• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Gát

Földrajzi elhelyezkedés

A település az Ungvár - Munkács - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Rahó műút mentén terül el. Beregszász 12 kilométerre, Munkács 16 kilométerre van innét. Gát az egyik kárpátaljai kistáj - a beregi - Tiszahát központi részén fekszik, amelynek peremsüllyedéke a Szernye-mocsár mára lecsapolt területe.

A község - a korábbi évszázadokhoz képest számottevő - XVIII-XIX. századi fejlődését, lakosságának gyors gyarapodását elsősorban annak köszönhette, hogy az Alföld peremén kialakuló úgynevezett vásár-városvonal - Ungvár-Beregszász-Nagyszőlős - mentén helyezkedett el, amelynek állomásai már ez időben is a vidék legjelentősebb forgalomgyűjtő és -elosztópontjai voltak.

Történelem

Árpád fejedelemmel az élen a magyar fősereg 895 elején a Vereckei-hágón átkelve érkezett Munkács vidékére, majd elfoglalta az alföldet. Ezt követően az észak-keleti Felvidék a XIV. század végéig fejedelmi, királyi és hercegi birtok. A kőből épített munkácsi vár - amely 16 kilométerre van innét - keletkezésének idejére nincsenek pontos adataink. Az viszont tény, hogy a Vereckei-hágón betörő Batu kán vezette fősereg 1241 márciusában Munkács települést elpusztította. A helyi szájhagyomány szerint a sűrűn benőtt mocsár alapos ismerete mentette meg Gát falu népét a tatároktól. Az itt lakók a Szernye-mocsárban találtak menedéket, mert jól ismerték a gázlókat, az ember súlyát megbíró zsombékokat. A tatárok viszont nem mertek a lápba behatolni.

A település élete ezután hosszú évszázadokon át - a XIV. századtól az 1940-es évekig összefonódott a Beregvármegye központját elfoglaló munkácsi váruradaloméval. Nagy Lajos halála után özvegye, Erzsébet uralkodása (1382-1387) alatt a domínium királynői birtok. Később Zsigmond király a Perényieknek adja. Bírta a helységet - többnyire mindig a munkácsi váruradalommal együtt - Korjatovics Tódor podóliai herceg , majd a Hunyadiak és a csáktornyaiak.

Később a domínium az uralkodó nejének (Habsburg) Mária királynénak a tulajdonába került. Egy ideig Szapolyai, később Ferdinánd, majd János Zsigmond özvegye, Izabella királyné bírja.

1566 végén a Tokaj várát ostromló János Zsigmondot a török szultán parancsára segítő krími tatár kán serege visszavonuláskor Gáton 11 telket elpusztított és tulajdonosaikat magával hurcolta. 1605-ben Bocskai István erdélyi és magyarországi fejedelem, majd nemsokára Bethlen Gábor a domínium tulajdonosa. II. Ferdinánd a kincstárba befizetett 150 ezer birodalmi tallér ellenében Rákóczinak és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adományozta a munkácsi uradalmat. Hosszú ideig az övék is maradt.

1657 júniusában a védtelenül hagyott Vereckei-hágón át a Rákóczi-birtokokra tört egy negyvenezer fős lengyel sereg. Felégette Munkács városát, a várat azonban nem tudta bevenni. Beregszászt és a környező falvakat - közte Gátot is - s az ugocsai, máramarosi települések sorát felperzselte, lakosai nagy részét lemészárolta.
A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot a községből 13-an küzdötték végig. A település 1726-tól a Schönborn uradalom része. Az 1739-42-es pestis járvány megtizedelte a helység lakosságát. A Bereg megyei 1848-49-es honvédegylet tagjai névsorát a millennium évében 1896-ban állították össze. A jegyzék szerint 3 igazolt honvéd vett részt a szabadságharcban.

Az első világháborúban a községből 82-en vettek részt, 19-en hősi halált haltak. A II. világháborúban, s a helyi magyar férfiak elhurcolása - 1944 ősze - erősen megtizedelte a falu lakosságát. Az utóbbi tragikus eseményt, illetve a Sztálin-Hruscsov nevével fémjelzett korszakot örökítette meg Holnap is élünk (1965) c. regényében a falu szülötte, Kovács Vilmos.

