• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Balazsér

Földrajzi elhelyezkedés

A termékeny földdel rendelkező Balazsért szorgos földművesek lakják. A település Beregszásztól 7 kilométerre délnyugatra, a Beregszász - Nagydobrony - Csap közút mentén terül el. A falun átfolyik a náddal, gyékénnyel és mindenféle más vízinövénnyel benőtt Vérke (Basa).

1967-ig önálló közigazgatással rendelkezik. Ekkor a falut Makkosjánosihoz csatolják. A település lakói nem nyugodtak bele önállóságuk elvesztésébe: 1993-tól ismét önálló községként jegyzik. Társközsége Makkosjánosi.

Történelem

Árpád-kori település. A legrégebbi időben a Káta nemzetségbeli Gabriel Tamás fia, János öröklött birtoka. 1461-ben Surányi Zsigmond fiainak, Jánosnak és Antalnak fiai, György és Pál beiktattak Balazsér helység birtokába, jegyzik fel a krónikák. 1567-ben Miksa király német hadereje a környéken portyázván a falut feldúlta, jólehet, már az előbbi évben a tatárok nyolc házhelyet elhamvasztottak. E bajt még tetézte az a körülmény, hogy 1569-ben Szentbenedeki János és Szentjánosi Lajos munkácsi tiszttartók felfegyverzett beregszászi jobbágyokkal Csarnavodai Surány László itteni birtokát megrohanván több jobbágyát elhajtották.

V. századbeli csúcsíves főtemploma, amelyet Zsigmond király idejében Szent Barnabás tiszteletére építettek, hajdan a római katolikusoké volt. 1801-1803 között a reformátusok átalakították, és toronnyal látták el. Az 1870-es években még állt a római katolikusok kápolnája is.

Görög katolikus egyháza az 1700-as évek előtt keletkezett, 1949 és 1990 között ebben a faluban is hivatalosan beszüntették a görög katolikus egyházat, pravoszlávként tartották nyilván. 1990 után a görög katolikus egyházközség visszakapta jogait. Református egyháza 1558-ban keletkezett.

Figyelemre méltó, hogy a vallásellenességéről elhíresült szovjet érát követően a balazséri reformátusok elsőként láttak hozzá új templom építéséhez. Melynek átadására 1991 nyarán került sor.

A községnek 50 polgára vett részt az első világháborúban, közülük öten elestek. A sztálinisták 1944 őszén több mint ötven férfit hurcoltak el innét, közülük 23-an odahaltak.

Jelene

A 2001-es népszámlálás szerint Balazséron 1150-an laknak. Lakói néhány ukrán család kivételével magyarok. Közel 60%-uk református, a többi görög katolikus.

A balazséri gazdák átlagosan 2,5-3 hektárnyi földterületen gazdálkodnak. Többnyire szemes terményt, zöldségféléket, dohányt termesztenek. Sokak számára jelent megélhetést a jószágtartás. A beregszászi piacon az itteni gazdasszonyok rendszeresen árulnak tejet, tejterméket. A község területén működik az Agro-Nova és a Termés Mezőgazdasági Kft. A falubeliek közül számosan vállalnak idénymunkát a határ túloldalán.

Az itteni gyerekek a Makkosjánosi és Balazsér közös határában felépült iskolába járnak. Nemrég felújított óvodájába 28 gyerek jár. Könyvtárának állománya meghaladja a hatezer kötetet.

A helybéliek és az ide látogató vendégek különböző boltokban vásárolhatnak, melyekben megtalálható csaknem minden. A községbe a beregvidéki falvak közül tíz évvel ezelőtt szinte elsőként jutott el a földgáz.

A helybeli görög katolikusok Péter Pál napján tartják búcsújáró ünnepüket.

Emlékhelyek, nevezetességek

Balazsér lakói a makkosjánosiakkal közösen állítottak emléket a sztálini lágerekbe elhurcolt áldozatoknak 1991-ben.

A falu fő nevezetessége a Pogány-féle kastély, amely a szovjet érában először elemi iskolaként, majd katonai előkészítő táborként, egy ideig pedig sportiskolaként működött. Három évvel ezelőtt az épület és a hozzá tartozó területjogát megkapta a Kárpátaljai Református Egyházkerület. Azóta itt működik a Béthel Konferenciaközpont, amely rendszeresen ad otthont különböző egyházi tanácskozásoknak, csendes heteknek, bibliaiskoláknak, presbiteri és nőszövetségi konferenciáknak. A beregi egyházmegye nyaranta itt rendezi meg keresztyén ifjúsági táborát, melynek keretében kézműves tábor is működik.

Kikapcsolódás, pihenés

A település szélén, de immár a kisbégányi határban található az Amur Halgazdaság. Itt hangulatosan kialakított horgászhelyek várják azokat, akik szívesen hódolnak ezen szenvedélyüknek.

A Beregardó felől kanyargó lassú folyású, vízi növényekkel benőtt Vérke ideális vadkacsázó hely.

Adatlap