• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Királyháza (Koroleve)

Földrajzi elhelyezkedés

Királyháza 1945-től ukránul Koroleve 10 km-re terül el Nagyszőlőstől, a Tisza mellett. Közúton közelíthető meg  Nagyszőlős irányából a Tisza hídon keresztül, illetve a Tiszaújlak - Péterfalva - Feketeardó útvonalon érhető el. A nagyközség az Ungvár - Szlatina és a Királyháza – Nevetlen - Halmi (Románia) vasútvonal csomópontja.

Történelem

A nagyközséget ukránok és ruszinok lakják, a magyarság  csak minimális létszámban van jelen. A történelem 1262-ben említi a települést "Királyháza-Domus regalis", ami azt jelenti, király háziak. 1355-ben Kyralhaza néven szerepelt. A magyar király méltóságnévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház "épület" főnévnek az összetételéből ered a nagyközség neve. Azzal a királyi házzal kapcsolatos, amely a település mellett emelkedő  dombon állott, amely a XIII. században az Ugocsa megye területén kialakult királyi erdőuralom  központja volt. A Tisza melletti földeket a történelem folyamán a vízár sokszor rongálta. Egy magas sziklás hegyen állott a régi, mára már elpusztult Nyaláb vára, amely 1272-1325 között épült és a Tisza-völgyében futó utat ellenőrizte. 1405-ben Zsigmond király a Perényieknek ajándékozta. Perényiné Frangepán Katalin fiának nevelője Komját Benedek az 1530-as évek elején a Nyalábvárban fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit.

A Perényiek tanítómestere  indította el a magyar nyelvű  reneszánsz irodalmat. 1514-ben Dózsa katonái megostromolták Nyaláb várát. 1661-ben az Erdélyből betörő törökök pusztították a várat. 1672-bencsászári parancsra a várat lerombolták. 1717-ben a környéket tatár-török pusztítás érte Erdély felől. 1831-ben a lakosságot kolerajárvány tizedelte meg. 

1944 őszén a sztálinisták 77 magyar férfit hurcoltak el a nagyközségből, 34-en soha nem térhettek haza. A település  nagyközségi tanácsa helyben van. Királyházának két társközsége van: Veréce és Feketetiszahegy (Horki)

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Királyháza lakosságának száma 8 064 ember, ebből 510 a magyar nemzetiségű.

A római katolikus és a református templomban az istentisztelet magyar nyelvű, a pravoszláv és a görög katolikus gyülekezetben az istentisztelet ukrán nyelven folyik.

1944 óta a nagyközségben  nem működik magyar iskola. Az oktatás ukrán tannyelvű a helyi középiskolában. Magyar nyelven csak hittanoktatás folyik. A település földterületét privatizálták, kialakulóban van a háztáji magángazdálkodás.

Munkalehetőséget biztosít a nagyközség lakosságának a királyházai fűtőház, a mozdonyszín, az átrakodó állomás, a verécei kőbánya.

Királyházán kis boltok és kávézók igyekeznek kielégíteni a lakosság igényeit A térségben jelentős a munkanélküliség és az idénymunkára utazók száma. A település arculata mezőváros, ahol a magyarság igyekszik megmaradni.

Emlékhelyek, nevezetességek

A település középkori római katolikus vallású temploma mára teljesen átépült.

A mostani református templom a XIII. században emelt templom helyén épült 1911-ben.

A templom falán elhelyezett márványtábla Komjáti Benedeknek állít emléket.

1661 augusztusában a Nyalábvár alatt tartózkodott Evila Cselebi, a híres török világutazó. A vár falai között alkotott Ilosvai Selymes Péter lantos.

A II. világháborúban  elesettek és a sztálinizmus áldozatainak tiszteletére 1990 októberében emléktáblát avattak a helyi temetőben. A helyi vasútállomás nevezetességei a vakvágányon álló XIX.-ban készült gőzmozdonyok és az I. világháborúban használt páncélmozdony.

Adatlap