• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Szolyva (Szvaljava)

Földrajzi elhelyezkedés

Város, járási székhely, a Felső-Latorca völgyében, az Ungvár-Munkács-Sztrij-Lemberg autóút mentén. Ungvár innét 72 km, Beregszász 60 km. Vasútállomása helyben, a Csap-Bátyú-Munkács-Sztrij-Lemberg vonalon. Lakóinak száma jelenleg 17 ezer fő, közülük 350-en magyarnak vallják magukat.

1944 őszén a bevonuló szovjet csapatok nyomában érkező belügyi egységek a magyarok és németek által lakott településekről minden 18 és 50 év közötti férfit összeszedtek, és a Szolyván kialakított gyűjtőlágerbe zártak az embertelen bánásmód, az áldatlan körülmények, és járványos betegségek miatt több ezren lelték itt halálukat. 1944 ősze ily módon vált kárpátaljai magyar holokauszttá, Szolyvát pedig a koncentrációs táborba zárt foglyok szenvedése magyar golgotává avatta.

Történelem

A XII. század elején II. András király Bánk Bán vejének, Simon Istvánnak adományozta Szolyvát, és annak környékét. Mivel Simon örökös nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra. Egy 1263-ban kelt okirat szerint a király Mihály beregi ispánnak, majd ennek magtalan halála után (Forrai) Aladárnak, a királyné tárnokmesterének adományozták.

Jelentős birtokai voltak itt II. Rákóczi Ferencnek is. A Rákóczi-szabadságharc leverése után több, mint 200 évig a település, és a környékbeli erdők és mezők a Schönborn uradalom részét képezték. A település iparosítása a XVIII. század második felében kezdődött el. Ekkor igen sok német telepes költözött a vidékre. A később Szolyva részvénytársaságként szereplő cég vegyi gyárat, fűrésztelepet létesített, ahol a XIX. század második felében már több, mint 3 000-ren dolgoztak. A Szolyva környékén található ásványvízforrások kiaknázása mintegy 150 évvel ezelőtt kezdődött meg. Különösen népszerű volt a múlt század elején a Margit-forrás. A szovjet érában a szolyvai gyógyvízforrások helyén országos jelentőségű szanatóriumokat létesítettek. Ezekben a gyógyüdülőkben összességében egyszerre több, mint 3 000 gyógyulni vágyót tudnak fogadni. Az üdülőhelyet nem csupán Ukrajnából, de a volt Szovjetunió más tagköztársaságaiból is igen sok vendég keresi fel.

Jelene

A szovjet érában tovább folytatódott Szolyva iparosítása. A húzóágazat továbbra is a fafeldolgozó ipar maradt. A szolyvai favegyi kombinát fénykorában a múlt század hetvenes éveinek végén több mint 1 500 dolgozót foglalkoztatott. Az itteni bútorkombinátban gyártott hálószoba és ebédlő-garnitúrák Szovjetunió-szerte igencsak népszerűek voltak.

Élelmiszergyártó üzemében egy időtájban Csehszlovákiából importált sört palackoztak. A múlt század kilencvenes éveinek elején Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt visszaesett a termelés a fafeldolgozó iparban megrendelés híján a favegyi kombinátban gyakorlatilag leállt a munka.

Súlyos anyagi gonddal küszködtek a helyi ásványvíz-palackozó üzemek is, hisz termékeiket fizetőképes kereslet híján kevesen vásárolták. Az ásvány-vízpalackozó üzemek néhány év múlva csak a magántőke bevonásával tudták az esedékessé vált technológiai felújítást végrehajtani. Üveg helyett ekkor kezdték flakonokba önteni az ásványvizet. Az utcára került munkaképes szolyvai férfiak egy része kénytelen volt külföldön megkeresni a család eltartásához szükséges pénzt. Mostanra jelentősen javult a helyzet, a városban több kisebb fafeldolgozó vállalat működik. A Szolyva környékén található, Ukrajna lakói körében igencsak népszerű állami tulajdonban levő szanatóriumok a mellettük gombamód szaporodó, immár magánkézen levő gyógyszállodák igen sok helybéli munkaerőt foglalkoztatnak. A gyógyüdülőkben nagyszabású építési-felújítási-bővítési munkálatok folynak, s ez leköti a Szolyván és a környező falvakban található munkaerő jelentős részét.

