• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Szernye (Szerne)

Földrajzi elhelyezkedés

A csaknem színmagyar település Munkácstól mintegy huszonhét kilométerre dél-nyugatra fekszik. Barkaszó tőle keletre 2 kilométerre, Csongor innét észak-nyugatra 5 kilométernyi távolságra van. Köves út vezet a településről a tőle mintegy hét kilométerre fekvő Bátyúba. A települést javarészt a Bátyú-Munkács vasút köti össze a külvilággal.

Történelem

A krónikák első ízben 1282-ből említik, ekkor már virágzó község. 1566-ban a tatárok elpusztítják. Az elmúlt évszázadok során kiterjedt birtokaik voltak itt a Várdaiaknak, a Báthoriaknak, a Csapiaknak, a Kállayaknak, a Drágffiaknak, a Mathuznaiaknak. Később a legnagyobb birtokos a Lónyai család lett. A leggyakoribb családnevek ma: Barkaszi, Barta, Bimba, Szabó, Tar, Tóth stb.

Lakói korán a református hitre tértek, egyháza 1595-ben keletkezett. Anyakönyvét 1774 óta vezetik.

Az 1920-as, 1930-as években a vidéken igen népszerű és ismert volt a Szernyei Gyöngykaláris. A folklór csoport a helyben gyűjtött népdalokkal, táncokkal, nagy tetszést aratva sok környékbeli településen fellépett. Példájukat számos helyen követték.

1944 őszén a bevonuló szovjet csapatok nyomán a belügyi alakulatok 204 férfit hurcoltak el innét, közülük 34-en odahaltak.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakóinak száma 1 979 fő, magyarnak 1 690-en vallották magukat. A cigány nemzetiségű lakosok – számuk mintegy háromszáz fő – külön táborban élnek.

A második világháborút követően a helybeli földművesek néhány évig önállóan gazdálkodhattak, majd, mint Kárpátalja szerte mindenütt, itt is erőszakkal megalakították a kolhozt. A későbbi évtizedekben a szernyeiek, a Barkaszói és a Csongori földművesekkel közösen gazdálkodhattak a Kirovról elnevezett kolhozban.

A községen áthaladó vasútvonalnak köszönhetően az itt élők közül igen sokan tudtak munkát vállalni Munkács ipar- és szolgáltató vállalatainál. Jelenleg is sok az ingázó. (Az itt közlekedő villanyvonat körülbelül húsz perc alatt teszi meg a Szernye-Munkács távolságot.)

A kolhoz feloszlása után – 2000 tavasza – a helybeliek közül sokan önálló gazdálkodásba kezdtek. A legtöbben pedig bérbe adták a kolhozból kapott földeket, a közös gazdaság bázisán frissen megalakult mezőgazdasági társulásoknak. A határban – 10-15 hektárnyi szántón – három farmer gazdálkodik. A helybeli gazdák hagyományosan főként gabonaféléket termesztenek, jószágot tartanak. Az utóbbi években fellendülőben van a zöldségtermesztés. A községben parkettaüzem működik. A helybéli férfiak közül sokan dolgoznak az ország határain túl, többnyire építkezéseken. A nők közül évente többen vállalnak idénymunkát a határhoz közel eső magyarországi településeken.

Postája, könyvtára, felcserközpontja, száz főt befogadó kultúrháza helyben. Általános iskolájában több mint háromszáz gyerek tanul, óvodájába ötven gyerek jár. A helybeliek és az ide látogató vendégek részére öt ABC és két kávézó áll. A szernyei cigánytemplom építése 2000-ben fejeződött be. A templom mellett áll az iskola és a napközi épülete, ahol egész nap foglalkoznak az iskoláskorú roma gyerekekkel.

Emlékhelyek, nevezetességek

Temploma középkori eredetű. Az idők folyamán többször átépítették. A templom alatt régi sírhely található. A rendszerváltást követő években a helybeliek restauráltatták és helyreállíttatták a falu első világháborús emlékművét. 1990-ben emlékművet avattak a sztálinizmus és a második világégés helybéli áldozatainak tiszteletére. Néhány évvel ezelőtt az iskola kertjében felavatták Balogh Sándor református kántortanító a Gyöngykaláris megalapítójának emlékművét.

Szernye magyarországi testvértelepülése Kisújszállás. A mára igencsak gyümölcsöző és sokoldalú kapcsolat még 1991-ben vette kezdetét.

Kikapcsolódás, pihenés

A szernyiek közül igen sokan a szomszédos Csongor illetve Barkaszó határában, az erdők melletti folyópartokon pihennek a hétvégeken. Jó néhány kiváló horgászhely található ezeken a helyeken. A vasút közelsége emellett más pihenési lehetőségeket nyújt. Két és fél, háromórai utazás végén a festői szépségű Kárpátokban találjuk magunkat. Télen ugyanennyi idő alatt érhetők el a sífelvonókkal rendelkező turistatelepek.

Szernyén mostanáig három alkalommal rendeztek falunapot. A népünnepélyen minden alkalommal a magyarországi testvértelepülés, a már említett Kisújszállás népes küldöttséggel képviselteti magát.

Adatlap