• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Bótrágy (Batragy)

Földrajzi elhelyezkedés

A jelenleg 1 850 lelkes település Beregszásztól északkelet irányban a várostól 25-26 km-nyi távolságra, a Beregszász - Nagydobrony - Csap műútvonal mentén fekszik. Állomása helyben, a Királyháza - Bátyú vasútvonalon. Bótrágyot zömében magyarok lakják. A falu ukrán nyelvű lakói - közel háromszázan - a település Újbótrágy nevű részében élnek. (Újbótrágy ún. "telepesfalu", a cseh hatóságok 1928-ban hozták létre.

A településen élő magyarok többsége református. Mintegy 15-20 család a római katolikus, hitéletük 1989 után újult meg a kilencvenes évek közepére a helybeli katolikus híveknek sikerült befejezni templomuk építését. Bótrágy társközsége az innét néhány kilométerre található Harangláb, ahol 1989-ben Lónya felé kishatár átkelő nyílt. 2003 novemberében a határátkelőt nemzetközivé minősítették át. A települést átszeli a Szernye-kanális, a község határában folyik a Csaronda.

Történelem

A helység már a XII. században létezett, s akkor a Betke család bírta. Kitől Bánk bán veje, Simon kapta. Tőle elkobzás folytán az itteni birtok a koronára szállt, ám nemsokára Rusdi Mihály kapta meg. Majd később a Bereczkiek bírják az itteni birtokrészeket, kiktől aztán rokoni ágon az a Lónyai családbeliekre száll. E família bírja aztán évszázadokon át a települést.

Az 1567-ben átvonuló tatárok a helységet megkímélték, a körülötte talált tanyákat azonban felégették. A XVI. század első felében a község lakói előbb az evangélikus, majd a református hitre tértek. 1595-ben már virágzó gyülekezetként említik, melynek Bátyú és Harangláb voltak a fiókintézményei. Anyakönyve 1775-től kezdődik.

150 esztendővel ezelőtt a falut javarészt a következő családok lakták: Lónyai, Bagu, Bajusz, Demjén, Farkas, Gál, Gönczi, Izsák, Kovács, Molnár, Péter. Ma jórészt szintén ezen családok leszármazottjai népesítik be a települést.

A második világháborúban a községből kilencen haltak oda. 1944 őszén a sztálinisták 153 férfit hurcoltak el, közülük 78-an odavesztek.

Jelene

A szovjet érában a helyi lakosok túlnyomó többsége az itteni kolhozban, illetve annak melléküzemágaiban dolgozott. A férfiak egy másik jelentős része pedig Beregszászon - főként a famegmunkáló cégeknél, a finommechanikai üzemben (vasgyár) s a műszergyárban vállalt munkát. A helybéliek közül sokan helyezkedtek el a vasútnál is. Jelenleg a vasút a korábbinál jóval kevesebb helybélit, mintegy 45-50 férfit foglalkoztat.

2000 tavaszán itt is felbomlott a kolhoz, az aktív tagok és a kolhoznyugdíjasok átlagosan 2,5 hektárnyi földrészhez jutottak. Ezek képezték akkor a családi vállalkozások alapját. Ma már itt 537 gazdaudvart tartanak nyilván, a "birtokkoncentráció" eredményeként a bótrágyiak többsége 4-5-6 hektáron gazdálkodik. Korábban főként kalászosok termesztésére rendezkedtek be az itteni földművesek, ám az utóbbi években közülük egyre többen térnek át a zöldségtermesztésre (paradicsomtermesztés, kordonos uborka). Jelentős itt a tehénállomány, a felesleget a tejfeldolgozó üzemek helyben felvásárolják.

Bótrágyon jelenleg a legnagyobb munkaadó a Beregtex ukrán-magyar közös vállalat, amelynek varrodájában 140 fiatalasszony és leány dolgozik. Mostanság naponta mintegy félszázan ingáznak szülőfalujuk és Beregszászon levő munkahelyük között. Mindamellett a megélhetés érdekében igen sok bótrágyi kénytelen munkát vállalni a határ túloldalán. A férfiak jelentős része Magyarország nagyvárosainak építkezésén dolgozik, a nők a határ közelségét kihasználva a túloldalon levő szomszédos településeken elszegődnek kapálni, gyümölcsöt szüretelni, zöldséget betakarítani.

A helyi, kétnyelvű (magyar-ukrán) általános iskolában 210 gyerek tanul, az óvodában két csoportban 45 gyerek jár. Orvosi rendelő, posta helyben, a könyvtár könyvállománya nyolcezer kötetet tesz ki. A községnek református parókiája van. A település ukrán nemzetiségű lakói az újbótrágyi részben a kilencvenes évek közepén építették fel templomukat.

A község lakóit és az ide érkező vendégeket - jelentős az átmenő forgalom - öt ABC-ben és három kávézóban szolgálják ki. Kultúrháza több mint 500 férőhelyes. Igen népszerű az itteni folklór- és néptáncegyüttes.

A bótrágyiak abban bíznak, hogy idén hozzájuk is eljut a földgáz, s akkor otthonaikat még komfortosabbá tehetik, bátrabban vállalkozhatnak falusi vendégfogadásra. Az itteniek immár több sikeres falunapot bonyolítottak le. Ezek megtartására általában augusztus harmadik vasárnapján kerül sor. Ilyenkor vendégségbe hívják magyarországi testvértelepülésük, Ramocsaháza küldöttségét is.

Emlékhelyek, nevezetességek

A bótrágyi református templom 1912-1913-ban épült, főként az Újvilágba kivándorolt helybéliek adományaiból. A falu lakói 1990 novemberében a temetőkertben emlékművet állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

Jó néhány kellemes horgászhely akad a települést kettészelő Szernyén. A falubeliek fürödni szintén a Szernyén kialakított víztározóhoz járnak. A legkedveltebb horgászhely mégiscsak a nagy, három-négy hektárnyi vízfelülettel rendelkező Mosnó. Itt, az árnyat adó fák alatt azok is kellemesen pihenhetnek, akik nem hódolnak a horgászatnak.

Adatlap