TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
A Keleti-Beszkidek és az ugyancsak igen tekintélyes méretű Máramarosi-havasok között található az Uzsoki-hágó (889 m) és a Vereckei-hágó (839 m). Az Uzsoki-hágón két rendőrségi pont működik, mivel ez a hágó Kárpátalja megyehatára is. Ha Lemberg felől közeledünk Kárpátaljához, akkor még a lembergi megyében nem messze az első ellenőrző ponttól bal... SZÁLLÁSHELYEK
Aknaszlatina a sóról híres. Már az ókorban bányásztak itt sót, erre utalnak a bányajáratokban talált római pénzérmék, bár az első konkrét említés a településről majd csak 1360-ból származik.
A sókitermelés következményeként, az üresen és e... LÁTNIVALÓK
A magyarságnak a Tisza az elemi erőt, a megfékezhetetlenséget, a szabadságot jelentette és jelenti a mai napig. A legmagyarabb folyónak tartották, ugyanis magyar földről eredt és magyar földön ömlött a Dunába. Jelenleg mindkét ága ukrán területhez ta... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Szőlősgyula (Gyula)
Földrajzi elhelyezkedés
A falu 16 km-re fekszik Nagyszőlőstől, Hömlőc és Aklihegy között terül el az ukrán-román határ mentén. A falun halad át a Tiszaújlak - Nevetlen - Feketeardó közút. Vasútállomása 6 km-re van Feketeardóban. Történelmi borvidék.
Történelem
A települést 1337-ben említik először. A Gyula helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A megkülönböztető szerepű Szőlős előtag a falu fölötti szőlőhegyen folytatott szőlőtermesztéssel kapcsolatos. A XV. században a Perényiek birtokába került 1480-tól a Rákócziak és a Károlyi grófok birtoka lett. Hozzátartozott a Szőlőhegy.
1944 őszén a sztálinisták a faluból 103 férfit hurcoltak el, 24-en soha nem tértek haza. A település közigazgatásilag Feketeardóhoz tartozik.
Jelene
Szőlősgyula (1946-tól Julivci, majd visszakapja nevét: Gyula) színmagyar település.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Szőlősgyula lakosságának a száma 1 421 ember, ebből 1 360 a magyar nemzetiségű. A lakosság egyöntetűen a református egyházközösség tagja. 1945-től a faluban magyar elemi iskola működött, 1948-tól pedig általános iskolája van. Középiskolába Feketeardóba és Tiszapéterfalvára járhatnak a gyerekek. A föld privatizációja után lényegesen fellendült a háztáji magángazdálkodás. Piacra termelnek korai gyümölcsöt, szinte ez jelenti az egyetlen megélhetési forrást.
Gondot jelent a munkanélküliség. Jelentős az idénymunkára utazók száma. A tipikusan magyar falu közössége erősen hagyományőrző.
Emlékhelyek, nevezetességek
A falu nevezetessége a XV. században épült gótikus falusi templom, melynek kőkerítése is középkori eredetre utal. A kőtemplomra fatornyot emeltek, amelybe az 1940-es évek végén belecsapott a villám. 1977-ig földre épített állványon szóltak a harangok.
Ritka szépségű kirándulóhelynek számít a falu szőlőhegye, az Akli-hegy vagy a Gyulai-hegy.
A természetvédelmi terület barlangokkal, tatárjáráskori legendákkal várja a kirándulókat.
A II. világháború és a sztálinizmus magyar áldozatainak 1989 novemberében kopjafát állítottak és emléktáblát avattak.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90364 Település típusa: Község Lakosság: 1421 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90363 Nagyszőlősi járás, Feketeardó, Fő u. 31. Telefonszám: +(3803141)-39-424, 39-324 |
Szőlősgyula (Gyula)