja. Kialakult és mára fellendült a háztáji kistermelés.
Sokan foglalkoznak korai földieper és zöldségtermesztéssel. A falu lakosai a megtermelt termékeket a nagyszőlősi piacon értékesíti.
A verbőcieknek is szembe kell nézni a munkanélküliséggel, amit idénymunkával próbálnak megoldani A Verbőcön fellelhető kis boltok kielégítik a lakosság igényeit. Hagyományőrző, módos, dolgos közösség él itt rendezett községben, takaros portákon.
Emlékhelyek, nevezetességek
Verbőc középkori, hajdan katolikus temploma az idők folyamán átépült, ma a református gyülekezet otthona. A községből származott Werbőczi István a magyar feudális szokásjog első rendszerezője. 1500 körül Werbőczi Ugocsa vármegye követe, majd országbíró, végül nádor lett.
Werbőczi Hármas könyve 1517-ben Bécsben jelent meg és több mint 40 kiadást ért meg, latin nyelven írta. Ady Endre szemében Werbőczi a gyűlölt úri Magyarország tipikus képviselője, mindennemű haladás ellensége volt.
1989. novemberében a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékművet állítottak a templomkertben.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90322 Település típusa: Község Lakosság: 1206 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90322 Nagyszőlősi járás, Verbőc Mir u. 42. Telefonszám: +(3803143)-37-332, 37-322 |
Verbőc (Verbovec)