• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Fornos

Földrajzi elhelyezkedés

Fornos Munkácstól 7 kilométerre fekszik délkeleti irányba. Dercen innét 5 kilométernyi távolságra van. Hosszú évtizedeken át a települést gyakorlatilag csupán Dercen felől lehetett megközelíteni, mivel a hadsereg itt állomásozó alakulata járműveivel a falut Munkáccsal összekötő rövidebb utat teljesen tönkretette. Néhány évvel ezelőtt megjavították az utat, ily módon a lakosok nem csupán ügyes-bajos dolgaikat tudják gyorsabban elintézni, a háztájiban megtermelt zöldség jelentős részét is a munkácsi piacon értékesítik. A település 1995 decemberétől vált közigazgatásilag önállóvá, addig Dercenhez tartozott. További szomszédos települések: a "makaróni gyáráról", a radarállomásáról elhíresült Pisztraháza légvonalban ide 5 kilométer, a szintén ruszinok lakta Bárdháza és Svábújfalu innét 2 kilométerre található.

Történelem

Az Árpád-kori települést a krónikák először 1392-ben említik. Ekkor a Farnos nevű család birtoka volt. A mostani község jóval később keletkezett, mert a régi falut Ófornost, elnyelte a közeli Szernye-mocsár. Lakosai emiatt egy dombosabb helyre költöztek. A régiek úgy tartják, hogy aszály idején még hosszú ideig kilátszott a fából készült régi templom keresztje. A középkor folyamán kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkezett a fornosi határban a Bégányi, a Perényi, a Földesi, a Szegedi család és a beregszentmiklósi uradalom. A későbbiekben pedig birtokolták még a Nánásiak, Galgócziak, a Létaiak, stb. Ma a fél falu Darcsi, Kukri, Barta. Lakói korán protestáns hitre tértek, 1645-ig Dercennek volt a fiókegyháza, akkor vált anyagyülekezetté. 1703-ban a falu népét a pestis erősen megtizedelte, az utolsó pestisjárvány 1745-ben volt, ekkor újból igen sokan haltak meg e betegségben. A szovjet megszállás után 1944 őszén 42 férfit hurcoltak el, közülük húszan odavesztek.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Fornosnak 1 455 lakosa van. Lakóinak túlnyomó része magyar: 1 412 fő.

A település lakói a szovjet érában a szomszédos Dercen földműveseivel közösen létrehozott gazdaságban dolgoztak. Ebben az időben igen sok fornosi helyezkedett el Munkács iparvállalatainál. 2000 tavaszán, amikor a kolhoz jogutódja, a kollektív mezőgazdasági vállalat feloszlott, a fornosi gazdák túlnyomó része az önálló gazdálkodás mellett döntött. Gyors ütemben hódított teret a fóliás zöldségtermesztés. Ma a községben alig találni olyan portát, amelyen ne állna egy-két fóliaház. Csaknem 400 darabból áll a községi csorda. A faluhoz közel eső munkácsi lakónegyedeket az itteniek látják el többek között tejtermékekkel is. A mezőgazdasági idény nagy részében a viszonteladók rendszeresen megfordulnak a községben, tudják, itt mindig találnak jó minőségű zöldségfélét, méghozzá kellő mennyiségben. A fóliázásnak az egyre inkább belterjesebbé váló zöldségtermesztésnek köszönhetően mind több helybéli talál itthon megélhetést. Jelenleg kb. húsz férfi dolgozik építőmunkásként valamely magyarországi cégnél, s negyvenre tehető azoknak a fornosiaknak a száma, akik nyaranta a közeli határ menti településeken vállalnak mezőgazdasági idénymunkát.

A Fornosi Általános Iskolának több mint 210 tanulója van, az óvodások száma 25.

Posta, felcserközpont, könyvtár helyben található. Az itt lakók két vegyesboltban vásárolhatnak. Az egyik egyben kávézó is. 

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma 1895-ben épült. A templom előtt áll a 2000-ben felavatott millenniumi emlékoszlop.

A falu népe 1991 novemberében a temetőkertben emlékművet állított a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak.

1938 őszén a magyar szabadcsapatok a rongyos gárda tagjai a közeli erdőben megütköztek a csehszlovák hadsereg egyik alakulatával. Az itteni harcokban mintegy húsz fő esett el, 20-25 fő fogságba került. Az elesett harcosoknak a visszacsatolást követően a régi temetőben emlékművet állítottak, mely, ha romos állapotban is, de még ma is áll.

Kikapcsolódás, pihenés

Közvetlenül a falu határában terül el egy hatalmas, több mint 200 hektárnyi víztükörrel rendelkező tározó. Amely egyidőben halastóként is üzemel. Partja a helybéliek és a környékbéliek kedvelt kirándulóhelye. Különösen az a rész igen népszerű a kirándulók körében, ahol az erdő majdnem a tó széléig lenyúlik. A halgazdaság egy másik kisebb víztározóját sporthorgászoknak tartja fenn. A halastó üzemeltetői hozzákezdtek egy minden igényt kielégítő üdülőövezet kialakításához. A tervek szerint a település otthonaiba bevezetik a földgázt, s ez újabb lendületet adhat a falusi vendégfogadás fejlődésének.

Adatlap