• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Borzsova (Borzsava)

Földrajzi elhelyezkedés

A település Beregszásztól délkeletre a Borzsa folyó jobb partján fekszik. Vasútállomása helyben, az Aknaszlatina-Ungvár vonal mentén. A falut egy kilométeres bekötő út köti össze az Ungvár-Munkács-Rahó országúttal.

Történelem

Már a régi idők embere is tudta: különösen kedvező adottságokkal rendelkezik a Borzsa és a Tisza összefolyásának közelében húzódó kies vidék. A honfoglaló magyarok települést alapítottak e helyen, melynek termékenységét, festői környékét gyorsan megkedvelték. A régi feljegyzések emellett arról tudósítanak, hogy a vidék lakott volt már a magyarok bejövetele előtt: földvár állott a Borzsa folyónak a Tiszában való torkolata mellett. A XIII. században már virágzó község és lelkészsége volt. A régi Borsova vármegye szintén e településről kapta a nevét. Sokan úgy vélik, hogy egy darabig e helység volt a vármegye és az esperesség központja. Ez lehetett a település első aranykora, mert később igencsak sokat szenvedett az itt élő nép: házaikat kunok, tatárok dúlták fel, 1556-ban az átvonuló tatárok 17 telket pusztítottak el -, a benne lakókat császári hadak sarcolták.

A régiek emlékezete szerint második aranykorát a múltszázad harmincas éveiben élte Borzsova. Tehetős gazdálkodók laktak a gondosan rendben tartott portákon, akik a szántóföldek mellett az Ardótól Benéig húzódó hegyláncolaton szép tábla szőlőket birtokoltak. Ki hinné, hogy összességében ez több száz hektárra rúgott. Borzsova, az itt levő vasútállomásnak köszönhetően, több évtizeden át a beregvidéki szőlőhegyek termésének elszállításában is komoly szerepet játszott: a csehszlovák érában (1918-1938) augusztus közepétől kezdődően itt rakták vagonokba a hegyről stráfszekérrel vesszőkosarakban leszállított csemegeszőlőt, hogy az áru hajnalra a kassai piacra megérkezzen.

Az első világháborúban a községből 140 polgár vett részt, ebből 19-en odapusztultak. A II. világháborúban magyar katonaként hatan haltak hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 133 férfit hurcoltak el, közülük 81-en soha nem tértek haza.

Református egyháza 1552-ben keletkezett, anyakönyvét 1784 óta vezetik. A helyi görög katolikusok száma mintegy 110 főre tehető. Templommal rendelkeznek.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Borzsova 1500 lelket számlál. A települést szinte teljes egészében magyarok lakják, akiknek túlnyomó része református.

A község - egészen 1996-ig - közigazgatásilag Várihoz tartozott. Ekkor sikerült kiharcolnia a különválást. Az itt lakók közül valamennyien egyetértenek abban, hogy a települést mihamarabb ismét vonzóvá kell tenni a turisták számára, s ehhez a takarosan rendben tartott porták ma már nem elegendők. Megfelelő infrastruktúra nélkül nem létezik korszerű vendéglátás. Hozzáláttak a földgáz bevezetéséhez. A hidegek beállta előtt sikerült befejezni a falu központjában álló gázelosztó állomás építését. A további nagyszabású feladat a következő: el kell érniük, hogy a falut átszelő Holt-Borzsa ne váljék egy eliszaposodott szennycsatornává, hanem az itteni üdülő- és pihenőövezet részét képezze.

Az 1500 lelket számláló településről negyedszázaddal ezelőtt a munkaképes lakosság túlnyomó része bejárt (vonattal, busszal) az innét tíz kilométerre levő Beregszászba. Az ingázók száma akkor több százra rúgott. Ám a kilencvenes évek elején igen sokan elveszítették városi munkahelyüket, megszűntek a kolhoz melléküzemágai, konzervgyár, varroda, virágkertészet. Kevés embernek tudott megélhetést nyújtani az egykor több mint négyszáz hektárt elfoglaló intenzív gyümölcsös. A kolhoz felosztásakor kapott földrészt a borzsovaiak közül először legtöbben bérbe adták a helyi mezőgazdasági társulásnak. Mostanra változott a kép. Idén már a földtulajdonosok fele mintegy százötven dolgozó döntött úgy, hogy egyedül műveli meg a parcelláját. Ezeknek a földrészlegeknek a jelentős része lenyúlik a Holt-Borzsára, így a rajtuk termelt növények öntözésére is mód van. A település 470 családi gazdasága komoly termelési potenciállal rendelkezik. A zöldségtermesztésnek errefelé gazdag hagyományai vannak. Ha lesz alapanyag, akkor érdemes újraindítani a konzervgyárat, s az ide látogató vendégek élelmezését is helyi nyersanyagból oldják majd meg.
Családorvosi rendelő, postahivatal, kávézók, több mint fél tucat kis élelmiszerbolt áll mostanság az itteniek rendelkezésére.

Borzsovának modern iskolája - ebben a 180 tanulót 32 fős pedagógusgárda oktatja. Nemrég korszerűsítették az óvodát. Szponzorok segítségével bevezették a központi vizet, felújították az épületet, a konyha új felszerelést kapott. A településnek két temploma, rendezett parókiája van. Nincs viszont klubja és könyvtára, s ennek hiányában a közösségi rendezvényeket jobbára csak Isten szabad ege alatt tudják megtartani.

Az iskola mögött áll egy félig kész kétszintes épület, amelyet egykor kultúrháznak szántak. Ez olyan nagyméretű, hogy benne egy regionális kulturális szórakoztató központ is kialakítható. Az itteniek azt vallják, hogy ha újból sikerül a települést igazi vendégjáró hellyé felfejleszteni, akkor biztosan találnak olyan vállalkozót, aki a kulturális szórakoztató központ működtetésében is lát majd fantáziát.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma, amely feltehetően a XIV. századból való, 1830-ban átalakították, megőrizték és láthatóvá tették a középkori részleteket. 1987-ben újból felújították.

A KMKSZ helyi alapszervezete 1989 decemberében kopjafát állított a helyi temetőben a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak, majd a falu központjában emlékművet emeltek a mártíroknak.

Kikapcsolódás, pihenés

Az itt élők közül sokan arra esküsznek, hogy volt a település életében egy arany betűkkel jegyzett korszak. Ez a több mint húsz esztendőn át tartó időszak a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveire esik. Amikor is fénykorát élte a Borzsova panzió. Nyaranta több százan üdültek itt a faházakban, a futballpálya mentén felállított sátrakban. Jöttek a vendégek a Szovjetunió minden részéből: Leningrádból, Vilnyuszból, Tallinból, s Ukrajna számos vidékéről, a legtöbben Kijevből és Lembergből. Akkoriban még senki sem nevezte így, de Borzsován már virágzott a falusi turizmus: mintegy harminc-harmincöt család fogadott nyaranta vendégeket, akik közül a nyári vakáció után némelyek ősszel a szüretre is eljöttek.

Két évvel ezelőtt sikerült felújítani a duzzasztógátat. A beregszásziak és a környékbeli falvak lakói körében immáron újból fokozatosan népszerűvé válik a Borzsa-part.

Adatlap