TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
Túra a kőrösmezői fatemplomokhoz
Kőrösmezőt Galíciából betelepült huculok alapították. Az első említése 1505-ből való. A helybéli mondák szerint a falu alapítója és az első templom létrehozója egy Ivan Sztruk nevű pásztor volt. Később ennek a helyébe építették fel a Felmagasztalás templomát, mely a huculföld fatemplomainak legszebb példája. SZÁLLÁSHELYEK
Kovászó Beregszásztól keleti irányban a várostól mintegy 12 km távolságra a Borzsa folyó jobb partján festői környezetben található.
A LÁTNIVALÓK
Erdőbénye Magyarország észak-keleti részén a Zempléni hegységben, pontosabban a Tolcsva-hegy és a Mulató-hegy közötti medencében fekszik. Miskolctól 58 km-re keletre, Sárospataktól nyugatra 22 km-re, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. Kb. 20 km-... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Feketepatak (Csornij Potyik)
Földrajzi elhelyezkedés
Feketepatak 1946-tól ukránul Csornij Potyik magyar falu, teljesen összeépült Verbőccel. Közigazgatásilag Verbőchöz tartozik. Feketepatak 16 km-re terül el Nagyszőlőstől Salánk és Verbőc között. A falu kisnyomtávú vasútállomása helyben van a Nagyszőlős-Komlós vonalon. A járási központ közúton is könnyen megközelíthető Mátyfalva, illetve Egres irányából.
Történelem
A települést 1260-ban Feketepotok néven említették. A megnevezés a magyar fekete melléknévnek és a patak "vízfolyás" főnévnek az összetétele. A falun egy sokszor egészen kiszáradó, fekete színt mutató patak kanyarog át. A Bereg-Ugocsa vármegye településének termékeny talaja és nagy erdeje volt közösen Verbőccel. A falu környékét Töhötöm vezér törzse foglalta el, és ennek egyik ága a Farkas Igmánd nemzetség ütött tanyát. A tatárdúlás alatt a község teljesen elpusztult, majd a Gut-Keled nemzetségből származó Thyba fia, Miklós nyerte el adományként V. István királytól. A család a Szamos mentéről hozott magyarokkal telepítette újra a falut. 1944 őszén a sztálinisták 99 férfit hurcoltak el, közülük 22-en odahaltak. A II. világháború a faluból 8 áldozatot követelt.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Feketepatak lakossága 1 071 ember, ebből 999 magyar. A színmagyar közösségben csak szórványban élnek más nemzetiségű (ukrán, ruszin) emberek.
Szinte minden ember a református egyházközösség tagja.
A magyar tannyelvű verbőci általános iskola egyben a feketepatakiaké is, hiszen a két község találkozásánál építették fel, akárcsak a magyar óvodát és a művelődési otthont. Feketepatak jelenkori történelme teljesen összefonódik a verbőciekével.
A földprivatizáció után fellendült a háztáji gazdálkodás. Ebben a faluban is termelnek a piacra korai zöldséget, gyümölcsöt, főleg földiepret.
A falu lakosságának megélhetését a mezőgazdaság biztosítja, de jelen van a munkanélküliség is, többen Nagyszőlősre járnak dolgozni. A falu lakossága őrzi és ápolja a történelmi múlt hagyományait, gyakran rendeznek ilyen jellegű rendezvényeket.
A kis kávézók és boltok kínálata megfelel a lakosság igényeinek. Feketepatak egy módos, rendezett magyar község.
Emlékhelyek, nevezetességek
Feketepatak régi temploma 1670-ben épült, mai formáját 1848-ban kapta. A templomkert két gesztenyefája kb.140 éves. 1989 novemberében a református templom falán emléktáblát helyeztek el a II. világháború és a sztálini terror áldozatainak tiszteletére.
A falu szülötte Nagy Jenő pedagógus, aki szenvedő alanya volt a sztálinizmusnak. Megaláztatásban című könyvében megörökítette a kárpátaljai magyar holocaustot, a szovjet hadsereg rémtetteit.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90323 Település típusa: Község Lakosság: 1071 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90322 Nagyszőlősi járás, Verbőc Mir u. 42. Telefonszám: +(38031433)-73-32, 37-322 |
Feketepatak (Csornij Potyik)