• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Mezőgecse (Hecsa)

Földrajzi elhelyezkedés

A jelenleg ezer lelket számláló község Beregszásztól tíz kilométerre fekszik a várostól délkeleti irányban. A vele szomszédos települések: Nagybakta másfél kilométerre, Tiszacsoma egy, Halábor két kilométerre, Vári 2,5 km-re van innét. (A két utóbbi falu mezei utakon közelíthető meg.) Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.

Történelem

A település nevét először 1232-ben említik a krónikák. A község a Gecsey család ősi fészke már a XIV. században népes és virágzó. "1464-ben Mátyás királytól nyert adomány alapján beiktattak a leleszi konvent által Gecsey Gergely, Márton, György és Bálint Gecse birtokába az összes királyi joggal együtt" - olvashatjuk a korabeli latin nyelvű iratokban. Földrésszel bírtak itt az elmúlt századok során a Tivadariak, a Kisfaludiak, a Peresek, a Bay, a Wass, a Bényei család. A XVIII. századtól kezdve mind több itteni birtokrész kerül a Kajdy nemes család kezére. "A hajdani fatemplom helyett az 1805. június 25-én kelt királyi engedélynél fogva Kajdy Lajos és neje, Ludányi Bay Teréz a mostani kőtemplomot és paplakot emelte az egyház számára, a fölszentelés 1817. szeptember 21-én Fazekas János lelkész idejében történvén", írja vidékünk szorgos és lelkes kutatója, Lehoczky Tivadar.

Református egyháza 1719-ben keletkezett, anyakönyve 1777-ben kezdődik.

Az első világháború idején 66 férfit soroztak be, közülük heten elestek a harcokban. A második világháborúban hárman estek el. 1944 őszén a sztálinisták 64 férfit hurcoltak el, közülük 24-en odavesztek.

Jelene

Mezőgecse lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 030 fő, ebből 913 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A szovjet érában a többi Nagybakta (a kísérleti állomás és a mezőgazdasági kutatóintézet székhelye) fennhatósága alá tartozó hét településhez - Macsola, Csoma, Halábor, Hunyadi, Nagybakta, Asztély - hasonlóan a gecseiek túlnyomó része is az ekkor jól prosperáló vállalatnál dolgozott. (Állattenyésztőként, gépkocsivezetőként, traktorosként, varrónőként, mezei munkásként.) Az 1948-ban alakult helyi Május elseje Kolhozt egyébként 1961-ben olvasztották bele a nagybaktai gazdaságba. 1993-ban az akkor már komoly fizetési nehézségekkel küszködő Kutató Intézettől visszavett földek szétosztása révén sikerült fél hektárra kiegészíteni az itt élők háztáji részlegét: igen sokan ma is ezeken a földterületeken termelik meg a család ellátásához szükséges élelmiszerek jelentős részét. Az utóbbi években viszont megfigyelhető az is, hogy mintegy két tucatnyian próbálkoznak árutermelő zöldségtermesztéssel. Ezen belül intenzív paradicsom és kordonos uborkatermesztéssel. Néhány gecsei méhészkedéssel foglalkozik. A traktorral rendelkező gazdák bérmunkát vállalnak a községben illetve a környező falvakban. 7-8 gecsei gazda szőlőt bérel a baktai gazdasághoz tartozó beregszászi és muzsalyi hegyeken. Az itt megtermelt szőlő és bor szintén jövedelem-kiegészítésül szolgál.

A helyi általános iskolának jelenleg 104 tanulója van, óvodába 21 gyerek jár. A településen könyvtár, felcserközpont működik, klubja több mint 150 férőhelyes. A község lakói és az ide látogató vendégek két jól felszerelt ABC-ben vásárolhatnak.

Testvértelepülésük a magyarországi Szakoly. A helybeli görög katolikusok búcsújáró ünnepüket szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják.

Emlékhelyek, nevezetességek

A XIX. század elején klasszicista stílusban épült református templomától található az ugyancsak ezen stílusjegyeket magán viselő Kajdy kúria. Az épület előtt látható a Kajdy család címere: sólyommal és szarvassal. A kúriától nem messze találjuk a helybéliek által "kriptának" nevezett omladozó építményt. A legenda szerint a sírhelyet alagút köti össze az egykor Vári község mellett álló földvárral.

A helybéliek 1998 őszén a temetőkertben feliratos emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés

A Tisza néhány kilométerre folyik a településtől, így a helybéliek nyaranta a közeli Halábornál kialakított strandra járnak fürödni. Itt, illetve a folyó badalói szakaszánál horgásznak. Gecse hagyományőrző község. A lekvárfőzés, a népes disznótorok, a rongyszőnyegkészítés - mind-mind jellemző errefelé. Megőrződtek és átöröklődtek a régi hagyományos szokások. A násznép élén itt ma is a nagyvőfély halad. A vacsora egyik fő fogása mostanság is a tyúkhúsleves, melyet kézzel készített csigatésztával tálalnak fel.

Adatlap