• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Tiszabökény

Földrajzi elhelyezkedés

A Tisza jobb partján elterülő Tiszaújlakról induljunk Tiszabökény irányába közúton, amellyel párhuzamosan húzódik az ukrán-magyar államhatár. 

Tiszabökény (1946-tól Bobove, majd visszakapja eredeti nevét) magyar község az ukrán-magyar államhatár mentén a Tisza jobb partján. A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Tisza előtag a folyó mellékére utal. A falu 22 km-re terül el Nagyszőlőstől és 6 km-re a tiszaújlaki vasútállomástól. A falun halad keresztül a Királyháza - Tiszaújlak közút Nagyszőlős illetve Beregszász irányába. Határában ível át a Tisza-híd Tiszabecs felé, ahol 1989-től személyforgalmat lebonyolító határátkelő működik. Tiszaújlak irányából a többi tiszaháti faluhoz hasonlóan közúton közelíthető meg.

Történelem

A falu elnevezése egy bizonyos Büki nagybirtokos nevéből származik. Tiszabökényt a krónikák 1230-ban említették először. A krónika szerint Endre királytól két ekényi földet kapott Farkas nevű embere, akitől különben a szomszédos Farkasfalva is kapta a nevét. Évszázadokon keresztül a Bay család birtokolta a települést. A múlt századi kolerajárvány szinte a fél falut kipusztította. A századfordulón sokan kivándoroltak Amerikába, Belgiumba. Abban az időben a faluhoz tartozott a Király-tanya és a Zágony-tanya.

A községből 1944 őszén 200 férfit internáltak a sztálinisták, közülük 26 odavesztek.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Tiszabökény lakosságának száma 2 216 ember, ebből 2 144 a magyar nemzetiségű.

A lakosság többsége református és görög katolikus. Szórványban a faluban római katolikusok is élnek.

A faluban magyar tannyelvű általános iskola működik 312 gyerekkel. A tanulók többsége Tiszapéterfalván jár középiskolába, ahol anyanyelvükön tanulhatnak tovább. Korszerű, minden igényt kielégítő magyar nyelvű új óvoda áll a falusi gyerekek rendelkezésére.

Felmérhetetlen károkat és sok megpróbáltatást okozott a tiszabökényieknek az 1998-as és a 2000-es évi árvíz, de az emberek összefogása, élniakarása segített újjáépíteni a falut.

A tiszabökényi emberek ragaszkodnak a hagyományokhoz. A helybéli kultúrházban rendszeresen tartanak hagyományőrző összejöveteleket (szüreti bált, farsangi mulatságot, arató bált).

A földprivatizáció után a faluban fellendült a háztáji gazdálkodás, melynek jellemző vonása a zöldségtermesztés.

Emlékhelyek, nevezetességek

A falu nevezetessége a református templom, amely megőrizte eredeti román kori formáját. Építészeti stílusa Árpád-kori. Az európai tatárjárás idején a templomot felgyújtották. A tűzben sok helybéli lakos lelte halálát. Ezt követően a szentély és a hajó erősen átfestett kazettás mennyezetet kapott. A klasszicista karzatok 1878-ból valók. A megújított különálló harangláb harangját 1795-ben öntette az Újhelyi család.

A falusi temetőben van eltemetve Fóris István helyi lakos, aki Kossuth hadnagya volt.

Tiszaújlak és Tiszabökény közötti úton megtaláljuk azt a helyet, ahol egykor Rákóczi fája terebélyesedett. A legenda úgy tartja, hogy a labancok fölött aratott győzelem tiszteletére Rákóczi kuruclegényeivel hatalmas lakomát csapott. Szalonnasütő nyársát a tisztás közepébe szúrta. Évek múlva az egykori nyársból sudár nyárfa lett.

Bökényhez fűződik az a legenda, hogy a kurucháború idején a Bökény határában lévő Pálfüzesben telepedtek le a labancpárti Pálffy-huszárok éjjeli pihenőre. Lesben állva várták a kurucokat. Ezt megtudta egy újhelyi halász, fellármázta a bökényi embereket, akik éjfél után rajtaütöttek az árulókon.

Adatlap