TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
A kárpátaljai ruszin népi építészet csúcsának számítanak a jellegzetes, többségében a XVIII. században épült fatemplomok, bár az utóbbi évtizedekben ezek sokat veszítettek vonzerejükből. A több száz éves ikonosztázokat a legtöbb helyen újra cserélték, az eredeti falfestményekkel borított belső falakat falemezekkel takarták le, a tornyokat fedő z... SZÁLLÁSHELYEK
Tiszacsoma Ukrajna legnyugatabbi régiójában, Kárpátalján található az ország egyetlen magyar többségű járásában, a beregszászi járásban a Tisza közelében. A falu Beregszásztól csupán 10 km-re fekszik. A közigazgatá... LÁTNIVALÓK
A reformált közösség már 1595-ben anyaegyház volt, melyhez filiaként Nagy- és Kisgút tartozott. Papp János 1660-ban egy talpas ezüstpoharat ajándékozott az egyháznak. 1666-ban Báthory Zsófia fejedelemasszony zaklatni kezdte a híveket és megvonta a le... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Feketeardó (Csornotisziv)
Földrajzi elhelyezkedés
Feketeardó 1946-tól Csornotisziv. A település vegyes lakosú, magyarok és ukránok lakják, régen a magyarok voltak többségben, mára a magyarság kisebbségbe szorult. A falu a Tisza jobb partján terül el, 13 km-re Nagyszőlőstől. Közúton megközelíthető Tiszaújlak irányából Péterfalván keresztül, illetve Nagyszőlősről a királyházi Tisza-hídon átvezető úton. Vasútállomása helyben, a Királyháza – Nevetlen - Halmi (Románia) közötti vasútvonalon van.
Történelem
A Fekete-Ardó a történelemben 1319-ben jelent meg. Az Ardó helynév királyi erdőóvók települését jelöli. A megkülönböztető szerepű Fekete előtag a falun keresztülfolyó Fekete-vízzel kapcsolatos. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a bronzkorban lakott hely volt. Feketeardó legrégibb birtokosa Thyba fia Miklós volt. Később az Ardai család birtokába került és közel két évszázadon át az Ardaiak birtoka volt. Ezt követően rövid ideig a Rákócziaké, a kuruc szabadságharc után pedig a Barkóczi grófok birtokába került. Hozzátartozott az Ardói-hegy, az Eiglicz-tanya.
1944-ben a sztálinisták 24 férfit hurcoltak el a faluból, 19-en odahaltak. A II. világháború a faluból 51 áldozatot követelt.
Feketeardónak két társközsége van. Az egyik Hömlőc egy ukrán kistelepülés 1946-tól Holmovec. A falu lakosságának főfoglalkozása a földművelés, de a munkanélküliséggel is szembe kell nézni az ott élő embereknek. Sokan idénymunkára utaznak akár a határon túlra is. Az egyház jelenti az egyetlen összetartó erőt. A másik Szőlősgyula.
Jelene
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Feketeardó lakosságának a száma 2 232 ember, ebből 715-en magyar nemzetiségűek. Többségben római katolikusok és reformátusok lakják, a görög katolikus gyülekezet 1989-ben újjászerveződött. 1945-től különálló magyar tannyelvű általános, 1949-től elemi iskolája volt. A magyar iskola önállósága 1974-ben megszűnt, az ukrán középiskolához csatolták, azóta folyamatosan sorvad. A kultúrház az ukrán művelődési helyzetet helyezi előtérbe, magyar jellegű műsorokat csak esetenként rendeznek.
A település magyarságtudata fellazulóban van. A föld privatizációja után megkezdődött a háztáji magángazdálkodás. A lakosság nagy része Nagyszőlősön és Királyházán vállal munkát, jelentős a munkanélküliek száma. A faluban tucatnyi kis bolt és kávézó működik. Az emberek kedvesek, nyitottak, vendégszeretők, szívesen megosszák véleményüket az odatévedt idegennel, megismertetik hagyományaikkal és szeretettel kínálják helyi jellegű ételeiket.
Emlékhelyek, nevezetességek
Feketeardó ma is létező római katolikus temploma megőrizte középkori jellegét.
A református gyülekezet 1765-ben épített templomot, melyet 1870-ig használtak. A mostani kőtemplomot 1877-ben építették, tornya 1893-ban készült el. A református templom gótikus jellegű.
1990 novemberében a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékművet emeltek a helyi temetőben.
Adatlap
|
Járás: Nagyszőlősi járás Irányítószám: 90323 Település típusa: Község Lakosság: 2232 Hívószám: +380/31-43 Cím: 90363 Nagyszőlősi járás, Feketeardó, Fő u. 31. Telefonszám: +(3803143)-39-424 |
Feketeardó (Csornotisziv)