TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
Aknaszlatinát a só tette híressé. Már az ókorban bányásztak itt sót, erre utalnak a bányajáratokban talált római pénzérmék, bár az első konkrét említés a településről majd csak 1360-ból származik.
A sókitermelés következményeként, az üresen és elhagyottan tátongó mélyedéseket a földben egy idő után elöntö... SZÁLLÁSHELYEK
Az utóbbi években kezdtek el a falu lakosai közül néhányan falusi vendégfogadással foglalkozni. Azóta számos külföldről érkezett turistacsoport látogatott el a községbe.
A vendégfogadók egyike Mihók Tímea és családja. Ők ... LÁTNIVALÓK
A II. világháborúban odaveszett, hősi halált halt gálocsi emberek emlékére állítatta a falu. Az emlékműven olvasható az elesettek névsora. LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Nagypalád (Veliki Palagy)
Földrajzi elhelyezkedés
Nagypalád magyar falu az ukrán-magyar, az ukrán-román hármashatár térségében. A falu Tiszapéterfalva és Fertősalmás között, Nagyszőlőstől 35 km-re terül el. A település közúton közelíthető meg Péterfalva irányából. A legközelebbi vasútállomás Tiszaújlakon van mintegy 15 km távolságban. 1946-tól a falu neve Velika Palagy.
Történelem
A Palád helynév a magyar Pala, Pál személynévnek a -d képzős származéka. A legkorábbi történelmi adatok a faluról 1332-ből származnak Palad néven. 1477-ben a krónika Nagypalád néven említi a községet. Az 1851-ből származó adatok szerint a falu szatmár vármegyéhez tartozott. A falu határában a Túr és a Batár folyón valamikor vízimalom volt. Nagypalád legrégibb írott nyomát 1420-ban találjuk. Az 1563-as évi összeíráskor a szatmári káptalan, a Cholnoki, Kezegh és Veöres család kezén jegyezték fel. A török majd a labanc seregek a falu lakóit sokat sanyargatták. A faluhoz tartozik néhány tanya (Szakadát, Róth, Hadadi, Deák, Csipkés, Cholnoki).
1944-ben a sztálinisták 112 férfit hurcoltak el, 51-en odahaltak. A II. világháborúban 20-an estek el.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nagypalád lakosságának száma 1 824 ember, ebből 1 773 a magyar nemzetiségű.
A lakosság többsége református, magyar ajkú görög katolikusok és római katolikusok csak szórványban élnek. Befejeződött a földprivatizáció.
A lakosság többsége a fellendülőben lévő magángazdálkodásból él. Körülbelül százan dolgoznak a helyi varrodában, amely olasz befektetők segítségével kezdte meg a termelést. A helybeli kultúrházban gyakoriak az ifjúsági rendezvények (szüreti bál, újévi és farsangi mulatság). Népszerűek a magyar rendezvények és a helyi folklóregyüttes fellépései.
A községben magyar tannyelvű általános iskola kezdte meg a működését 1945-től. 1988-tól az iskola középiskolaként működik. A falunak van zeneiskolája, ahol nagy hangsúlyt fordítanak a múlt hagyományainak az ápolására, a népdal és a néptánc oktatására.
A köztudatban a külvilágtól elzárt, az országutaktól félreeső faluként tartják számon. A környéken módos, hagyományőrző falunak ismerik.
Emlékhelyek, nevezetességek
Nagypalád temploma középkori eredetű, amelyet 1913-ban erősen átépítettek, mára pedig a környék legszebb temploma lett. A templom mennyezete boltíves és téglából készült.
A templom kertjében az I. világháborúban elpusztultak emlékoszlopa látható. A templomkert ad otthont Kossuth Lajos szobrának.
A helyi temetőben 1989-ben avatták fel a sztálinizmus mártírjainak emlékművét.
A nagypaládiaknak szívügye a hagyományok ápolása, a magyar népdalok megszólaltatása.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90370 Település típusa: Község Lakosság: 1824 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90370 Nagyszőlősi járás, Nagypalád, Fő u. 52. Telefonszám: +(3803143)-35-642, 35-646 |
