• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Remete

Földrajzi elhelyezkedés

A két közigazgatásilag egymáshoz tartozó ruszin, ukrán településnek jelenleg összesen 1 420 (2001-es adatok) lakója van. Közülük a Beregszászhoz közelebb eső Alsóremetének (15 km-re fekszik a várostól) nagyobb a lakossága (800 fő). Itt jelentős cigány kisebbség él (90 fő). Az idősebbek nagyobb része, a fiatalok 30 százaléka beszéli a magyar nyelvet. A polgármesteri hivatal és a közintézmények nagyobb része is itt található.

A két településen keresztül halad a Beregszász - Ilosva műút és az Ilosva felé vivő keskeny nyomtávú vasút. A Borzsa folyó egy - másfél kilométerre kanyarog a két községtől.

Szomszédos települések: délre Nagybereg 7 km-re, északra Beregújfalu 6 km-re, keletre az ilosvai járási Komlós 3 km-re, Kámjánszke (Beregkövesd) 8 km-re.

Történelem

A népi emlékezet úgy tartja, hogy a bujdosó Salamon király a XI. században az itteni hatalmas erdőkben élt, mint bűnbánó remete. Vidékünk történetének ismert kutatója Lehoczky Tivadar a korabeli okmányokban felfedezte, hogy az 1329. évben Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné által alapított Remete Pál-rendű szerzeteseknek kolostora állt itt és ezt a helyet Kisberegnek nevezték akkoriban. A XIX. század közepén a helybéliek állítása szerint még ölnyi magasan álltak a kolostor melletti templom falai, gót faragványú ablakkeretekkel és a festés nyomaival. Egyes történészek azt feltételezik, hogy a kolostor a hitújítás "zavaros idejében" pusztíttatott el. Amikor is a szerzeteseket elűzték, a vagyonukat elkobozták. A régi írások tanúsága szerint a rendháznak a Borzsa folyón malma volt, amely még a XVI. század második felében is működött. Hogy egykoron szerzetesek éltek errefelé, erre utalnak a közeli erdőrészek nevei, például a Papmocsár és a Püspökerdő nevű tölgyesek, melyeket a Liget és a Szarvas erdő öveznek. A krónikák feljegyezték, hogy a Liget erdőt, mely a község tulajdonát képezte, Bethlen Gábor idején Balling munkácsi főkapitány elvette, s csak 1643-ban Rákóczi György fejedelem idején került vissza jogos tulajdonosaikhoz. A krónikákból tudjuk azt is, hogy 1649-ben Lorántffy Zsuzsanna idején találtatott itt 18 jobbágy, s a Kenéz nevű családból (ma is gyakori errefelé ez a név) négyen voltak soltészok: ezek kötelessége volt a remetei malomra gondot viselni, s a várnál ácsmunkát végezni. Az írások feljegyezték, hogy Rákóczi György idejében Sarkadi, Orbán, Lukács, Czibár és Szabó várbeli drabantok voltak, Varga, Lengyel, Simon, stb. nevű közjobbágyok.

Az 1669-es úrbérben a települést Remetefalvának írják, főkenéze Kenéz Demeter, ki egyszersmind bátyko is volt, míg Kenéz László azon vidék ispánjául szolgált.

A falu határában lévő egyik erdei utat az itteniek Tolvajútnak nevezik, az egykori rablójárások emlékeként. A történészek tudni vélik, hogy a kolostort 1450 táján rablók dúlták fel, ekkor pusztult el iratanyaga.

A helybéli görög katolikus lelkészség 1788-tól vezeti anyakönyvét.

Legrégebbi harangját 1617-ben öntötték.

Alsóremetének 150 polgára vett részt az első világháborúban: 15-en hősi halált haltak.

Felsőremetét a Schönborn család alapította. A XVIII. század végén az osztrák főnemesi családnak itt már majorja állt, s a Borzsa vizén malma működött. Felsőremetének 120 polgára vett részt az első világháborúban, a hősi halottak száma 10.

