• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Terebesfejérpatak (Gyilove)

Földrajzi elhelyezkedés

A Tisza jobb partján elterülő település Rahótól, a járási székhelytől mintegy 20 km-re található. A községet átszeli az Ungvár-Rahó országút. Terebesfejérpatak legfontosabb nevezetessége: a község határában található Európa földrajzi középpontja, illetve az ezt megörökítő emlékjel. A települést zömében ukránok, ruszinok lakják.

Történelem

Említése először egy 1615-ből származó oklevélben történik. Ekkor Trebusafalvának hívják. A XIX. század közepén két kisebb gyár is működik a községben: vasgyár és üveggyár. Ez utóbbit majd csak a cseh érában zárják be. Emellett több fűrészüzem is található a környéken ekkoriban. A gyárakban a beindításhoz, működtetéshez szakképzett munkaerőre volt szükség. Éppen ezért a XIX. században több hullámban is számos magyar és német család települt meg a környéken. A németek jelentős része elmagyarosodott. A szovjet csapatok bejövetelekor, 1944 őszén 52 magyar és német férfit hurcoltak el munkatáborba. Közülük hatan sohasem tértek haza.

Jelene

A 2001-es napszámlálási adatok szerint Terebesfejérpataknak 2 673 lakosa van, ebből 84-en vallották magukat magyarnak.

A szovjet érában a község gyors fejlődésnek indult. Erdőgazdaságában, fafeldolgozó üzemében összesen több mint 2 000 munkást foglalkoztattak. Igen sokan keresték meg a kenyerüket az 1968-ban megnyílt márványbányában. Az Ukrajna függetlenné válásakor jelentkező mély gazdasági válság jelentős mértékben sújtotta az itteni munkahelyeket is. A fafeldolgozó ipar termelése – megrendelések hiányában – jelentősen visszaesett. Ahhoz, hogy megújuljon, struktúraváltásra volt szükség. A lelkiismeretlenül legyártott tucatáru helyett a honi vásárló ma már minőségi bútort s egyéb asztalos ipari terméket igényel. A nagyüzemek helyén létrejött néhány kisebb vállalat próbálkozik ma minőségi bútorgyártással. A rendszerváltást követő időszakban a munkaképes korú férfiak közül igen sokan külföldön vállaltak munkát. Eleinte Oroszország, Csehország és Szlovákia, kisebb részben Magyarország építkezésein dolgoztak a legtöbben. Ma már igen sok helybéli keresi meg a családja eltartásához szükséges pénzt Olaszországban és Portugáliában. Igen sok helyi építőmunkást foglalkoztatnak az ukrán főváros és az ipari nagyvárosok környékén zajló nagyobb építkezések.

Klub, könyvtár, orvosi rendelő helyben. Iskolájában több mint 300 gyereket oktatnak a helyi pedagógusok. A település rendezett, központjában számos kávézó, élelmiszerüzlet, vegyes bolt található. A településen a turisták fogadására néhány motel épül. Mintegy fél tucat helyi család rendezkedett be falusi vendégfogadásra.

Hitélet

A szláv lakosság görög katolikus illetve pravoszláv vallású. Az itteni 35-40 magyar család jelentős része római katolikus. Elvett templomukat a kilencvenes évek elején kapták vissza, ahol rendszeresen tartanak magyar nyelvű misét.

Magyar élet

A magyar érdekvédelmi szervezet (KMKSZ) 1989-ben alakult 23 taggal. Egy évvel később a helyi ukrán iskolában megszervezték a magyar nyelv fakultatív oktatását. A terebesfejérpataki magyar nyelvű diákok rendszeresen részt vesznek a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által számukra szervezett szavalóversenyen és anyanyelvi táborban. A jeles egyházi és világi ünnepekre (március 15., Szent István napja, karácsony) az itteni magyar ajkú iskolások rendszerint magyar nyelvű műsorral készülnek.

Emlékhelyek, nevezetességek

A falu központjában egy kisebb dombon áll a Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele Templom, melyet a fennmaradt írások tanúsága szerint még 1750-ben építettek. Az építőmesterek igen érdekes megoldásokat alkalmaztak a tetőszerkezet kialakítása során. A torony árkádos kiképzésű, a régi tornácot művészi fafaragások díszítik. 1949-ben, amikor a Szovjetunióban betiltották a görög katolikus vallást, ezt a templomot is bezárták. Az 1960-as években honismereti múzeumot rendeztek be benne. Szerencsére nem alakították át jelentősen. Jelenleg folyik az elkorhadt zsindelytető cseréje. A helyi görög katolikus hívek 1995-ben kapták vissza templomukat.

Kikapcsolódás, pihenés

Aki a községben kíván néhány napot eltölteni, annak a helybéliek biztosan felajánlják a közeli, 1940 méter magas Pop Ivan hegycsúcs megmászását. A hegytetőről jó időben gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Az erre járó turistabuszok kivétel nélkül megállnak az Európa földrajzi középpontját jelző emlékjelnél, mely, mint utaltunk rá, a falu határában van. A megállónak több oka is van. Az emlékmű melletti pannók részletes leírást adnak az egykori Máramaros megye földrajzi elhelyezkedéséről, éghajlati viszonyáról, állatvilágáról, az itt élő népek kultúrájáról.

Az emlékjel szomszédságában nemrég megnyílt hangulatos vendéglátóipari egység egyszersmind múzeumként is működik. A használati tárgyakon a helyi mesteremberek szerszámain és az általuk készített eszközökön keresztül betekintést nyerhetünk a hegyvidéki falvak lakói küzdelmes nehéz, ám az örömteli perceket sem nélkülöző életébe.

Adatlap