Técsői járás

A Técsői járás Kárpátalja délkeleti részén fekszik. A Rahói-, Ökörmezői- és Huszti járásokkal határos, továbbá Ivano-Frankivszk megyével és Romániával. Észak-déli kiterjedése eléri a 100 kilométert, kelet-nyugati kiterjedése pedig a 40 kilométert. A klimatikus és domborzati viszonyok igen változatosak - síksági, előhegyi és hegyvidéki területtel is rendelkezik a járás.

Területe 1,8 ezer négyzetkilométer, ami a megye területének 14 százalékát jelenti. Lakossága 172,5 ezer fő. A Técsői járás nem csak Kárpátalja, de az egész Ukrajna legnagyobb járása. Összesen 27 nemzetiség él a területén.

A járás nemzetiségi összetétele:

• ukránok - 135211 fő
• románok - 19,3 ezer fő
• magyarok - 6,2 ezer fő
• egyéb (németek stb.) - 11789 fő

A Técsői járás adminisztrációs egységként 1946-ban jött létre. 62 település tartozik hozzá, amelyekből 18 hegyvidéki státussal rendelkezik.

A járás gazdag ásványvízforrásokban és hidrotermális vizekben. A több mint 30 ásványvízforrás betegségek gyógyítására alkalmas összetevőkkel is rendelkezik. Nagyugolyka és Taracköz településeken meleg ásványvízforrások találhatóak. A járás gazdag márvány-lelőhelyekben, amelyek 800 ezer köbméter márványt tartalmaznak. Taracújfaluban vörös márványt bányásznak, továbbá több mint 3 millió tonnás mészkőtartalék található a falu közelében. A Szlatinai sóbánya sótartalékai elérik a 700 millió tonnát. A kitermelés már a bronzkorban megkezdődött és később kereskedelmi kapcsolatban állt a vidék a Római Birodalommal, amit az itt felfedezett római pénzek tanúsítanak.

A Técsői járás gazdag a régészeti leletek tekintetében. A legrégebbi nyomok az ember letelepedéséről Alsóapsa környékéről ismeretesek (50 ezer évvel ezelőtti leletek), továbbá Nagyugolyka településről (30 ezer évvel ezelőtti) - a paleolitikum idejéből. A falvak közelében III-VI. századi lakott települések maradványaira bukkantak, amelyek a Kárpáti kurgánok és a Kustánfalvi kultúrákhoz tartoztak. A területen vaskorszakból származó leletek is előkerültek.

A járás gazdasági jellege szerint agrár terület. 22 ipari vállalat mûködik a járásban, 9 erdő- és fafeldolgozó üzem, 8 élelmiszeripari gyár, 6 fémfeldolgozó üzem. A Técsői járás lakosságát közel 1300 mûködő kereskedelmi objektum szolgálja ki. 6 ásványvízpalackozó-, 3 makarónigyártó üzem, 45 pékség található a járásban. A kollektív mezőgazdasági objektum mellett 84 farmergazdaság mûködik a járásban.

A Técsői járás területén 76 állami középiskola mûködik, ezen kívül, Técső városában 2000-ben nyílt meg egy magyar tannyelvû líceum, Aknaszlatinán pedig egy román tannyelvû osztály. A járás otthont ad egy gépgyártási technikumnak (Dubina nagyközségben), 3 mûvészeti iskolának, 5 zeneiskolának és 83 könyvtárnak.

A járás nevezetességei között lehetne megemlíteni a XVI-XVIII. századokban épült fatemplomokat. Ezen kívül, a járásban rengeteg üdülési lehetőség adódik. Többek között, az országos és megyei allergológiai kórház a közeli sóstóval, a 'Jalinka' (Fenyőfa) turistabázis, a 'Plaj', az 'Edem' és a 'Csorna Voda' (Fekete víz) üdülőközpontok, a 'Tisza' Gyermekszanatórium, a 'Mineral' Szanatórium és a Hotel 'Técső'.