Jelene

Egyrészt az itteni gyenge minőségű termőföld, másrészt a rátermett vezetők hiánya miatt a szovjet érában az itt működő szocialista nagyüzem sohasem tartozott a jól prosperáló gazdaságok közé. Éppen ezért a két település lakói közül igen sokan már a múlt század hatvanas éveinek elejétől kezdődően Beregszászon vállaltak munkát: elsősorban a járási kórházban, a műszergyárban, a bútorgyárban, a ruhagyárban, a Beregszászi Szállítóvállalatnál. Emellett az itteniek közül tavasszal igen sokan utaztak az ország belsejébe idénymunkára, s csak ősszel tértek haza. A férfiak építkezéseken, fakitermeléseken dolgoztak, a nők cukorrépát kapáltak.

2000 tavaszán a szocialista nagyüzemet itt is feloszlatták. Néhány évvel korábban kibővítették az itteni családok háztáji részlegét. Úgy egy átlagos remetei család jelenleg 2-2,5 hektáron gazdálkodik. Közülük a legtöbben önellátásra rendezkedtek be.

Az Ukrajna függetlenségével egyidőben jelentkező válságos időszak ellenére igen sok remeteinek sikerült megtartania beregszászi munkahelyét. Ezzel együtt a férfiak jelentős része oroszországi, csehországi és szlovákiai építkezéseken dolgozik. Közülük jó néhányan Magyarországon vállaltak munkát. Közel 30 főt foglalkoztat a falu határában lévő Energetik üdülő.

A helybéli általános iskola Alsóremetén található. A tanulói létszám 150 fő. Óvodába 40 gyerek jár. Mindkét település rendelkezik könyvtárral és felcserközponttal. A klub és a posta Alsóremetén található. Alsóremetén két ABC-ben és két pavilonban árusítanak alapvető élelmiszereket és közfogyasztási cikkeket. A Liget bár a falutól néhány száz méterre az erdő szélén szép környezetben található. A konyhát is működtető kávézó az átutazók kedvenc megállóhelye.

Felsőremete lakói s az ide elvetődő turisták két ABC-ben vásárolhatnak. Megújult belső térrel fogadja a látogatókat a Grivenik bár.

A két település az Ilosvára és Dolhára tartó autó- és mikrobuszokkal közelíthető meg.

Emlékhelyek, nevezetességek

Alsóremete templomát az egykori rendház és a kolostor köveiből rakták. Az idők folyamán többször átépítették, felújították. Mai formáját a múlt század elején nyerte. A remeteiek búcsújáró ünnepüket január 14-én Szent Vaszil (László) ünnepén tartják.

Az elpusztult kolostor pontos helyét ma már nehéz lenne megmondani. A jövő régészeire vár a feladat, hogy a helyet beazonosítsák.

Alsóremete központjában található a szovjet hősöknek állított emlékmű.

Kikapcsolódás, pihenés

Több terv is született arra nézve, hogy a Beregszászról Ilosván és Dolhán át egészen Kovácsrétig vivő kisvasutat a Kárpátalján kibontakozódó zöldturizmus céljára használják fel. A terv keretében a kisvasút nyomvonala mentén számos pihenő és szórakozó helyet létesítenek. Az egyik ilyen megállóhely a Remetéhez közel eső Beregi-tó üdülőövezet, illetve a településhez szintén csupán néhány kilométernyi távolságra fekvő Energetik üdülő lesz.

A szeszélyesen kanyargó Borzsa folyása itt már lelassul, így a közeli falvak lakói az elmúlt évek során számtalan fürdőző és kempingező helyet alakítottak ki a folyó partjánál. Aki rendezettebb körülmények között szeretne pihenni, az igénybe veheti a közeli Energetik üdülő strandját. Akik pedig horgászni és fürdőzni egyaránt szeretnek, azoknak a településtől 3 kilométerre levő beregi tavat, az itt létesítő üdülőövezetet ajánljuk figyelmébe. A két Remetét övező erdők még ma is több száz hektárt tesznek ki. Az évszázados tölgyesekben kellemes gyalogtúrákat lehet tenni. Nyáron az itteni erdőkben igen sok gomba nő. Közöttük az értékes tinóru fajták is megtalálhatók.

Adatlap