TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
Túra az Erdészeti és Faúsztatási Múzeumhoz
Bepillantást nyerhetünk az egykori tutajosok küzdelmes, veszélyekkel teli kalandos életébe. A tutajok építése a vízi járműnek a sebes hegyi folyókon való kormányzása szakértelmet és nagy ügyességet kívánt. Itt fent, a kiinduló állomáson a kisebb tutajokat építették meg. Majd Tiszaújlak, Csetfalva, Vári, Halábor térségében ezekből a hegyi tutajok... SZÁLLÁSHELYEK
Szvitanok turisztikai-gyógykomplexum ungvári leányvállalata
Ungváron áthalad az Uzsoki-hágón átvezető Csap-Ungvár-Szambor-Lemberg vasúti szárnyvonal. Az Ungvár-Rahó országút a megyét átszelő egyik legfontosabb útvonal. A megyeszékhely határában található az Ungvár-Felsőnémeti nemzetközi határátkelő, a... LÁTNIVALÓK
Szent István király mellszobra Beregszászban
A Vérke-parti város lakói a Magyar Millennium emlékére (2001. augusztus 19.) államalapító Szent István király mellszobrával - Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész alkotása - lettek gazdagabbak, mely állíttatott az egykor Beregszászon élt honfit... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Karácsfalva (Karacsin)
Földrajzi elhelyezkedés
Karácsfalva (1946-tól ukránul Karacsin) ukrán, ruszin, magyar település. 15 km-re nyugat-délnyugatra terül el Nagyszőlőstől Tiszakeresztúr és Tiszaújhely között. A faluból közúton Tiszakeresztúr irányába juthatunk ki a főútra, illetve Tiszaújhelyen keresztül közelíthetjük meg a főutat. Vasútállomása 8 km-re van Tiszaújlakon, vagy Tiszaújhelyen.
Történelem
A települést a történelemben 1260-ban Karachunfolua néven említették először. A XVI. században módosult a település neve, Karachfalva lett. Az elsődleges Karácsonyfalva helynév a Karácsony személynévből származik, de előzménye lehet a magyar karácsony ünnepnév is. Talán olyan emberek viselték a Karácsony nevet, akik karácsonykor születtek. A Karácsfalva újabb rövidült alak. Az ukrán névalak Karacsin a magyarból való. Az 1851-es feljegyzések szerint a falut oroszok lakták és Bereg-Ugocsa vármegyéhez tartozott. A XIX. században orosz illetve ruszin faluként tartották számon, de a XX. század elejére a falu lakossága elmagyarosodott.
A falu magyar tannyelvű elemi iskolája a hetvenes évek elejéig működött, aztán megfordult a kocka, a magyart ukrán oktatás váltotta fel. Napjainkban ismét működik a magyar elemi.
A továbbtanulási lehetőség Tiszaújhelyen illetve Tiszaújlakon biztosított természetesen anyanyelven, magyarul. 1944 őszén a magyar nemzetiségű férfiak egy részét a sztálinisták elhurcolták, sajnos a történelemnek erről a karácsfalvai fekete pontjáról megbízható adatok nincsenek. Közigazgatásilag a kis falu Tiszakeresztúrhoz tartozik.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Karácsfalva lakosságának száma 400 ember, ebből 336 a magyar nemzetiségű.
Legnagyobb létszámú az 1989 után újjászerveződött görög katolikus gyülekezet, de szórványban élnek a faluban reformátusok és római katolikusok. Karácsfalván magyar tannyelvű elemi iskola működik, igaz egyenlőre összevont osztályokkal.
A 2003-2004-es tanévben megnyitotta kapuit a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, amelyben két első évfolyam indult 70 tanulóval.
A földprivatizáció után fellendült a háztáji magángazdálkodás, a megtermelt zöldségből jut a közeli piacokra is. A helyi kis boltok ellátják a lakosságot az alapvető élelmiszerrel, szórakozási lehetőséget egy kávézó biztosítja. A kis faluban dolgos emberek élnek, de őket is elérte a munkanélküliség.
Emlékhelyek, nevezetességek
A falunak egyetlen nevezetessége, hogy itt született Zékány János (1610-1731 ), aki II. Péter orosz cár nevelője volt és 1714-ben tért haza Karácsfalvára.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90320 Település típusa: Község Lakosság: 400 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90320 Nagyszőlősi járás, Tiszakeresztúr, Kosevoj u. 5. Telefonszám: +(3803143)-24-683, 21-261 |
Karácsfalva (Karacsin)