• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Gut

Földrajzi elhelyezkedés

Gut község Beregszásztól észak-nyugati irányban a várostól 14 kilométerre terül el. Tölgyerdőn át vezető 5 km hosszúságú bekötőút köti össze a helységet a Beregszász - Munkács országúttal. A legközelebbi vasútállomás Nagybégányban illetve Barkaszón található, mindkettő 12 km-re. Szomszédos települések: délre Kisbégány (5 km), észak-keletre Barkaszó 12 km-re található.

A Borzsából kiszakadó Vérke, másképpen Jaszenó, vagy Nagyvíz, illetve Nagypatak itt torkollik a gáti tóból eredő Szernyébe. A Szernye ezen a szakaszon a Feketevíz nevet viseli. A Kerepec-patak szintén a guti határban ömlik a Szernyébe.

Történelem

A krónikák első ízben a Gut nevet 1312-ben említik egy Csarodán hatalmaskodó nemes kapcsán. Azt is feljegyezték, hogy a gutiaknak ezen a részen szerzett birtokuk volt és ezt adták 1328-ban cserébe .

Nagygut
Mint a munkácsi várhoz tartozó helységet 1465-ben Szilágyi Erzsébet birtokolta, melyet 1484-ben Mátyás király fiának, Jánosnak adományozott. A helyi népemlékezet úgy tartja, hogy a király a községnek ekkor adományozta az Esztrom nevű határbeli erdőt. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok Nagygutot teljesen elpusztították, lakóit rabul ejtették és elhurcolták.

A reformátussá vált község 1645-ig Izsnyétének volt a fiókegyháza. Anyakönyvét 1774 óta vezetik. Eredeti fatemploma helyett kőtemplomát 1830-ban kezdték építeni, amelyet a toronnyal együtt 1844-ben fejeztek be.

Az első világháborúban Nagygutról 21-en haltak hősi halált.

Kisgut
A XV. századbeli okmányokban a községet Nagyszernyeként is emlegették. Hajdan földvára is volt, földtöltésekkel erősítve mintegy egyhektárnyi területen. A történészek közül sokan azon a véleményen vannak, hogy a települést az István és Péter királyok idejében beköltözött Guth-Keled család alapította. Ebből a családból eredtek a Buttkay, Raskay, Drágffy, Gilet, Ramocsa és a Báthory családok. A XVI. század közepén királyi adományként a Fornossy család jutott itt birtokrészekhez. Az 1566-os második tatárdúlást követő adóösszeírásból kitűnik, hogy az átvonuló tatárok ezt a falut is feldúlták. A tatárdúlással kapcsolatos a legenda, miszerint Kisguti Balázs akkori birtokos menekülés előtt elásatta kincseit a vár területén. A történet meseszerű átköltésében már hat aranyökör, ugyanennyi eke és béres szerepel.

Gutról is többen részt vettek a Rákóczi vezette szabadságharcban. Szernyi Máté 1703-ban a munkácsi vár ostromakor súlyosan megsebesült a sáncokon. Rajta kívül még Barkaszi Gergely, Illés István, Illés Marci, Barkaszi István hajdúk, valamint Balogh Gáspár fejszés vett részt a harcokban. Fornosi Gergely fia, Zsigmond guti birtokos is beállt Rákóczi seregébe, s úgy tudni, hogy az egyik csatában elesett. 1731-ben a császári adománylevél gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Ferencnek adományozta a munkácsi és beregszentmiklósi uradalmakat, így a nagyguti birtok is a főnemes kezére került.

A kutatók szerint az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak is vannak guti résztvevői, annyi mindenesetre tény, hogy a beregszászi temetőben nyugvó Nagyidai Berzsenyi Antal huszárhadnagy családja Guton volt birtokos.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Gutnak 1440 lakosa van. A község két település - Nagygut és Kisgut - 1946-ban történt egyesüléséből jött létre.

A községben 1948-ban alakították meg a Vorosilov nevét viselő kolhozt, amely aztán 1959-ben egyesült a bégányi gazdasággal. A helybéliek állítása szerint ekkor kezdődött el a település "gyarmatosítása", ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a gazdaság vezetői kevés figyelmet fordítottak a község valamint a kolhoz itteni részlegének fejlesztésére. Mindezek ellenére a szovjet érában igen sok helybeli lakosnak nyújtott megélhetést a közös gazdaság. A háztájiban - a kolhozból kapott természetbeni juttatásokat felhasználva igen sokan foglalkoztak szarvasmarha és sertéshízlalással. A jószágtartás és -eladás ma is igen sok család számára biztosít kiegészítő jövedelmet.

2000 tavaszán az Ukrajnában zajló földreform eredményeként itt is felosztották a kollektív gazdaságot, s a kolhoztagok és kolhoznyugdíjasok - a szántó minőségétől függően - másfél-két hektárnyi földterülethez jutottak. Ez teremtette meg a községben található 400 családi gazdaság alapját. A guti határban bérelt földeken - mintegy 150 hektáron - tevékenykedik a Termés 2000 Mezőgazdasági Kft. A tíz guti farmer egyenként 3-4-5 hektárnyi földön gazdálkodik. Mind az egyéni termelők, mind a Kft. főként szemesek és burgonya termesztésével foglalkozik. Az utóbbi években mind többen próbálkoznak kordonos uborka, illetve paradicsom termesztésével. Sokan a fóliaházi zöldségtermesztésben látják a jövőt.

