• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Bilke (Bilki)

Földrajzi elhelyezkedés

A közel nyolcezer lelkes település a Borzsa-folyóba torkolló Bilke patak mentén terül el. Nyolc kilométerre Ilosvától, a járási székhelytől. Az egyre inkább városiasodó településen halad keresztül az Ungvár-Munkács-Huszt országút. Az 1900-as évek elejétől, a vasút megépülésének kezdetétől egészen a század hetvenes évéig kisvonattal is meg lehetett közelíteni a községet, ugyanis a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasúti pálya itt halad el. Gazdasági okokra hivatkozva akkoriban megszüntették az itteni járatokat, az egyre inkább leromló pályaszakasz felújítására azóta sincs pénz. A kisvasúton Beregszászból kiindulva, Kígyósón, Nagyberegen, a két Remetén, valamint Kövesden és Ilosván keresztül vezetett az út Bilkéig. Ezt a harminc kilométeres távolságot a vonat bő egy óra alatt tette meg. A helység ugyancsak megközelíthető volt Nagyszőlősről Komlós kitérőn át.

Történelem

Első írásos említése 1338-ból való. A XIX. században már mezővárosi rangot vívott ki. A környéken ekkoriban vasércbánya, vashámor, mészégető, malom működött. A XIV-XIX. század folyamán középnemesi családok – a Bilkey- , a Gorzo- , a Lipcsey -  és az Ilosvay famíliák – birtokolták ezt a vidéket. Az itteni gazdák jelentős számú jószágállománnyal rendelkeztek. A domboldalakat szinte mindenütt gyümölcsösök foglalták el. Az itt élők régóta büszkék arra, hogy a környéken készül a legfinomabb szilvórium.

1944 gyászos őszén az itt élő magyar családokból elhurcolták a férfiakat, közülük csaknem negyvenen odahaltak.

Jelene

A szovjet érában a helyi Új Élet Szovhozt Kárpátalja egyik élenjáró gazdaságaként tartották számon. A hetvenes évektől kezdődően az itteni kukoricatermesztők érték el a megyében a legkiválóbb eredményeket (110-112 kg-os hektáronkénti átlagot), brigádvezetőjük, Jurij Pitra megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. A nyolcvanas években a Bilkével határos másik két szomszédos gazdasággal közösen intenzív gyümölcsöst telepítettek, aszalót építettek. A Bilke környéki domboldalakon ekkoriban már nemcsak alma, körte, szilva termett. Ekkoriban már nagy kiterjedésű szőlőtáblák is húzódtak errefelé. A gazdaságban megtermett gyümölcs és zöldségféle egy részét a szovhoz konzervgyárában dolgozták fel. Hogy a tagság foglalkoztatása egész éven át biztosított legyen, az állami gazdaság számos melléküzemágat – a konzervüzemen kívül varrodát, asztalos műhelyet, fűrésztelepet működtetett. Az Ukrajna függetlenségével egyidőben jelentkező mély gazdasági válság tönkretette a jól prosperáló gazdaságot, ekkor igen sokan váltak munkanélkülivé (a múlt század 90-es éveinek elején járunk). A közös gazdaság felszámolása (2000 tavasza) után a tagság némi földhöz jutott ugyan, ám messze nem annyihoz, hogy ez biztosította volna  a család megélhetését. Sok helybéli kénytelen volt a külhonban munkát vállalni. A férfiak főként nagyobb építkezéseken tudtak elhelyezkedni. Bár a helyzet azóta jelentős mértékben javult, a munkanélküliség ezen a vidéken még továbbra is nagy, így a bilkei férfiak közül sokan ma is Oroszország, Ukrajna nagyobb városainak építkezésein dolgozik. Jó néhányan Csehországban, Szlovákiában találtak munkát.

Hitélet

A szláv népesség itt görög katolikus illetve pravoszláv vallású. A görög katolikus egyházat 1949-ben betiltották, a helyi hívek a templomot csak a rendszerváltást követően 1990-ben kapták vissza.

A magyar családok többsége református. Az itteni nemesi családok között a XVI. században hamar gyökeret vertek a kálvini tanok, 1703-ban a protestánsok mát anyaegyházzal bírtak. Később azonban a XVIII. század végén Ilosva fiókja lett. 1828-ban a bilkei református gyülekezet újra önálló. Első templomukat valószínűleg még az 1600-as évek közepén építették, amely torony nélküli volt. A harangok haranglábon álltak. Valószínűleg ezt a kis templomot építették át 1899-ben. Ekkor kapott tornyot az építmény. 1977-ben – a dühöngő ateizmus idején – lebontották a templomot. 1991-ben, megkezdődött az új, a jelenlegi templom építése, melyet 1993 novemberében szenteltek fel. A bilkei református egyházközség jelenleg 40 tagot számlál, akik 3 településről (Bilke, Ilosva, Ilonca) jönnek össze. Az istentiszteleteken 16-25 fő van jelen átlagosan. Ez az egyik leginkább kihalófélben levő gyülekezet. Jelenleg az istentiszteletek és a lelki különgondozás a magyar nyelv mellett ukrán nyelven is folyik. Ennek eredményeként kialakulóban van egy ukrán nyelvű református közösség is.

Kikapcsolódás, pihenés

Nyaranta az erdőkben errefelé rengeteg gomba terem. Aki elhatározza, hogy néhány napot tölt itteni családoknál, annak bizonyára módjában áll majd megkóstolni számos helyi ételkülönlegességet, főként, a gombával, káposztával készült ételek nagyon finomak. A Borzsa folyó itt még igen heves sodrású, így a folyami horgászat kedvelőinek ilyen típusú horgászásra kell felkészülni, vagy a helybéliektől elsajátítani, hogyan lehet eredményesen horgászni az ilyen sebes sodrású vízben. Az erdőkben a tisztások szélén többféle erdei gyümölcs terem: málna, szeder. A vadászok számára télen igen vonzó ez a vidék. November elejétől kezdődően a helyi vadászkollektívák nem csupán nyúl és rókavadászatokat szerveznek, ezen kívül minden évben kilövésre kerül néhány vaddisznó és őz is. Az utóbbi évtizedben többször előfordult, hogy télen, a havasokból leereszkedő farkasok a hegyi falvakban a gazdáktól elragadták a jószágot. Emiatt hajtóvadászatot kellett szervezni az ordasok megfékezése érdekében.

Adatlap