• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Aknaszlatina (Szolotvino)

Földrajzi elhelyezkedés

Aknaszlatina régi bányásztelepülés a Tisza mentén, az ukrán-román határ térségében. A járási központ, Técső 25 km-re van innen. Lakóinak száma meghaladja a kilencezret, közülük több mint kétezer-kétszázan magyarnak vallják magukat. A településen keresztülhalad az Ungvár-Rahó országút. Vasútállomása helyben, a Csap-Nagybocskó vonalon.

Történelem

A település történelmét meghatározta az a tény, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb sókészlete. A település történetének kezdete - erről tanúskodnak az itteni pénzérmék - a római birodalom korába nyúlik vissza. Természetesen a só kitermelését is igen korán elkezdték.

A sóbányászattal kapcsolatos a Kunigunda-legenda is. IV. Béla király lánya, Boleszláv lengyel herceg hitvese meglátogatta a máramarosi sóbányákat. Ekkor történt, hogy az egyik bányába szándékosan beleejtette gyűrűjét. Amikor férjéhez Lengyelországba utazott, Krakkó környékén megparancsolta, hogy az általa megjelölt helyen aknát ássanak.

Egy idő után a mélyben dolgozó munkások jó minőségű sóra leltek, s hamarosan előkerült a királylánynak a szlatinai aknába rejtett gyűrűje is" A helyi bányászmúzeumban kiállított anyag bemutatja, hogy évszázadokon át milyen eszközökkel termelték ki a sót a bányászok.

A munka nehézségére jellemző, hogy már 1492-ben sztrájkba léptek a máramarosi királyi sóbánya dolgozói. 1514-ben pedig fellázadtak az embertelen munkakörülmények miatt, s közülük sokan csatlakoztak a Dózsa György vezette parasztfelkeléshez. A XII. század végén, a XVIII. század elején a sóbányászok közül igen sokan Ivan Pintye betyár csapatába álltak.

A Rákóczi-szabadságharc elején Pintye népes csapatával a kurucokhoz csatlakozott. A szabadságharc leverése után nem maradt el a megtorlás sem: a bánya közvetlenül a császári udvarból kinevezett főtiszt irányítása alá került. A lakosság háromnegyedét kitevő bányászok mellett az itt élők közül sokan fakitermeléssel, földműveléssel, kisiparral, kereskedelemmel foglalkoztak.

A vasút megépítéséig - az ezer-nyolcszáznyolcvanas évekig a só egy részét szekereken szállították le az Alföldre, a másik része pedig tutajokon jutott el a rendeltetési helyre. A lakosság és a jószágállomány sóval való ellátását a kincstár vállalta magára, és már a tizennyolcadik század elejétől kezdődően jól működő ellátó hálózatot hozott létre. Ezek fontos részei a sóraktárak, amelyek természetszerűleg a vízi útvonal legfontosabb állomásain épültek: Tiszaújlakon, Tárkányban, Tokajon, Szolnokon.

Jelene

1944 novemberében a sztálinisták 690 magyar férfit hurcoltak el, 172-en odahaltak.

Számos okra vezethető vissza, hogy a sókitermelés a múlt század kilencvenes éveiben a korábbi szint negyedére - harmadára esett vissza. Az elmaradt beruházások és felújítások ebben éppúgy közrejátszottak, mint a téves árpolitika. Mint alapvető élelmezési cikket a szovjet érában önköltségi ár alatt értékesítették, s az árkorrekciót Ukrajna függetlenné válása utáni időkben elég későn hajtották végre. Közben megváltoztak a fogyasztói szokások, sok ukrajnai háztartásban azóta a szlatinai kősónál jóval finomabb, főzött sót használnak. Ugyanakkor megváltoztak, sokat romlottak a só kitermelésének körülményei is. Egyre több pénzt emészt fel a bányákba betörő víz kiszivárgása. A tárnákat elárasztó vizek egyre nagyobb, már-már megoldhatatlan problémát jelentenek. A bánya akadozó termelése miatt az elmúlt másfél évtizedben sok helybéli kényszerült arra, hogy külföldön vállaljon munkát. A fenti problémák ellenére Aknaszlatina gyors ütemben fejlődő, városiasodó nagyközség.

