Verhovinai járás

A verhovinai járás az egyedüli Ivano-Frankivszk megyében, amelyik teljesen a kárpáti hegyrendszer területén, a Hucul Kárpátok (Csivcsina, Csornohora, Hrinyava) térségében helyezkedik el. A 45 km-es Csicsinai hegygerinc mentén húzódik a román határ.

A járást 1966-ban alapították. Központja Verhovina mezőváros. A legkorábbi települések közé tartozik Krasznojillya, Dovhopole és Krivorovnya.

A hegyek megközelíthetősége révén a huculok lakta területre több száz éven át nem ért el a civilizáció városias társadalma. Itt számtalan érdekes szokás, hagyomány, népművészet, elbeszélés, népmese és legenda maradt fenn. Hogy ezen kincseket meglássuk, elég  ellátogatnunk Verhovinára  Karácsonykor, Húsvétkor vagy a Zöld Ünnep (Szentháromság ünnepe) ideje alatt.

A turista utak kedvelői számára ajánlott az Ukrán Kárpátok harmadik legnagyobb csúcsa a Pop Iván (2022) meteorológiai megfigyelőállomása romjaival a tetején, amit gyakran „Fehér Elefántnak” hívnak. Az egyik hegyoldali barlangban található a Maricsejka magashegyi tó.

A verhovinai járást sokan gyógykezelő központként tartják számon. Területén több mint 100 ásványvízi forrás van, ebből csak Verhovinában és Burkutban 10 felderített ásványvízi forrás található.

A járásban modern hotelek és panziók egyelőre még nincsenek. A korszerű vendéglátóipari egységek létrehozásának feladatát Ukrajna falusi zöldturizmusa fejlesztésével foglalkozó egyesülete vette magára. Ukrajnában a turizmusnak ez a fajtáját hibásan tekintik újszerűnek, mivel már az előző évszázadban is voltak itt turisták. Sokan közülük szabadságukat ebben a járásban töltötték, a nyári hónapok alatt pedig gyalog vagy lóháton bejárták a környező hegyeket.

Érdekességek:

A hucul vidék nagy hatást gyakorolt M. Kocjubinszkijra (ő a szerzője az Elfeledett ősök árnyéka kisregénynek), egy fél évszázaddal később pedig éppen itt készítette el ugyanezen a címen  filmjét a híres filmrendező, Szerhij Paradzsanov. Nemrégiben Verhovinában múzeumot hoztak létre.

1906 és 1912 között Krasznoilovban élt Hnat Hotkevics ukrán író (itt írta meg Kőlélek és Dovbus c. kisregényeit). Éppen ezen a településen lett létrehozva a hucul amatőr színház. Mára a járásban egy Hnat Hotkevics Múzeumot is létesítettek.

Burkut, Holovi, Dovhopolje, Krasznojillya és Krivorovnya arról híres, hogy itt pihent és gyógyíttatta magát Leszja Ukrajinka, Ivan Franko, Olga Kobilyanszka, Mihail Kocjubinszkij, Vaszil Sztefanik és még sokan mások.