• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Csongor (Csomonyin)

Földrajzi elhelyezkedés

Csongor a Csap-Nagydobrony–Munkács útvonal mentén terül el. A község 23 kilométerre fekszik Munkácstól, Dobrony ide 5, Csap 18 kilométer. A legközelebbi vasútállomás Szernyén – a település négy kilométernyi távolságra van innét – illetve Barkaszón (ide öt kilométer) található. A helység neve évszázadokon át Csomonya volt. Az 1898-as évi negyedik törvénycikk alapján végzett országos helynévrendezés során változtatták Csongorra.

Történelem

A települést hajdan őserdők és a Szernye valamint a Latorca folyóból kiáradt mocsarak környezték. A krónikák tanúsága szerint a XV. században Korjatovics Tódor podóliai herceg tulajdonát képezte. A későbbi századok során kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkezett itt a Pálóczi-, a Brankovics-, a Lorántffy-, valamit a ruszkai Dobó család. 1566-ban az átvonuló tatárok a községet csaknem teljesen elpusztították. Református egyháza 1700-ban keletkezett. 1782-ig Nagydobrony fiókja volt. Ma a település lakóinak zöme a Hadar, a Csákány, a Tamási, a Sándor, a Baksa famíliához tartozik.

1944 őszén a sztálinisták 300 férfit hurcoltak el a lágerekbe, közülük 101-en odahaltak. A második világháborúban elesett csongori férfiak száma 29.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok alapján  Csongor lakossága 2 265 fő, szinte teljes egészében magyarok lakta település.

A szovjet éra évtizedeiben a település földművesei a szernyei és barkaszói sorstársaikkal közösen a helyi Kirov Kolhozban dolgoztak. Emellett igen sokan naponta ingáztak a lakóhelyük és a Munkácson, illetve Ungváron levő munkahelyük között. Az itteniek főként építő- és különböző iparvállalatoknál helyezkedtek el. Negyedszázaddal ezelőtt hajnalonként 10 munkásbusz szállította a járási, illetve a megyei központba a helyi munkaerőt. Ukrajna függetlenné válásakor (1991) kialakuló mély gazdasági válság során a csongoriak többsége elveszítette városi munkahelyét. Ez idő tájt egyre többen utaztak a megélhetés reményében a határon túlra dolgozni. A munkaképes férfiak jelentős része ma is Magyarországon keresi meg a család eltartásához szükséges pénzt, az asszonyok közül többen szegődnek el mezőgazdasági idénymunkára a határhoz közelebb eső településeken. Közben újraindult a termelés számos munkácsi és ungvári cégnél is, így a helybeliek közül egyre többen itt vállalnak munkát.

A kolhoz illetve a kollektív mezőgazdasági vállalat felszámolása után (2000 tavasza) a kolhozmunkások és a gazdaság nyugdíjasai között egy hektárjával felosztották az itteni földeket. Ezeken a parcellákon valamint a háztájiban főként gabonaféléket, burgonyát, céklát, káposztát termesztenek. A helybeliek közül egyre többen foglalkoznak árutermelő zöldségtermesztéssel. Ám legfőbb gazdasági növényük – immár bő negyedszázada – a seprűcirok, amely évente több mint 600 hektárt foglal el a csongori határban. A betakarított seprűcirokból a téli valamint a tavaszi hónapokban közel 1 millió seprű készül. Egy része kalákában. A seprűkészítés során pontosan meghatározták, hogy mely munkafolyamatokat végeznek a férfiak (kötés) s melyeket a nők (a seprű levarrása). A csongoriak a háztájiban megtermelt portékáikat főleg a munkácsi piacon értékesítik.

Az utóbbi 10 esztendőben – akárcsak Kárpátalja számos más településén - errefelé is divatba jött az út menti kereskedelem: ilyenkor az éppen aktuális termékeket kirakják a helybéliek az út szélére kitett asztalra, mérlegre. Így kínálják azt az arra haladó autósoknak.

A település általános iskolájába 300 tanuló jár. Az új, többszintes iskola építése számos külföldi alapítvány támogatásával most van folyamatban. Az óvodások száma 55. Postája, orvosi rendelője, könyvtára helyben, klubja 200 férőhelyes.

A községben élő illetve az ide látogató vendégek több mint 10 vegyesboltban vásárolhatnak, emellett 3 kávézó és egy videó szalon is a rendelkezésükre áll. Néhány éve autógumi javító műhely is működik. Bő évtizeddel ezelőtt hozták létre a helyi református egyház bázisán a szenvedélybetegek gyógyítását felvállaló missziót.

Hagyományőrző község, a településen mostanáig négy alkalommal tartottak falunapot. A helybeliek igen jó kapcsolatot ápolnak Veresegyházzal és Gödöllővel.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református templomát 1824-ben építették. 1851-ben leégett, 1853-ban újraépítették.

A faluközösség a templomkertben emlékművet állított a második világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak.

A falu határában ősi temetkezési helyek, kurgánok, ezek a késői bronz-, illetve a korai vaskorszakból származnak.

Kikapcsolódás, pihenés

A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a falu határában levő liget, a Kismakkos. Emellett nyáron igen sokan keresik fel a Szernye kanális azon részét, ahol a folyam az erdőn halad keresztül. Itt számos nagyszerű horgászhely található. A közeli erdőben nyaranta igen sok a gomba. Az idők során úgy alakult, hogy a település munkaképes férfijainak túlnyomó része építőmunkásnak képezte ki magát. Ez meg is látszik az itteni házakon, amelyek tágasak, s igényesen vannak megépítve. A falusi turizmus fejlődésének újabb lendületet adhat az a körülmény, hogy megkezdődött a földgázvezeték kiépítése. Vendégfogadás szempontjából az is igen előnyős, hogy a település több oldalról jól megközelíthető, s onnan könnyen elérhetők a kárpátaljai turizmus szempontjából leglényegesebb látnivalók: a munkácsi vár (félórányi autózás), ungvári skanzen (2 órányi autóút), Vereckei-hágó (3 órás út)

Adatlap