Hitélet

Katolikus egyházának újraalapítási éve 1863, anyakönyvét is azóta vezetik. Híveinek száma valamivel több mint ezer fő. A szentmise itt három nyelven, ukránul, magyarul és németül folyik. Görög katolikus egyházát 1949-ben betiltották, templomát átadták a helybéli pravoszláv közösségnek.

A pravoszlávoknak volt ugyan egy templomjuk, ám azt a szovjet érában nem használhatták, raktárt rendeztek be benne. Ezt a raktárként használt templomot kapták meg aztán a görög katolikusok, a múlt század kilencvenes éveinek elején. Felújították, majd a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelték. 1992-ben lerakták az új görög katolikus templom alapkövét, melyet nemrég szenteltek fel.

Szolyván már az 1940-es évek elején megalakult egy kis református egyházközség. Imaházzal is rendelkeztek. 1943-ban-44-ben már a templom építésére gyűjtöttek pénzt, s megvásárolták a telket is a majdani épület számára. A szovjet érában azonban erre gondolni sem lehetett, elvették a telket, majd az imaházat is az egyháztól.

Ezzel a közösség lényegében megszűnt létezni. A legkitartóbb hívek ötven éven keresztül Munkács, Szernye, Bátyú református templomait látogatták. Az 1990-es években újból megfogalmazódott bennük az igény arra, hogy egyházat alakítsanak. 1995-ben Horkay László nagydobronyi lelkész sietett a segítségükre, és elvállalta az egyház megszervezését, valamint a lelkipásztori szolgálatok végzését.

Templom vagy gyülekezeti ház hiányában a szervezői munkában nagy szerepet vállaló Gyerzsenyi család által alapított magánóvoda nagytermében tartották az istentiszteleteket. Távlati tervként már szóba került a templom építésének kérdése is, amiben a testvéregyházak segítenek. A szolyvai görög katolikusok ugyanis felépítették új templomukat, s megígérték, hogy a régit átadják a reformátusoknak. Az istentiszteletre járó szolyvai reformátusok száma jelenleg meghaladja a százat.

Magyar élet

A KMKSZ szolyvai szervezete 1992 augusztusában alakult több mint 50 taggal. Két évvel korábban a város egyik óvodájában megkezdték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Később a református egyház támogatásával óvodát nyitottak, ahol a foglalkozások jelenős részét magyar nyelven tartják. A vasárnapi iskolába jelenleg 50 gyerek jár.

Emlékhelyek, nevezetességek

1989. november 24-én a KMKSZ és a megyei rehabilitációs bizottság közös szervezésében sor került a szolyvai emlékpark alapkő-letételére. A sztálinizmus áldozatainak emlékparkját az egykori lágertemető területén hozták létre. Az emlékpark-bizottság elnöke Tóth Mihály lett - 2000 és 2004 között ukrán parlamenti képviselő, aki mind a mai napig betölti ezt a tisztségét.

2004 novemberére az elhurcolások hatvanadik évfordulójára elkészültek azok a márványtáblák, amelyekre a sztálini lágerekbe odahalt ártatlan áldozatok nevét vésték fel. A több mint 12 ezer személy nevét településenként írták fel. 2006-ra elkészült az a lista is, amelyen azoknak az áldozatoknak a neve szerepel, akiket a Csonka-Beregből hurcoltak el a gyűjtőtáborba, és itt lelték halálukat. Az emlékbizottság most azon fáradozik, hogy az 1 200 áldozat nevét márványtáblába véssék, s a márványlapokat elhelyezzék a siratófalon. 1989 óta minden évben a magyar érdekvédelmi szervezetek koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak a szolyvai emlékparkban. A Vereckei-hágót meglátogató magyar turistacsoportok nem mulasztják el felkeresni és kegyeletüket leróni a Kárpát-medencei jelentőségű emlékpark területen nyugvó ártatlan áldozatok előtt.

Szolyva határában található az az emlékoszlop, amelyet az itt feltárt honfoglalás-kori sír fölé emeltek. Az 1870-ben feltárt sírban egy lovával eltemetett honfoglaló vitéz földi maradványaira bukkantak, a harcos fején egy aranyozott pajzsszerű díszlemez volt, a kucsmafoszlányokon, bal oldalon kard, jobbján díszes kés, a tegezben néhány levél alakú nyílvessző. A síremléket azóta felújították, minden év őszén a magyar érdekvédelmi szervezetek itt is megemlékezést tartanak.

Adatlap