Rozsnyativszkij járás

Rozsnyativszkij járás (ukr. Рожнятівський район, or. Рожнятовский район) egyike az ivano-frankivszki megye adminisztrációs területeinek. Központja Rozsnyatov mezőváros.

A járást 1940-ben szervezték meg az ivano-frankivszki megye nyugati részén, délkeletre a Kárpáti Beszkidektől, a Gorgánok és a Limnica folyó területén, ami egyike Európa legtisztább folyóinak. Néhány magas csúcs: Ihrovec ( Игровец - 1804 m), Hrofa (Грофа — 1748 m). A hegycsúcsokat borító erdőkben sok erdei szamóca, áfonya, málna, szeder, kökény és gomba nő. A járás lakosai bojkók, aki megőrizték tradícióikat és népi kézművességüket.

Rozsnyatov 1940 óta mezőváros, a Dubi (Дуби) és Csecsvi (Чечви) folyók partján fekszik. A XII. században említették először az írott források. Első lakosai a Dubi völgyében telepedtek meg. Ezt a területet egy kis kerítéssel vették körül és az Öreg Falu (Старым Село) nevet kapta. A XV. századi vár maradványai napjainkban és megtalálhatók is.

A járás régi települése: Brosnov-Oszada (Брошнов-Осада) (XVI. sz.), Perehinszkoje (első írásos említése 1292-ből származik), Cineva (Цинева – 1636-1637), Krasznoje (1450). A XVIII. században Perehinszkoje lakossága részt vett az oprisk mozgalomban. Kitűnt merészségével Fedor Bizor, akit előzőleg maga O. Dovbus válsztott ki. Perehinszkojében több esetben is megfordult a híres oprisk vezér, többek között 1739. októberében is.

Berlohi faluban született I. Lebickij (1850-1913) ukrán irodalmár. Az ő irodalmi munkásságából teljes és pontos jellemábrázoló tehetségét szokták megemlíteni. Jaszeny faluhoz kötődik I. Bahilevics ukrán író és néprajzkutató.

Ripne faluban 1786-ban kezdték el az itt talált olaj kitermelését, kezdetben kutak segítségével. 1934-ben kitermeltek 22,5 ezer tonna olajat és 13, 4 millió köbméter gázt.

1891-ben I. Pilipov és V. Ilinyák nebilovai lakosok,  elhagyták szülőfalujukat és elutaztak Kanadába, s ezzel kezdődőtt el a lakosság emigrációja Halicsból. A falu lakói emlékművet állítottak nekik.