• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Fancsika (Fancsikove)

Földrajzi elhelyezkedés

Fancsika 1946-tól ukránul Fancsikove elukránosodott egykori magyar falu. Fancsika a Tisza bal partján terül el 8 km-re Nagyszőlőstől. A falu Tiszaújhely előtt bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár - Munkács - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Rahó országúthoz. Fancsika vasútállomása helyben van az Aknaszlatina - Ungvár vonalon.

Történelem

Az első történeti adatok Fancsikáról 1356-ból származnak Fanchyka néven. Fancsika puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar régi nyelvi Foncs-Fancs személynévnek a származéka. A község a századok folyamán többször elpusztult és épült újjá. Még a XX. század elején is "csonka községként"  emlegették. A  településhez tartozott a Baku-tanya, Csonkás, Dobos-tanya, Lenzur-tanya, Uhács-tanya. Levéltári adatok szerint 1945 júliusában a faluból 81 férfi ismeretlen helyen tartózkodott, távollétükről és sorsukról nincsenek megbízható adatok, feltételezhető, hogy sorsuk összefüggésben van a sztálinizmus történetével. A falu községi tanácsa helyben van. Fancsikának két társközsége van: Tiszasásvár 1946-tól ukránul Trosznik kizárólagosan ukrán település. Csonkás ukránul Pritiszjanszke szintén ukrán településsé vált. A maradék magyarság felszívódott, nemcsak a cseh hatóságok  telepítettek ukránokat a térségbe, hanem ez a folyamat 1946 után is folytatódott.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Fancsika lakossága 2 059 ember, ebből 770 a magyar nemzetiségű. A lakosság többsége római katolikus és református. 1989 után újjászerveződött a görög katolikus gyülekezet. A faluban befejeződött a föld privatizációja. Ezt követően fellendült a háztáji magángazdálkodás.

A falu lakosságának jelentős része Nagyszőlősön, az ott működő iparvállalatokban dolgozik. A munkanélküliséget idénymunkákkal igyekszik orvosolni a lakosság. A faluban több kisebb bolt és kávézó igyekszik eleget tenni a lakosság igényeinek.

A 70-es években a magyar tannyelvű iskolát teljesen felszámolták, a magyar szülők kénytelenek voltak ukrán iskolába járatni gyermekeiket. Az 1991-92-es tanévtől a magyar nyelvet fakultációként oktatják. A magyar kulturális élet teljesen háttérbe szorul a helyi művelődési házban.

A község rendezett, módos falu, amelynek a közössége nyelvileg már korántsem egységes. A magyarság egyre inkább kissebségbe szorul.

Emlékhelyek, nevezetességek

Fancsikához tartozó legérdekesebb történet a falu névadásának egyik lehetőségével kapcsolatos. Valamikor régen a Tisza-partját erdőrengetegek borították. Egyszer ezen a vidéken vadászott Mátyás, az igazságos király. Egy alkalommal az egyik tisztáson a Tisza-partján meglátott egy lányt, aki a folyóban vásznat fehérített. A király meglátta és megszerette a lányt, aki egy itteni vadásznak a Fanni nevű lánya volt. A lányt Fannikának, Fancsikának becézgette a király és egy birtokkal ajándékozta meg. Ennek a falunak lett a neve Fancsika.

A korabeli okmányokban említett falusi református templom mára elpusztult. 1775 után épült mostani temploma, melynek tornyát 1914-ben emelték. Ezenkívül önálló templommal rendelkezik a római katolikus egyház és a görög katolikus gyülekezet is. Fancsikáról származik Kutlán István festő, a vidék első tankönyvírója. Itt született Szabó Jenő, aki 1898-ban megalapította a Görög Katolikus Magyarok Országos Bizottságát. A falu határában, a Tisza-partján, kitűnő strandolási és horgászati lehetőséget találhatnak az idelátogatók.

Adatlap