• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Dercen

Földrajzi elhelyezkedés

Az egyik legnépesebb kárpátaljai magyar község Munkácstól délre, a Szernye mocsár északi részén, a Kerek-hegy lábánál fekszik. Munkács ide 14 kilométer, Beregszász bő 10. A település egy-két kilométer hosszú bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár-Munkács-Beregszász-Nagyszőlős-Rahó országúthoz. A falutól északra négy kilométerre találjuk alsókerepec ruszin-ukrán falut, keletre – szintén 4 kilométernyi távolságra – a magyarok által lakta Fornost. Gát község innét délre, Beregszász irányába található (3 km).

Történelem

Árpád-kori település, a krónikák első ízben egy 1321. évi okmányban említik. A korai időkben fejedelmek birtoka, később a Széni család, majd a Pálócziak bírják. A XVI. század elején a Dobó családnak vannak itt kiterjedt birtokai, kisebb birtokrésszel rendelkeznek ekkor a Beniczkiek, a Csatók, a Forgácsok, a Munkácsyak. 1793-ban Weisz János neves orvos és táblabíró királyi adományul szép birtokot kapott itt, nevét Dercsényire változtatta. A későbbiek során sokat tett a falu fejlődése érdekében. Többek között a településen timsófőzdét létesített.

1875-ben tűzvész pusztított a faluban, a házak nagy része leégett. A XIX. században a legnépesebbnek számító famíliák a következők voltak: a Kállayak, a Gotteszmanok, a Demeterek, az Abonyiak, a Bakosok, valamint a Dókák, a Fodorok, a Nagy és a Szabó famíliák.

A község lakói korán áttértek a református hitre, református egyháza 1593-ban keletkezett, anyakönyvét 1770 óta vezetik. "Háromnapos munkára" 1944 őszén 402 férfit hajtottak el a községből, közülük 72-en sohasem tértek haza.

Jelene

Dercennek a 2001-es népszámlálási adatai szerint 2 793 lakosa van, ebből 2 727 magyar.

A szovjet érában a derceni és a fornosi földműveseket tömörítő Új Élet Kolhoz a megye élén járó gazdaságai közé tartozott, különösen a gabonafélék termesztése a jószágtartás terén értek el szép eredményeket. A kolhoz mellék üzemágaiban (téglagyár, varroda, fűrésztelep) is sok helybélit foglalkoztattak. Mindamellett igen jelentős volt azoknak a munkaképes korú dercenieknek a száma, akik Munkácsra jártak dolgozni (műszergyár, betonelemgyár, útépítő vállalat, stb.) A Munkács közelsége jelentősen közrejátszott abban, hogy az itteniek a háztájiban megtermelt termékfelesleget régtől fogva a város piacán értékesítették. A több mint 80 ezres lélekszámú Munkács primőr zöldséggel, burgonyával, tej és tejtermékekkel való ellátásában a falu ma is jelentős szerepet vállal. A kolhoz illetve a kollektív mezőgazdaság felbomlása után a nagyüzem tagjai illetve annak nyugdíjasai között 1,2 hektárjával szétosztották a földet. Felosztása került idő közben a kolhozvagyon is. Az utóbbi években egyre több helybéli kezd önálló gazdálkodásba. Az egyéni gazdaságok száma 2005-re meghaladta a 2500-at. Emellett 30 farmergazdaság is a derceni határban működik. (A nekik kimért földterület nagysága 7-9 hektár között mozog.) Igen sok derceni felismerte, hogy a jelenlegi helyzetben a legjövedelmezőbb ágazat a fóliás zöldségtermesztés. Az élelmes derceni gazdák arra törekednek, hogy a fóliaházakat ne csupán a kora tavaszi hónapokban használják ki, hanem a nyár végi, őszi hónapokban is: ilyenkor  hidegtűrő zöldségféléket – retket, hagymát, salátát – nevelnek.

A Derceni Középiskolába 450 tanuló jár, őket 40 tanár oktatja, az óvodások száma meghaladja a 60-at. A településen könyvtár, posta és két gyógyszertár működik. Klubja tágas, 450 férőhelyes, az 1989-ben megnyílt művészeti iskola itt kapott helyet. A megye határain túl is jól ismerik a helyi Gyöngyösbokréta népi együttest. (Immáron évek óta ők a házigazdái a Kárpátaljai magyar folklórfesztiválnak, amely általában június hó folyamán kerül megrendezésre. 

A derceniek túlnyomó többsége református.

A községben az utóbbi 8-10 évben számos új kereskedemi, vendéglátóipari egység nyílt, az ABC-k száma meghaladja a 10-et, egy részük kávézóként is funkcionál.

Étterem, pékség, asztalos műhely, gépkocsi javító műhely szintén található a községben.

Emlékhelyek, nevezetességek

A klasszicista stílus jegyét magán viselő református templom 1835-ből való.

A sztálini lágerekbe odapusztult dercenieknek 1989 novemberében a temetőkertben kopjafát állítottak, 1991 májusában pedig a templomkertben felavatták azt az emlékművet, amely a sztálinizmus és a második világháború áldozatainak állít emléket.

A közeli Kerek(Temető)-hegyen évtizedeken keresztül állt a sírbolt, fölé hat kőoszlopon nyugvó kupolás emelvényt építettek. A díszes síremléket a szovjet érában lerombolták. Mostanra már csak néhány faragott kő maradt meg belőle. Az itteni hagyományőrzők terveiben szerepel a Temető-hegy rendbetétele, a Dercsényi család sírhelyének helyreállítása. A település lakói 2000-ben a parókia épülete előtt millenniumi emlékoszlopot avattak.

Kikapcsolódás, pihenés

A helybéliek nyáron a közeli téglagyár melletti bányatóra, népszerű nevén a Balatonra járnak fürödni, az utóbbi időben egyre inkább felkapott hellyé válik a hatalmas, 200 hektáros víztükörrel rendelkező fornosi víztározó és annak környéke, ahová negyedórányi autózás során jutnak el. Dercen közelében, a településtől 3-4 kilométernyi távolságra több nagy kiterjedésű erdő húzódik (izsnyétei, kerepeci). Ezekben igen sok gomba terem. Kisebb-nagyobb gyalogtúrára, sétákra ugyancsak alkalmasak ezek az erdők.

Adatlap