Rahói járás

A Rahói járás az Ukrán Kárpátok legmagasabb hegyvidékén terül el. Rahótól 40 kilométerre fekszik Ukrajna legmagasabb pontja - a 2061 méter magas Hoverla. A járás területén még 6 olyan hegy található, amelyeknek magasságai meghaladják az 1000 métert. A terület kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkezik. Az éghajlat mérsékelten kontinentális, az évi átlaghőmérséklet - 7,4 C. a magasság növekedésével csökken a hőmérséklet és nő a csapadékmennyiség.

A járásban alacsony népsűrűségi mutatókat láthatunk: 1 négyzetkilométerre 47,7 lakos jut, ami a hegyvidéki jelleggel magyarázható. A települések általában a folyóvölgyekben épültek fel.

A járás nemzetíségi összetétele:

• Ukránok - 70%
• Románok - 10%
• Magyarok - 9%
• Egyéb nemzetiségek (oroszok, csehek, szlovákok,
• németek, olaszok, beloruszok, zsidók stb.) - 1%

Jelenleg a járásnak közel 90 ezer lakosa van, akik 30 nemzet képviselőinek számítanak.

Rahó alapításának éve - 1447, viszont az első írásos emlékek már 910-ben említést tesznek róla. Több legenda is létezik a város nevének eredetéről, amelyek az opriskók tevékenységével vannak kapcsolatban, akik elvették a gazdagoktól a javakat és szétosztották a szegények között. Egy másik legenda szerint kereskedők utaztak keresztül a vidéken Erdélyből és Magyarországról Galícia felé és megpihentek, számolgatták a jövedelmüket. Valószínűleg a város neve egy Rah nevű embertől ered, aki birtokkal rendelkezett a vidéken. A Rahói járás területének első lakó talán a galíciai huculok lehettek, akik állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal és méhészettel foglalkoztak.

A XII. században Magyarország elfoglalta a területet és elkezdték benépesíteni a területet. Később a mongol-tatár betörést is megszenvedte a vidék. 1241-ben Batu kán serege áthaladt a Kárpátokon Magyarország felé. A területen a mongolok lerombolták szinte az összes települést. A tatárok visszavonulása után a területen újra megjelentek a magyar földesurak.

Az opriskók mozgalma a XIV. században indult meg és a harcban a helyi lakosok is részt vettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt német bevándorlók érkeztek a területre, akik meghonosították a fafeldolgozó ipart . hatalmas szociális-gazdasági lépést jelentett a Rahó és Kőrösmező között létrehozott vasútvonal, amelyet 1895-ben adtak át. A vasút építésében 16 ezer olasz és további európai szakértő vett részt.

1919. január 5-én megalakult a Hucul Köztársaság Sztepan Klocsurakkal az élén, viszont nem volt hosszú életű - 1919. Június 11-én megszűnt létezni.

A Rahói járás településein a csehszlovák érában aktívan fejlődött a turizmus, Rahót akkoriban a hucul Párizsnak nevezték. 1945-ben a járás a Szovjetunióhoz lett csatolva.

Az elmúlt fél évszázadban hatalmasat változott a járásé jelenleg 34 iskola működik a járásban, amelyekben összesen 16 ezer gyerek tanul. A 37 óvodában pedig közel 1,5 ezer gyermekkel foglalkoznak az óvónők. A járás területén 6 kórház és 17 ambulancia működik.

A Rahói járásban 33 pravoszláv-, 18 görög-katolikus- és 6 római-katolikus közösség tevékenykedik, továbbá a Jehova Tanúi Egyház képviselői. Az utóbbi öt évben sikerült felújítani 13 templomot.

A Rahói járás gazdasága jelenleg problémákkal küzd. 23 vállalkozás működik, amelyeknek többsége fafeldolgozással foglalkozik, de van még fémmegmunkáló-, könnyű- és egyéb ipari létesítmény is. A járásban több mint 800 vállalkozást tartanak nyilván. A külföldi befektetések összege eléri az 1740 ezer dollárt.

A Rahói járás turisztikai szempontból rendkívüli előnyöket élvez. A szanatóriumai és turistabázisai alapján nem alaptalanul emlegetik a Kárpátok turizmusának központjaként.