• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Csonkapapi (Popovo)

Földrajzi elhelyezkedés

Csonkapapi 22 kilométerre délnyugati irányban fekszik Beregszásztól, 4 kilométerre a Zápszonyban található vasútállomástól. A Kaszony - Barabás határátkelő három, a Harangláb - Lónya határátkelő pedig öt kilométerre található innét. A községet átszelő Micz-patak hosszan tartó aszályos nyarakon kiszárad.

Történelem

Az Árpád-kori település a kezdeti időkben valószínűleg királyi birtok volt, utóbb az Aba nemzetség kezére került. 1318-ból származó feljegyzésből kitűnik, hogy Károly király visszaadta Aba Somosi Jánosnak a tőle elkobzott birtokot. A község voltaképpen két településből alakult: Csonkásból és Papiból. Csonkás ugyanis elpusztult, lakossága Papiba menekült, mivel az fallal megerősített helység volt. A települést egy darabig Haraszti Erasmus katolikus pap birtokolta, majd a XIV. században a Kerecsényi családé lett. Az 1567-i adóösszeírási lajstrom szerint a falu több házát német katonák pusztították el.

A falut ma is szinte teljes egészében reformátusok lakják. Anyakönyve 1769-ben kezdődik. Iskolatanítót 1659 óta tart a község.

A községnek 80 polgára vett részt az I. világháborúban, közülük 12-en hősi halált haltak. A II. világháború frontjain húszan estek el.

Jelene

A 2001-es népszámlálás szerint Csonkapapiban 1900 ember él.
Az Ukrajnában zajló földreform eredményeként a helyi mezőgazdasági nagyüzemben tevékenykedő dolgozók és a kolhoznyugdíjasok a felosztott közösből átlagosan másfél hektárnyi földet kaptak. Ez teremtette meg a mai egyéni gazdaságok (számuk jelenleg ezer) alapját. A föld- és vagyonrész tulajdonosok egy jelentős hányada szántóját és vagyonát bérbe adta. Ezeket a termelési eszközöket használja a község területén működő két mezőgazdasági társulás, illetve egy nagyobb méretű farmergazdaság. A helybeli földművesek szemes terményt, burgonyát, zöldségfélét, újabban napraforgót termesztenek. Sokan foglalkoznak hízó, illetve tejelő jószág tartásával.

A munkaképes lakosság meghatározó része továbbra is a határ túloldalán keresi meg a kenyerét. Igen sokan járnak át mezőgazdasági idénymunkára. Jelentős az építőiparban dolgozók száma is. Az utóbbi években a Flextronics multinacionális cégnek köszönhetően mintegy húsz fő kapott munkát a vállalat beregszászi üzemegységében. A helyi általános iskolában jelenleg 116 gyerek tanul. A több mint százéves óvodaépületet nemrég holland segítséggel sikerült teljesen felújítani.

A községben és a hozzá tartozó 180 lelket számláló Kispapiban felcserközpont működik. Postája helyben. A helybélieknek tágas kultúrházuk van, ám fűtés hiányában a hidegebb hónapokban kihasználatlanul áll. Mindazonáltal művelődési élete élénk: tánckör, citera-együttes, színjátszó kör működik. A településen több hangulatos kávézó várja a vendégeket.

Gazdag az ABC-k élelmiszerkínálata. Ezek a boltok igen sok háztartási cikket is árusítanak.
Papi évek óta ápol testvérkapcsolatokat a magyarországi Decs nagyközséggel. A falunapokat itt általában pünkösdkor rendezik. Ilyenkor nagyszabású népünnepélyre kerül sor.

Emlékhelyek, nevezetességek

Mostani kőtemplomát - barokk és klasszicista stíluselemekkel - 1795-ben kezdték építeni és 1800. június 7-én szentelték fel. 1944 őszén a községből 120 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 47-en odahaltak. A faluközösség 1991 novemberében emlékművet állított az elhurcoltaknak.

A csehszlovák korszakban a községben - hisz itt húzódott a magyar-csehszlovák határ - határ menti erődítményt létesítettek finánc és csendőr laktanyával.

A község szülötte Nagy Zoltán Mihály író, aki a Sátán fattya című regényében megrázó erővel mutatja be az 1944 vérzivataros novemberének eseményeit, maradandó emléket állít a lágerekbe elhurcolt férfiaknak és hozzátartozóiknak.

Itt született Veres Péter festőművész, akinek művei nemcsak Bereg-vidéken és Kárpátalján, hanem a régió határain túl is ismertek. Az alkotónak számos kiállítása volt már Magyarországon is.

Adatlap