• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Tiszabogdány (Bohdan)

Földrajzi elhelyezkedés

Ahol véget ér az ámen, szokták mondani a kárpátaljai magyarok, ha az egyik legkeletebbre fekvő szórványtelepülés, Tiszabogdány kerül szóba. A helység Rahótól 15 km-re keletre, festői helyen, magas hegyek karéjozta völgyben, a Fehér-Tisza két partján terül el (nemrég megjavították az ide vezető utat, így Rahóról gépkocsival 20 perc alatt könnyen eljutunk idáig).

Történelem

Az írások tanúsága szerint a XVIII. század folyamán a környékbeli tanyákból fejlődött faluvá. Első említése 1803-ból való. Nagyobb számú betelepülésekről a XVIII. század végi krónikák adnak hírt. Ekkor német és magyar – az erdőgazdálkodásban, a fafeldolgozásban járatos – munkaerő telepedett meg itt. Erre utal számos mai családnév is.

Jelene

A 2001-es napszámlálási adatok szerint Tiszabogdánynak 4 464 lakosa van, ebből 104-en vallották magukat magyarnak.

A szovjet érában az itt élők jelentős része a helyi Március 8-a kolhozban dolgozott. A közös gazdaság szarvasmarha és juhtenyésztésre szakosodott. Ezenkívül fűrésztelep és asztalosműhely is működött itt. A helybéli erdőgazdaság szintén sok embernek adott munkát. A többi felnőtt Rahó iparvállalatainál és szolgáltató egységeinél helyezkedett el.

Ukrajna függetlenségével (1991) egyidőben jelentkező mély gazdasági válság mind a községben lévő, mind a járási központban levő munkahelyek zömét megszüntette. A felosztott közös gazdaságból (2000 tavasza) a tagoknak csak néhány ár sovány legelő jutott. Szántó erre alig akad. A munkanélkülivé vált férfiak egy része Oroszország, Csehország, Szlovákia és Magyarország építkezésein vállalt munkát. Az újabb időkben többen dolgoznak Portugáliában és Olaszországban is. Mintegy kéttucat munkást továbbra is foglalkoztat a helyi erdészet.

A település iskolájában több mint 200 gyerek tanul. Óvodája 80 férőhelyes. Klub, könyvtár, posta, orvosi rendelő helyben.

Az utóbbi tíz évben a községben számos vegyes bolt nyílt. Némelyikük kávézóként is működik. A község számos pontján nagyarányú építkezések folynak. A helybéliek elmondása szerint itt kisebb motelek, szállodák épülnek az ide érkező turisták fogadására.

Hitélet

A helyi szláv népesség görög katolikus illetve pravoszláv. A magyarok túlnyomó része római katolikus. Néhány család reformátusnak vallja magát. A település központjában álló eredetileg görög katolikus templomot 1867-ben szentelték fel. Jelenleg a pravoszláv hívek használják. Emellett ide járnak a magyarok is. A magyar ajkú római katolikusok havonta két alkalommal itt magyar nyelvű szent misén vehetnek részt.

A település elején 2001-ben új templom épült modern stílusban, mely a helyi görög katolikus egyházközség tulajdona.

Emlékhelyek, nevezetességek

A községből az 1944 őszén bevonuló szovjet csapatok 135 magyar férfit hurcoltak el. Közülük 14-en soha nem tértek haza. Nevüket azon a táblán olvashatjuk – természetesen magyarul - , amelyet a helyi temetőben felállított keresztre erősítettek. A temetőben álló kápolna bejárati ajtaja fölött rövid magyar nyelvű zsoltárszöveg olvasható. A temetőben található síremlékeken igen gyakran látni magyar feliratot. Ezt tapasztaltuk jó néhány 2000 után készített nyughelyen is.

A visszacsatolást követő időkben (1939-1944) megindult a magyar nyelvű oktatás. Mindez 1945 után megszűnt. 1990-ben 50 taggal megalakult a magyar érdekvédelmi szervezet (KMKSZ) tiszabogdányi alapszervezete. Rá egy évre a helyi iskolában – fakultációs foglalkozás keretében megkezdődött a magyar nyelv oktatása. A 2005/2006-os tanév folyamán több mint 50 gyerek járt a foglalkozásokra. A tiszabogdányi magyar ajkú gyerekek rendszeres résztvevői a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által a szórvány magyarok számára szervezett versmondó találkozókon, az anyanyelvi táborokon.

Kikapcsolódás, pihenés

Az ide érkező turisták többnyire egyetlen meghatározott céllal keresik fel Tiszabogdányt. Azért, hogy ellátogassanak a Fehér-Tisza eredetéhez. Az út egy részét teherutón vagy terepjárón teszik meg, aztán magában a folyómederben tartó több órás gyaloglás után, érik el a célt. Megéri a fáradságot, hisz a táj errefelé gyönyörű. A településen számos olyan vállalkozó egyén akad, aki jó terepismerettel rendelkezik, s hajlandó a turistákat elkísérni. Ha egyedül vágunk neki az útnak, kevés esélyünk van rá, hogy a számtalan csermely közül mindig a megfelelőt választjuk, s így eljutunk a Fehér-Tisza forrásához.

Az itteni hegyekben nyáron rengeteg a gomba, a málna és az áfonya. Aki friss levegőre, érintetlen természetre vágyik, annak bátran tudjuk ajánlani ezt a községet, melynek lakói vendégszerető és készséges emberek. Ahol a magyar nyelvet – a magyar ajkú családokon kívül – még jó néhányan értik, beszélik. Ha itt töltünk néhány napot, akkor a helybéliektől megtanulhatjuk azt is, hogyan kell a gyors sodrású hegyi patakban horgászni. Télen számos hegyoldal alkalmas a síelésre, szánkózásra. A tavasz errefelé későn köszönt be. Március elején a hegyek északi oldalát általában még síelésre és szánkózásra alkalmas hó borítja. 

Adatlap