• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Rafajnaújfalu

Földrajzi elhelyezkedés

Rafajnaújfalu  Beregszásztól 30 km-re nyugati irányba elterülő község. Zápszonyból a mintegy 7 kilométer hosszúságú út jelentős része gyönyörű tölgyerdőn keresztül vezet ide. A községtől északi irányban találjuk Barkaszót, amely már a munkácsi járáshoz tartozik. Rafajnaújfalu tehát a beregszászi járás egyik határtelepülése.

Történelem

A krónikák tanúsága szerint a helység alapítója a Raffain család, amely a XIII. században más jelentősebb birtokokkal is rendelkezett ezen a vidéken. A települést a XV. században már jórészt a Csapi család birtokolja. 1461-ben Jakcsi László itteni birtokát Szilágyi Erzsébet zálogul kapja. 1566-ban a tatárok a községet csaknem teljesen elpusztítják. A XVII. században Melith Péter, illetve Lónyai Zsigmond és örökösei rendelkeznek itt nagyobb vagyonrésszel. A község lakói 1645 táján térnek át a református hitre, anyakönyvét 1766 óta vezetik. Fő birtokosai az utóbbi 200 esztendőben a Lónyaiak, a Ráczok, kisebb birtokosok: Antal, Demeter, Hegedüs, Kovács, Tóth. Jelentős részben az ő utódaik élnek most is itt. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy II. Rákóczi Ferenc kedvelt kocsisának, Deák Matyinak egy telket ajándékozott a községben. A vidéken népdalokat gyűjtő Bartók Béla a múlt század elején ez egész lakodalom prózai és zenei anyagát vette fel fonográfjára. A múlt század húszas éveiben a Sarlós-mozgalom képviselői szociográfiai gyűjtőútjuk során felkeresték a községet. 1944 novemberében a sztálinisták 40 férfit hurcoltak el, közülük tízen odahaltak.

Jelene

Rafajnaújfalu 1993-ig közigazgatásilag Zápszonyhoz tartozott. Néhány vegyes házasságban élő ukrán férfin és nőn kívül az itt élők magyar nemzetiségűek valamennyien.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakossága 974, ebből magyar 936.

Az Ukrajnában zajló földreform eredményeként 2000 tavaszán felosztásra került a közös gazdaság: rajta 370 családi gazdaság és egy Mezőgazdasági Kft. alakult. Néhány évvel korábban a településen 5 farmergazdaság jött létre. Ezek 3-4-5 hektáron gazdálkodnak. A helybéliek főként kalászosokat termesztenek, jószágot hizlalnak eladásra. A vállalkozó kedvűek közül néhányan Munkácsra hordják a tejet, tejterméket. Ha az időjárásnak köszönhetően azon az éven gazdag a gombatermés, akkor 10-15 rafajnai családnak a gombából származó jövedelem biztosítja a megélhetést.

Egyébként a települést keletről és északról ölelő 1 300 hektárnyi erdőt nyaranta számos más távolabbi helység lakója is felkeresi gombázás céljából. A munkaképes lakosság nagyobb része ez idő tájt Magyarországon dolgozik. Tavaszonként jelentős hányaduk mezőgazdasági idénymunkára szegődik, a többiek magyarországi építőipari vállalatoknál helyezkednek el.

A szovjet érában a helyi gazdaság évtizedeken át működtetett a községben kisegítő üzemágat. Az itt dolgozók korsót fontak, faragtak. Az ajándéktárgyat készítő mesteremberek száma ekkoriban meghaladta az 50 főt. A fából faragott sasoknak, medvéknek, őzeknek, stb. akkoriban nagy keletjük volt Szovjetunió-szerte. A településen élők közül ma is többen abban reménykednek, hogy valamelyik külföldi vállalkozó újraindítja az ajándéktárgy-üzemet, és az új idők szellemének megfelelően ott majd másféle szuveníreket készítenek a régi mesterek.

Rafajna hagyományőrző község. Karácsony elmúltával a községnek 12-15 portáján újraindul a rongypokróc-készítés: a tetszetős háziipari termék egy részét Magyarországon értékesítik.

A településnek felcserközpontja, postája, gazdag könyvtára van.

Az itteni általános iskolába 130 tanuló jár, az óvodások száma 20. A zeneiskola helyi tagozatának 14 diákja van. Az óvodaépület (az egykori parókia) egyik részében kapott helyet a helyi reformátusság gyülekezeti terme.

A községben öt ABC, egy-egy bár, illetve kávézó működik.

A helybéliek nagy bánatára nem sikerült befejezni az 1988-ban megkezdett hatalmas kultúrház építését. A félig kész - szerencsére tetővel fedett - kétszintes, 30x20 m alapterületű épületet olyan üzletembernek adnák bérbe, aki azt az építkezés befejezése után vállalkozási alapon üzemeltetné.

Rafajnaújfaluban az új kenyér ünnepén 1989 óta rendszeresen tartanak falunapot. A helybéliek 1996 óta ápolnak testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Jánoshalmával.

Emlékhelyek, nevezetességek

Református temploma az 1733-ból való fatemplom helyén épült fel 1828-ban klasszicista jelleggel. Úrasztali edényei közül az egyik kehely a XVIII. századból származik. 1991 szeptemberében a település lakói emlékművet állítottak a sztálinizmus áldozatainak a református templom kertjében.

Kikapcsolódás, pihenés

A településen már most is számos olyan korszerű családi otthon található, amelyik alkalmas vendégek fogadására. Az első próbálkozások ezen a téren már megtörténtek. Jövőre előreláthatólag a községet eléri a földgáz, s akkor még több lakóház válik komfortossá.

A már említett közeli erdőrengeteg ideális pihenőhely azoknak, akik szeretnek sétálni, túrázni, gombát szedni. A falu határában kanyarog a lassú folyású Szernye-csatorna. (A Vérkét - amelybe nem mesze a településtől több csatorna, így a Szernye is beleömlik - már így nevezik. A folyó partján számos horgászára alkalmas hely található, akárcsak a községtől néhány száz méterre található halastó környékén. Idővel mindkettő kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé válhat.

Adatlap