Kórház 300 m mélyen a föld gyomrában

Igen híres gyógyintézménye Szlatinának az allergológiai kórház, amelyet ugyancsak az egyik elhagyott bányában rendeztek be 300 méter mélyen a föld méhében. Itt számos légúti és allergiás betegséget gyógyítanak igen kiváló eredménnyel.

Már a múlt század elején felfedezték, hogy gyógyító hatásuk van a szlatinai sóstavak vízének. Ezek az elhagyott bányák helyén keletkeztek. Nyaranta százak és százak látogatnak ide. Természetesen nemcsak betegek. A környéken tapasztalható nagyszabású építkezésekből látszik, hogy hamarosan itt nagy kiterjedésű üdülőövezet jön létre.

Hitélet

Római katolikus egyháza 1833-ban szerveződött újjá. Anyakönyvét is ez évtől vezetik. A templom Szent István király tiszteletére épült 1856-ban. A hívek száma meghaladja az 1 000 főt.

A szovjet érában megfigyelhető volt a magyar intézmények tudatos elsorvasztása. 1965-ben a különálló magyar és román általános iskolát beolvasztották az ukrán középiskolába. 1989-ben a magyar érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére a magyar középiskola önállósult. Az 1990-es években önálló magyar óvodai csoport is indult. Az ezredforduló táján a Karitász megalakította a Szent Család Óvodát, ahol a foglalkozások nyelve magyar.

Magyar élet

A millecentenárium méltó megünneplésére egyedülálló kezdeményezésbe fogott a szlatinai magyarság. (A kilencezer lelkes településen a magyarok száma kb. kétezer-kétszázra tehető.) Az évforduló tiszteletére a katolikus templomkertben gyönyörű szoborparkot hoztak létre. A helybéliek felkérésére hét művész megalkotta hét magyar szent szobrát. A félkörben elhelyezett mészkőből illetve stukkóból készült alkotások Szent Istvánt, Szent Imrét, Árpádházi Szent Erzsébetet, Árpádházi Szent Kingát, skóciai Szent Margitot, Szent Özsébet és Szent Lászlót ábrázolják.

A szervezőbizottság két nyikolajevi, két kijevi és három kárpátaljai művészt kért fel a másfél méteres alkotások elkészítésére. A három kárpátaljai közül kettőnek a neve igencsak ismerős. Horváth Anna érdemes művész több mint fél évszázados alkotói pályára tekinthet vissza, Beregszászon lakik. A munkácsi Matl Péter ugyancsak számos kiállításon, fórumon szerzett elismerést. (őt bízták meg például a torzóban maradt vereckei emlékmű megépítésével.) A Nagyberegen élő Cserniga Gyulának szobrászként ez volt az első komoly megmérettetése.

Emlékhelyek, nevezetességek

Még korábban a tágas templomkertben kopjafákat állítottak a hét vezér tiszteletére. A kopjafák környékén lócákat helyeztek el. Ezekre a magyarság kiemelkedő alakjainak egy-egy híres gondolatát vésték. Az idézetek a hazáról, a szülőföld és az anyanyelv szeretetéről, a hitről és a megmaradásról szólnak. Ugyancsak a római katolikus templom kertjében a helybéliek emlékművet állítottak a sztálinizmus helyi áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

Mint a fentiekben már szó volt róla, a szlatinai sós tavak környékén nagyszabású üdülőövezet jön létre, mely nyaranta ezreket és ezreket vonz. Ezen kívül igen sok látogatója van a bányászmúzeumnak, ahol a korabeli bányászati eszközök, dokumentumok, rajzok, és fényképek segítségével mutatják be, hogyan termelték ki a sót évszázadokon át az itteni bányászok.

Adatlap