A legnagyobb helybéli munkaadó jelenleg a Bon-Ton közös vállalat, amely varrodájában száz fiatalasszonyt és lányt foglalkoztat. Mintegy kéttucatnyian továbbra is a beregszászi ipari üzemekben és szolgáltató egységekben dolgoznak. Ugyanennyi lakosnak ad munkát a helyi Kft. is.

A munkaképes lakosság jelentős része Magyarországon keresi meg a kenyerét. A fiatal férfiak építőmunkásnak szegődnek, az asszonyok a határközeli településeken vállalnak idénymunkát. Néhány helybéli erdőmunkásnak szegődött. Nyaranta mintegy 40-50 család egészíti ki jövedelmét azzal, hogy gombát gyűjt az erdőben s azt értékesíti. Az egy idényben begyűjtött gombamennyiség ugyancsak imponáló, ha kedvező az időjárás, akkor naponta mintegy három mázsa gombával kell számolni, ami egy idényre átszámítva 8-10 tonnát jelent. A guti erdőben nem csupán az egyszerűnek mondott galamb, őzláb, bokros, kenyér és tyúkgomba található meg. A tapasztalt, a jó helyismerettel rendelkező gutiak rengeteg minőségi gombát, köztük vargányát, tinórut is begyűjtenek.

A településen a következő mesterségeket űzik: asztalos, cipész, fafaragó, kádár, ács, legjelentősebb a kőművesek száma. Gut hagyományőrző község. Télen igen sokan ma is rongypokrócot szőnek, kézimunkáznak. A kenyérsütés továbbra sem ment ki a divatból.

 A Guti Általános Iskolában közel 200 gyerek tanul, óvodába 40 csöppség jár. Posta, felcserközpont, klub helyben. A településen hat ABC, s egy kávézó működik. A falu központjában hamarosan átadásra kerül egy nagyobb kereskedelmi központ.

Gut jelenlegi lakói csaknem kivétel nélkül valamennyien magyarok, mintegy 85%-uk református. Jelentős lélekszámú a helyi baptista gyülekezet, és a Jehova tanúinak közössége.

Emlékhelyek, nevezetességek

A falu határában, ott ahol a Jaszenó és a Nagyvíz egymásba torkollik, egy XI-XIII. századi földvár állt, amelynek nyomai még a XIX. század végén is fellelhetők voltak. A népi emlékezet úgy tartja, hogy ezt az erősséget Kismunkácsnak hívták.

Az első világháborús emlékművet - sok hányattatás után - a református templom kertjében állították fel. A három méter magas négyszögletű obeliszken két márványtábla őrzi az elesettek neveit.

A református templommal átellenben, ott, ahol korábban az első világháborús emlékmű állt, 1993 szeptemberében emlékművet állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak. Ugyanezen a kis téren 2001 júniusában felavatták államalapító Szent István királyunk szobrát, Veres Péter beregszászi művész alkotását.

Kikapcsolódás, pihenés

A település határában, akárcsak az elmúlt évszázadokban, ma is hatalmas erdőségek húzódnak. Az állami erdő 2000 hektárt, a gazdaságközi 220 hektárt tesz ki. A korábbi évek során az itt élők és a környékről ide látogatók számos pihenőhelyet alakítottak ki. Az egyik legnépszerűbb a barkaszói úton található liget, amely fürdésre és horgászásra egyaránt alkalmas Nagyvíz mentén húzódik. Hasonlóan sokan látogatják a Kisbégány és Gut közös határában található Szugojt. A helybeliek itt egy üdülőövezet kialakítását tervezik, a Ducskó-dűlőben pedig, ahol most homokkitermelés folyik, a jövőben egy halastavat létesítenek.

Gut hagyományőrző község. A település a környéken talán az egyetlen, ahol az iskolások kisze baba-égetéssel egybekötve télbúcsúztatót tartanak.

A községbe igen sok látogatót vonz a Guti Pünkösdi Napok. A kétnapos együttlétre többszázan érkeznek a környező falvakból, illetve Beregszászból. Az állandó programok között szerepel többek között képzőművészeti kiállítás, pünkösdi király és pünkösdi királyné megválasztása, a helyi hagyományőrzők énekes-táncos műsora, kárpátaljai műkedvelő együttesek fellépése, valamint kötélhúzó, famászó és kődobáló verseny. Hétfőn nagyszabású labdarúgó-tornát bonyolítanak le. Újabban sor kerül a beregvidéki borok kóstolójára is. Az ide látogatók bográcsgulyást, halászlét éppúgy kóstolhatnak, mint rablóhúst vagy egészben sült malacot.

Adatlap