Jelene

Az egyik legnépesebb magyarlakta község Kárpátalján. Lakosainak száma - a településtől mintegy két kilométerre fekvő Csikósgoronddal együtt - 3500 fő.

Az Ukrajna függetlenné válását követő években meginduló földreform eredményeképpen Gáton is kiegészítették a háztáji telkeket: ma az itt található 1100 családi gazdaság átlagosan 80-90 árnyi földterületen, illetve igen sokan egy-másfél hektáron gazdálkodhat. (Ez azzal magyarázható, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy a falubeliek a tanácstól földet béreljenek.) Hét-nyolc évvel ezelőtt - átlagosan öt hektárnyi szántón - öt farmergazdaság alakult. A magángazdák többnyire kalászos növényeket, valamint burgonyát, céklát, takarmányrépát termesztenek.

Nagy hagyománya van errefelé a kocatartásnak. A földterület jelentős része azonban továbbra is a helyi tenyészüzemhez tartozik, amely igen komoly finanszírozási gondokkal küzd évek óta. Szorult helyzetéből úgy próbál szabadulni, hogy a rendelkezésre álló földterület egy részét bérbe adja. (A munkácsi székhelyű Artosz vállalat több mint ezer hektár földet bérel.) A helyi gazdaság mintegy hatvan munkást, az Artosz Mezőgazdasági Kkft. 45-50 dolgozót foglalkoztat. Igen sok helybéli eljár dolgozni Beregszászra - a rádiógyárba, az itt működő fafeldolgozó cégekhez, az útépítő és meliorációs vállalatokhoz. Igen sok gáti lakos dolgozik a munkácsi építőipari vállalatoknál. Jelentős azoknak a száma is, akik Magyarországon találtak kereseti lehetőséget.

A településen olajütő, pékség és malom működik, ám ezek csak időszakosan termelnek.
A községnek postája, orvosi rendelője, több száz férőhelyes kultúrháza van (ez utóbbira már igencsak ráférne egy nagyjavítás).

A Gáti Középiskolába 375 tanuló jár, az óvodások száma 50.

A református egyházközség parókiája néhány évvel ezelőtt épült.

A helybelieket és az ide látogató vendégeket 8 ABC-ben szolgálják ki. A központban található az építészetileg is figyelemre méltó igencsak hangulatos Csárda étterem. A helyi igények kielégítése céljából a Polgármesteri Hivatal öt évvel ezelőtt a nagyáruház előtti téren piaci árusítóhelyeket létesített. Itt a helybeliek különféle zöldségféléket, tejtermékeket, a vándorkereskedők pedig háztartási cikkeket, ruhaneműket, lábbeliket árusítanak a hét több napján. A 2003-as esztendőben felgyorsult a községben a gázvezeték építése. A tervek szerint a következő évben az itteni otthonok jelentős részében már ezt a könnyen kezelhető fűtőanyagot használják majd.
Gát évek óta ápol testvértelepülési kapcsolatokat a magyarországi Mándokkal.

Emlékhelyek, nevezetességek

Itt született és töltötte ifjúságát Kovács Vilmos (1927-1977), Kárpátalja mindmáig legtehetségesebb költője, a magyar kisebbség életét elsőként bemutató regény szerzője. A nevét viselő kör emléktáblát állított a falu nagy fiának.

Gát lakossága 1989 novemberében a helyi temetőben kopjafát állított. 1990 novemberében pedig ugyanitt feliratos emlékművet avatott a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

A község közelében több erdő is található. Ezek közül a legnagyobb a guti és az izsnyétei. Akik kedvelik a hosszú erdei sétákat és túrákat, azok számára ideális hely mindkettő. Az év nagy részében gombázásra is alkalmas a környező terep. Aki pedig a tanyai élet mindennapjaival szeretne megismerkedni, az látogasson el a közigazgatásilag a településhez tartozó Csikósgorondra és Nyárasgorondra. Itt száz évvel ezelőtt épült cselédházak és majorsági épületek találhatók.

Adatlap